Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 41. (1917)
Dr. Thyrman József: A háboru lélektani megvilágitásban
2 Dr. Tyrman József A jelen összefoglaló tanulmány tulajdonképeni célja a tudomány egyes ágainak, ezek között főleg a psychologia és biológia felfogását szemünk elé tárni, melyek — ha jóhiszeműleg is — a háború előidéző okait illetőleg úgyszólván mentőtanúként akarnak szerepelni. A psychológia, a történetírás, a szocziológia és a természettudományok mind a saját meggyőződésük szerint óhajtják mentegetni vagy magyarázni azt a felfordulást, amit a nép maga önmagától nem kíván. A filozófusok, államférfiak és írók már rég foglalkoznak a háború jogosultsága, szükségessége vagy feleslegességének kérdésével. Mindegyik más módon és oldalról akarja az emberiség legnagyobb szerencsétlenségét megvilágítani , szóval egyik része a háború, másik pedig az örökbéke szükségessége és lehetősége mellett kardoskodik. Kant, Rousseau, Ostwald, Tolstoi, St Pierre, Suttner stbiek világfelfogása szerint az örökbéke nem utópisztikus, hiábavaló eszme, hanem oly feladat, amely az etnikai feltételek megvalósulásával fokozatosan meg lesz oldható s folytonosan közeledik is céljához. Egészen ellentétes álláspontra helyezkedik számos más filozófus és politikus, kik közül csak néhányat idézünk. Hegel hatalmas dialektikájával hidegen és ridegen következőkép fejti ki elveit: Miként a tó vize rothadásba menne át, ha a szelek nem mozgatnák, azonképen a népek is menthetetlenül tespedésbe sülyednének, ha nem volnának háborúk. Mert a munka, a vagyonszerzés és a vagyonélvezés oly rendszerei a közületnek, melyek ha meggyökeresednek és megszilárdulnak, az egésznek széjjelesését idézik elő. Hogy ez az eset elő ne álljon, kötelessége a kormányoknak időnként az egész közületet háborúk által megsérteni, összegabalyítani és azon egyénekkel, kik arra törekesznek, hogy az egésztől elszakadjanak, a sérthetetlen magának való elvét és a zavartalan biztosságot élvezzék, a kérlelhetetlen urat, a halált éreztetni. Azt, hogy a közület, ez az erkölcsi egész széjjel ne hulljon, csakis háború által lehet elérni. Ez a háború értéke és szükségessége. Ez bizonyítja észszerűségét és nélkülözhetetlenségét. Ami pedig ésszerű és nélkülözhetetlen, azt akarni kell Ezért nem szabad a háború bekövetkezését a véletlentől várni, hanem azt mesterségesen, tudatosan, szándékosan elő kell idézni. A kormányok köteles-