A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 5. KÖTET (1952)
5. kötet / 1-2. szám - TÁRCZY-HORNOCH ANTAL: A kényszerközpontosítás egy szabatos megoldása
111. A KÉNYSZERKÖZPONTOSÍTÁS EGY SZABATOS MEGOLDÁSA 3 ugyanazon szög mérését változatlan műszer- és pontállás mellett a többszörös mérésnél mindig ugyanazon értelemben, tehát szabályosan befolyásolják, a különböző szögeknél más és más hatásúak lévén, hibahalmozódásukat magában a sokszögvonalban véletlen jellegűnek vehetjük. Ezért a sokszögvonalak elcsavarodási hibájának, illetve a sokszögvonalak végpontja középhibájának a kiszámításánál az egyes szögek középhibáit a külpontossági hibahatások ellenére is szabályos rész nélkülinek tekinthetjük. A különböző kényszerközpontosításokról, s fejlődési irányaikról a Mérnöki Továbbképző Intézetben 1943-ban tartott s nyomtatásban is megjelent előadásomban [2 ] kellő részletességgel már beszámoltam. Ugyanott kitértem arra is, miért lehet a külpontossági hibák hatását a vízszintes vetületi szögmérésre azáltal kiküszöbölni, hogy a külpontossági hibákat egy második mérésnél az elsőhöz viszonyítva szimmetrikus helyzetbe hozzuk. Ha ugyanis régebbi közlésem továbbfejlesztéseként a 3. ábra szerint az ABC ® mérésénél a helyes B helyett ß'-ből mérjük a törésszöget, akkor a helyes ß helyett kapottS'-ből : ß — ß'— £j— e'j(6) Ebben az esetben feltételezzük, hogy ν' a ß-hez viszonyítva a rajz szerint e külpontossági hibával terhelt, és az AB oldallal az ab hegyes szöget, s а ВС oldallal a ß—аь szöget zárja be. Ha most ß-hez viszonyítva e-t abszolút értékének megtartása mellett 180°-kal ellentétes irányba, a B' szimmetrikus helyzetbe hozzuk, akkor a helyes ß szöget (7) szolgáltatja. Ebből Azaz az e külpontossági hiba hatását a szimmetrikus helyzetbe való hozatal útján akkor tekinthetjük kiküszöböltnek, ha 3. ábra B = p" + s"b+ es