Uránia - Népszerű tudományos folyóirat 21. (1920)

1920 / 1-3. szám - Dr. Marczinkó Ferencz: Történelmi jogaink hazánk területéhez (II. közlemény)

XXI. évf. 1920. január—márczius 1—3. szám. URÁNIA NÉPSZERŰ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT KIADJA AZ URÁNIA MAGYAR TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG Alapította: Nem tagoknak előfizetési ára E folyóiratot a Társaság tagjai MOLNÁR VIKTOR az évi illetmény fejében kapják. Felelős szerkesztők: SZÁSZ KÁROLY és MIKOLA SÁNDOR egy évre 16 korona. ..... — Történelmi jogaink hazánk területéhez. — Második közlemény. —­ A csehek és az északnyugati felföld. Palacky, a cseheknek kétségtelenül nagy történetírója, a szláv ember természetét a kö­vetkezőkben jellemezte: „Nem akarván sérel­met szenvedni más fajbeliektől, sohasem gon­dol arra, hogy ezeknek ő sérelmet okozzon“. Ha Palacky ma élne s látná a mai cseh poli­tika vezető irányelveit, ezt a jellemzést alapo­san revideálni volna kénytelen. Mert talán egy ellenségünknél sem nyilatkozik meg a mohó kapzsiság annyira, mint Palacky fajánál. Min­denféle jogczímeken tartanak igényt olyan terü­letekre, a­melyekre semmiféle joguk sincsen. Történeti jogon követelnek területeket s a­hol ezt az igényüket nem tudják kellően megala­pozni, ott a fajiság jogán kaparítják el ezeréves birtokainkat és ha a fajrokonság jogczíme is felmondja a szolgálatot, akkor a gazdasági ér­dek, a „Hinterland" szüksége ad az entente­­hatalmak szemében — sajnos — figyelembe vett jogalapot mohó étvágyuknak. Hogy már a háború előtt c­éltudatosan dol­gozó cseh politikai agitatio s főleg a cseh „emigráns“-oknak a háború folyamán az entente­­államokban kifejtett működése milyen vesze­delmes helyzetet teremtett számunkra, azt leg­jobban mutatja a Francziaország és a cseh­szlovák köztársaság között kötött szerződésnek második czikkelye, a­mely azt mondja, hogy Francziaország kötelezi magát a független cseh­szlovák államnak régi történeti tartományai ha­tárain belül való reconstruálására. Nem tartozik szorosan e czikk keretébe, de mégis rá kell itt mutatni arra az, enyhén szólva, történelmi tudatlanságra vagy pedig tudatos rosszhiszeműségre, melyet Francziaország és Csehország képviselői e szerződés megfogal­mazásánál tanúsítottak. Mivel egészen bizo­nyos, hogy az úgynevezett régi történeti tarto­mányok sorába az északnyugati felföldet is beleértették, mert hiszen főleg evvel nagyob­bodott Csehország, nem kerül nagy fáradságba megállapítani, hogy hazánk északnyugati Fel­földje és északkeletinek most csehek által occupált része soha sem volt tartomány és legkevésbbé volt cseh provincia. Nincs a vilá­gon történetíró, a­ki kétségbe merné vonni azt a tényt, hogy a mióta Szvatopluk morva feje­delemnek a birodalmát a magyar-német táma­dás 905-ben összeroppantotta, az északnyugati Felföld állandóan a magyar szent koronának integráns része volt s még mint magyar föld sem rendelkezett semmiféle tartományi kivált­ságokkal. Szlovákia tartomány: teljesen isme­retlen fogalom a világtörténelemben! S a tör­ténelem cseh imperium alatti Szlovákiáról sem tud semmit. Cseh történetírók és főleg politikusok hirde­tik azt is, hogy fajrokonaik, a tótok — a­kik Magyarországtól semmi áron sem akarnak elsza­kadni, már a magyarok beköltözése előtt is az északnyugati Felföldön laktak s a felvidék már ezen az alapon is őket mint szláv birodalmat megilleti. Ez az állítás téves. Történelmileg bebizonyít­ható, hogy a honfoglalás idejében a felvidéket nemcsak hogy tótok nem lakták, hanem hogy mikor a honfoglaló magyarok a magyar hazát elfoglalták, akkor a felvidéket egyáltalában semmiféle nép sem lakta. A Dunától északra elterülő hegyvidéknek csakis egyik kis része volt lakott föld a honfoglalás idején, még­pedig a Morva és Garam folyók között elterülő vidék déli része. Ez a régi Morvaország területéhez tartozott és Szvatopluk jogara alatt állott. Ezt a Morvaországot — melyet nem szabad össze­tévesztenünk a mai és csak sokkal későbben alakult Morvaországgal — a magyarok állandó támadásai 905-ben vagy legkésőbb 906-ban eltüntették a föld színéről. „Rasztiszláv és Szva­topluk alkotása — mondja Huber Alfonz — a­mely arra látszott hivatva, hogy Ausztria föld­jén egy önálló, nemzeti alapokon nyugvó szláv birodalomnak középpontja legyen, meg volt semmisítve.“­ A magyarok itt olyan világtört 1 Az I. közleményt lásd az Uránia 1919. évi utolsó számában.­ ­ Ausztria tört. I. 115.

Next