Szociológia 1988

1. szám - Tanulmányok - Csanádi Gábor—Ladányi János: Társadalmi csoportok térbeni elkülönülésének különböző léptékekben történő vizsgálata Budapesten

TANULMÁNYOK • CSANÁDI GÁBOR-LADÁNYI JÁNOS TÁRSADALMI CSOPORTOK TÉRBENI ELKÜLÖNÜLÉSÉNEK KÜLÖNBÖZŐ LÉPTÉKEKBEN TÖRTÉNŐ VIZSGÁLATA BUDAPESTEN Ebben a tanulmányban arra törekszünk, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben alkalmazhatók a városok térbeni-társadalmi szerkezetének leírására a városszociológia által kidolgozott klasszikus modellek. Arra a következtetésre fogunk jutni, hogy ezek mind elméletileg, mind empirikusan csak igen nagy fenntartásokkal használhatók. Éppen ezért megkísérelünk a városon belül zajló társadalmi folyamatok néhány elemének megraga­dására olyan fogalmakat és empirikus módszereket kidolgozni, amelyek közelebb vihetnek e folyamatok reálisabb megragadásához. Véleményünk szerint ugyanis az eredeti probléma — a város térbeni-társadalmi szerkezete legfontosabb szabályszerűségeinek leírása — úgy is megfogalmazható, mint a különböző szegregációs típusok térbeni elhelyezkedésének vizsgálata. Arról van tehát szó, hogy a városszerkezet szabályszerűsé­geit vizsgálva egymástól minőségileg különböző folyamatok következtében létrejött, különböző társadalmi jelentéseket hordozó és szociális konzekvenciáit illetően is jelentősen eltérő térbeni elkülönültségtípusokkal állunk szemben. A népesség különböző státusú csoportjainak térbeni elkülönülése ugyanis nemcsak eltérő léptékben, hanem — mintegy a társadalmi egyenlőtlenségek sajátos, térbeni megjelenéseként — karakteriszti­kusan eltérő minták szerint is megy végbe a város egyes területein. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás, melyet 1981-85 között végeztünk,­ elsősor­ban a különböző társadalmi csoportok városszerkezeti elhelyezkedésének, illetve a városszerkezeti elhelyezkedés időbeni átalakulásának a megragadására irányult. A kutatás során az 1860—1980-as időszakról témánkkal kapcsolatban rendelkezésre álló statisztikai adatok, térképek és várostervezési dokumentumok másodlagos elemzését is elvégeztük. Munkánk azonban mindenekelőtt az 1970-es és 1980-as népszámlálások különböző területi bontásban rendelkezésünkre álló adatainak elemzésén alapult. Ehhez elsősorban a mintegy 90 alkerület, 450 városrendezési körzet és 7500 számlálókörzet adatait használtuk fel. (Adataink kismértékben eltérnek a KSH által közölt adatoktól, mivel különböző megfontolások után az ún. intézeti háztartások adataival nem számoltunk.) 1. A klasszikus városszociológiai modellek korlátai A nagyvárosok térbeni szerkezetének leírására törekvő ökológiai modellek általában a következő három - általában mögöttes — feltétellel dolgoznak. Modelljeiket — szabályos geometriai formákból, — szabálytalan geometriai formákból, de területileg még összefüggő alakzatokból.

Next