A Zene 24. (1942)
1943 / 8. szám - Horusitzky Zoltán: Kodály Zoltán életútja (Befejezés)
Felelős szerkesztő : Felelős kiadó : DR HORUSITZKY ZOLTÁN NOVÁGH GYULA Szerkesztőség: Bp., VII., Erzsébet krt 19. III. 22 Kiadóhivatal: Budapest, IV., Szép u. 5. félem. 2 Telefon: 421—812 Telefon: 381 -529 HORUSITZKY ZOLTÁN: KODÁLY ZOLTÁN ÉLETÚTJA (Befejezés.) VIII. A világsiker diadalmas útja mellett Kodály nem feledkezik meg végső céljáról, a legrövidebb időre sem. Sőt, minél nagyobb lesz a világhíre, minél több dicsőséget szerez, annál nagyobb kötelességének érzi tehetségét nemzete boldogulásának céljaira fordítani. Annál jobban elmélyül magyar népzenei kutatásaiban, annál fáradhatatlanabbul neveli jövendő munkatársait és annál szakadatlanabbul dolgozik azon, hogy a sajátosan magyar lelki egység kialakuljon, amely nélkül bizonytalan a magyarság jövője a Duna völgyében. Népzenei kutatásai terén újabb meglátásai a magyarságot további lelki összetevőinek megismeréséhez vezették. Népdalaink pentatonális jellege mellett felfedezi a legősibb dallamszerkezetet, amely abban áll, hogy a dallam második fele az elsőnek öt hanggal mélyebben történő megismétlése. És felfedezi azt is, hogy ezek a legősibb szerkezetű dallamok megegyeznek a felső Volga partjain lakó cseremizek ma is élő dallam-típusaival. (Sajátos dallamszerkezet a cseremiz népzenében, 1935.) Mit igazol ett? Azt, hogy ezek a kvintelő-szerkezetű, ötfokú dallamaink valóban azok, amelyeket az őshaza magyarsága is ismerhetett s amelyek végigkísérték népünket történetének minden korszakában. Ezzel kapcsolatosan azt is kimutatja, hogy az új magyar népdal-stílus tulajdonképpen szerves folytatása a réginek s ezáltal azt bizonyítja, hogy a kb. 15.000 dallamból álló népdalkincsünk az ősi magyar lelki közösségnek maradéknélküli megőrzője. Népzene-kutatásait betetőzi »A magyar népzene« c. könyvével, amely 1937-ben jelent meg, mint »A magyarság néprajza« egyik fejezete. Ezzel Kodály elsőnek dolgozza fel a teljes magyar népzene anyagát. (A népdalok mellett a népi hangszeres zenét is tárgyalja és a népi hangszereket is ismerteti.) A népzene-kutatás mellett Kodály minden vonatkozásban munkálkodik, hogy az összegyűjtött népdalok ne csak múzeumi érdekességek maradjanak, hanem hogy azok és az azokon épülő zeneművek áthassák az egész magyar közösséget. A népdalt és az azon alapuló zeneművészetet tartja a legalkalmassabbnak a heterogén kultúrájú magyarság lelki összeforrasztására. Elsőnek a jövőt kívánja biztosítani: az ifjúság zenei nevelésének reformján dolgozik. 1925-ben teszi meg az első lépést, amikor megírja két első gyermek-