Uránia - Népszerű tudományos folyóirat 21. (1920)
1920 / 1-3. szám - Dr. Marczinkó Ferencz: Történelmi jogaink hazánk területéhez (II. közlemény)
XXI. évf. 1920. január—márczius 1—3. szám. URÁNIA NÉPSZERŰ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT KIADJA AZ URÁNIA MAGYAR TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG Alapította: Nem tagoknak előfizetési ára E folyóiratot a Társaság tagjai MOLNÁR VIKTOR az évi illetmény fejében kapják. Felelős szerkesztők: SZÁSZ KÁROLY és MIKOLA SÁNDOR egy évre 16 korona. ..... — Történelmi jogaink hazánk területéhez. — Második közlemény. — A csehek és az északnyugati felföld. Palacky, a cseheknek kétségtelenül nagy történetírója, a szláv ember természetét a következőkben jellemezte: „Nem akarván sérelmet szenvedni más fajbeliektől, sohasem gondol arra, hogy ezeknek ő sérelmet okozzon“. Ha Palacky ma élne s látná a mai cseh politika vezető irányelveit, ezt a jellemzést alaposan revideálni volna kénytelen. Mert talán egy ellenségünknél sem nyilatkozik meg a mohó kapzsiság annyira, mint Palacky fajánál. Mindenféle jogczímeken tartanak igényt olyan területekre, amelyekre semmiféle joguk sincsen. Történeti jogon követelnek területeket s ahol ezt az igényüket nem tudják kellően megalapozni, ott a fajiság jogán kaparítják el ezeréves birtokainkat és ha a fajrokonság jogczíme is felmondja a szolgálatot, akkor a gazdasági érdek, a „Hinterland" szüksége ad az ententehatalmak szemében — sajnos — figyelembe vett jogalapot mohó étvágyuknak. Hogy már a háború előtt céltudatosan dolgozó cseh politikai agitatio s főleg a cseh „emigráns“-oknak a háború folyamán az ententeállamokban kifejtett működése milyen veszedelmes helyzetet teremtett számunkra, azt legjobban mutatja a Francziaország és a csehszlovák köztársaság között kötött szerződésnek második czikkelye, amely azt mondja, hogy Francziaország kötelezi magát a független csehszlovák államnak régi történeti tartományai határain belül való reconstruálására. Nem tartozik szorosan e czikk keretébe, de mégis rá kell itt mutatni arra az, enyhén szólva, történelmi tudatlanságra vagy pedig tudatos rosszhiszeműségre, melyet Francziaország és Csehország képviselői e szerződés megfogalmazásánál tanúsítottak. Mivel egészen bizonyos, hogy az úgynevezett régi történeti tartományok sorába az északnyugati felföldet is beleértették, mert hiszen főleg evvel nagyobbodott Csehország, nem kerül nagy fáradságba megállapítani, hogy hazánk északnyugati Felföldje és északkeletinek most csehek által occupált része soha sem volt tartomány és legkevésbbé volt cseh provincia. Nincs a világon történetíró, aki kétségbe merné vonni azt a tényt, hogy a mióta Szvatopluk morva fejedelemnek a birodalmát a magyar-német támadás 905-ben összeroppantotta, az északnyugati Felföld állandóan a magyar szent koronának integráns része volt s még mint magyar föld sem rendelkezett semmiféle tartományi kiváltságokkal. Szlovákia tartomány: teljesen ismeretlen fogalom a világtörténelemben! S a történelem cseh imperium alatti Szlovákiáról sem tud semmit. Cseh történetírók és főleg politikusok hirdetik azt is, hogy fajrokonaik, a tótok — akik Magyarországtól semmi áron sem akarnak elszakadni, már a magyarok beköltözése előtt is az északnyugati Felföldön laktak s a felvidék már ezen az alapon is őket mint szláv birodalmat megilleti. Ez az állítás téves. Történelmileg bebizonyítható, hogy a honfoglalás idejében a felvidéket nemcsak hogy tótok nem lakták, hanem hogy mikor a honfoglaló magyarok a magyar hazát elfoglalták, akkor a felvidéket egyáltalában semmiféle nép sem lakta. A Dunától északra elterülő hegyvidéknek csakis egyik kis része volt lakott föld a honfoglalás idején, mégpedig a Morva és Garam folyók között elterülő vidék déli része. Ez a régi Morvaország területéhez tartozott és Szvatopluk jogara alatt állott. Ezt a Morvaországot — melyet nem szabad összetévesztenünk a mai és csak sokkal későbben alakult Morvaországgal — a magyarok állandó támadásai 905-ben vagy legkésőbb 906-ban eltüntették a föld színéről. „Rasztiszláv és Szvatopluk alkotása — mondja Huber Alfonz — amely arra látszott hivatva, hogy Ausztria földjén egy önálló, nemzeti alapokon nyugvó szláv birodalomnak középpontja legyen, meg volt semmisítve.“ A magyarok itt olyan világtört 1 Az I. közleményt lásd az Uránia 1919. évi utolsó számában. Ausztria tört. I. 115.