A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 15. KÖTET (1955)
15. kötet/ 1-4. szám - KÖVESI ANTAL: Víztároló medencék kismintáin végzett kísérleti meghatározások
2 KÖVESI ANTAL, magasságot keressük, melynél a stacioner állapot bekövetkezik, úgy az (1) számú egyenlet végtelen értéket ad, mert : Q1 = fiF]f2g h'' és így az utolsó tag nevezője 0-val egyenlő. A he értéke kiszámítható :VI. (2) 2g) Amikor azonban a vízszint magassága csak csekély mértékben nagyobb, mint, de, akkor értéke végessé lesz. 1. példa : Az la. ábrán felvett adatok : F0 = 200 ra2 , F = 2 m2, h0 =fim, fi = 0,61 és Q1 = 6 га3/sec, akkor a kiegyenlítő magasság : 361,233 m. (0,61 • 2 • V'2 • 9,81) Ezután kiszámíthatók azok az időtartamok az (1) számú egyenletből, míg a víz nívója lesüllyedt 8 méterről 6, 5, 4, 3, 2, 1,5 és 1,25 méterre. ti = 48,8" ; ti = 78,6" ; t", = 115" ; ti = 164' ; tS>5 = 204,8" ; t| = 249" ; «;,„= 342" ; «!,„ = 554" (3) További számításoknál,míg a víznívó 1,24 — 1,235 méterre süllyed,az időtartam rohamosan növekszik és 1,233 m mellett végtelen nagy értéket ad. Az integrál-görbe megszerkesztése céljából felraktam a (3) alatti adatok alapján a megfelelő értékeket és így a : h =f(t) görbe alakja az egész folyamatról tájékozást nyújt (lb. ábra) a : h = f(t) görbe és a koordináta rendszer által bezárt terület planimetrálva és négyszöggé átalakítva azt a hk - 2,48 magasságot adja, melynél 554" alatt ugyanannyi vízmennyiség folyik át a stacionér áramlás esetében, mint változó vízszintek mellett Qi hozzáfolyásnál. Y2q - 4,43 , tehát a jelzett időtartamnál az összes kifolyó Qi mennyiség kiszámítható : Q\ = p.FY 2 ghk • 554 = 0,61 • 2 • 4,93 • 12^8 • 554 = 4678 m3 (4) la. ábra lb. ábra