MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 43. ÉVFOLYAM (1994)
1994 / 1-2. sz. - KEMÉNY MÁRIA: Az Akadémia bérházának sorsa
JEGYZETEK 1 A palota építéstörténetével, az építészeti pályázattal, valamint a sajtóban lezajlott stílusvitával részletesen és pontos forrásmegjelölésekkel foglalkozik Kemény Mária: A Magyar Tudományos Akadémia építéstörténete. Tudományos dokumentáció, 1986. Kézirat a Hilde Ybl Alapítvány Archívumában. 2 Amikor az akadémia megszerezte, a bérház és a palota területe még egyetlen teleknek minősült. Telekkönyvi szétválasztásukra adózási okból az akadémia kezdeményezésére csak 1865-ben került sor. 3 Egy véletlen, de érdekes formai hasonlóságra szeretném itt felhívni a figyelmet: a párizsi Centre Pompidou homlokzati üvegfala mögött feltárul a közönséget szállító mozgólépcsők forgalma. Henszlmann az akadémia palotájának pályázati tervében a főhomlokzaton két nyitott terű feljáratot helyez el, s ezt a tervhez készült műleírásban így indokolja: „a díszterem keleti és nyugati oldalára egy nyilt loggiát helyeztünk, melyben a díszterem karzatára a könyv- és képtárba vezető lépcsői az utczáról láthatók. A távolróli láthatásnak czélja a közönséget, mely a palotát leginkább ezen oldalról megközelíti, könnyen, egyenesen és közvetlenül azon helyiségekbe vezetni, mik főképen e közönség számára építtettek . . . Másképen is ezen loggiák a főhomlokzatot nagyon élénkké tehetik, részint kívülről látható mélységek árnyékával, részint azon mozgalommal, melyet a rajzok fel s alá járók előidéznének... " — A felépítendő Magyar Akadémia Henszlmann Imre, Gerster Károly, és Frey Lajos által készített építész tervek leírása. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Tervtár. 4 F. A. Stüler: Erläuterungen zur neuen Skizze für das Akademie Gebäude zu Pest. Berlin, 1861. július 16. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) Kézirattár, RAL 1272. 5 Hencz és Bergh: Észrevételek az akadémia palotája ügyében. Magyar Sajtó VII. 1861 (július 2.), 150, 624. 6 Hans Petschnig: Der Palast der ungarischen Akademie. Organ für christliche Kunst. XI. 1861:4, 46-47. 7 Gróf Waldstein János: Néhány észrevétel a magyar akadémia építendő palotája tárgyában. Sürgöny I. 1861. (június 16.), 145. 8 Henszlmann Imre válasza gróf Waldstein cikkére. Pester Lloyd VIII. 1861. (július 19.), 168, 2. 9 Erről ld. Kemény Mária: Stílusválság vagy legitimitási válság. Egy múlt századi építészeti vita. 2000 III. 1991.1, 57-61. Das Programm von Imre Henszlmann, das er für den Palast der Akademie im Frühling i860 verfaßte, enthielt viele vorwärtsweisenden, modernen Züge. In dem von ihm konzipierten, sehr komplizierten, komplexen Gebäude waren nicht nur Räume für das Gremium der Akademie vorgesehen, denn es hätte auch den Aufgabenbereich eines Kulturzentrums im heutigen Sinne versehen und representative Räume nicht nur für das wissentschaftliche Leben, sondern auch für Kunst und Musik großzügig bereitgestellt. Er beabsichtigte von Anfang an einen Teil des Gebäudes durch Vermietung nutzbar zu machen. Seine Konzeption wurde von der Akademie nur teilweise verwirklicht, unter anderem wurde auch die Vorstellung über die einheitlichen Bebauung des Grundstückes abgelehnt. Einige Jahre später wurde auf dem benachbarten Grundstück 10 Kecskeméthy Aurél: Az akadémia palotája hol? minő arányokban?, minő stylben és ki által lenne építendő? Sürgöny I. 1861. (okt. 6.), 230. 11 Az Akadémia 1863. január 14.-i Igazgatósági ülésének jegyzőkönyve. A MTA jegyzőkönyvei. Közzéteszi Csengery Antal. I. Budapest 1863. 14. 12 Budapest Főváros Levéltára, Ybl hagyaték XV. 331, 51-1-10. Közölve: Arany János utcai homlokzat terve. Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest 1956, 59. kép. Dunai homlokzat: Ybl Miklós építész 1814-1891. Katalógus, szerk. Kemény Mária, Farbaky Péter. Budapest 1991, 223. 13 Ilyi [Ipolyi Arnold]: A magyar Akadémia palotájának tervei. Pesti Napló XII. 1861 (március 2.), 51-3317. 14 Dessewffy Emil beszámoló jelentése az Igazgató Tanácsnak a két építkezés állásáról és jövedelmi viszonyairól. 1865. január 26. MTAK Kézirattár, RAL 1273-72. 15 MTAK Kézirattár, RAL 1273-77/1. 16 A bérházépítés pénzügyi bonyolításának iratai, MTAK Kézirattár, RAL 1276. 17 Ld. 14. jegyzet 18 Akadémiai Értesítő VI. 1872. 230. 19 Sándor Pál országgyűlési képviselő életrajza. In: Sándor Pál jubileumi emlékalbum. Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület, Budapest 1930, 35. 20 Akadémiai Értesítő XIV. 1880. 10. Építési Bizottság jegyzőkönyve, 1888. június 22., 1888. december 29. és 1897. február 1. MTAK Kézirattár, RAL K 1564. 21 Akadémiai Értesítő VIII. 1874, 241. 22 Akadémiai Értesítő VIII. 1874, 78. 23 Az Építési Bizottság jegyzőkönyve, 1897. február 1. MTAK Kézirattár, RAL K 1564. 24 Az Építési Bizottság jegyzőkönyve, 1902. január 23., uo. 25 Akadémiai Értesítő, Új folyam XIII. 1902, 152. — Amikor 1895-ben felvetődik a nemzeti könyvtár elhelyezésének problémája, szintén szóba kerül az akadémia és bérház együttes területe, de az ásványtani, földtani gyűjtemények elnevezésére is javasolják. Dr Jankovich Béla: Magyar Nemzeti Könyvtár. Magyar Könyvszemle, Új folyam III. 1895.1, 13. — Köszönettel tartozom Vadas Ferencnek, aki e forrásra felhívta figyelmemet. 26 MTAK Levéltár, Elnöki iratok 1950-52, 1232/4. dennoch ein in jeder Hinsicht schwaches Mietshaus aufgebaut, die Zahl seiner Stockwerke, seine Architektur wichen störend von dem Palast der Akademie ab. Dieses Gebäude wurde von Miklós Ybl entworfen. Er benutzte dazu die beiden Seitenfassaden von seinen früheren Entwürfen, die er zum Wettbewerb für den Sitz der Akademie eingereicht hatte. Das Mietshaus wurde immer teilweise zu Zwecken der Akademie verwendet, was die Richtigkeit der ursprünglichen Vorstellung zeigt. Immer wieder wurde die Meinung laut, daß sich seine Architektur nach der des Palastes richten müsse. Der Aufsatz verfolgt den Prozeß, wie die Vorstellungen von Henszlmann nach 120 Jahren, nach so vielen erfolglosen Versuchen, dadurch verwirklicht wurden, daß schließlich die Bibliothek der Akademie der Wissenschaften in diesem Gebäude untergebracht wurde. DAS SCHICKSAL DES MIETSHAUSES DER UNGARISCHEN AKADEMIE DER WISSENSCHAFTEN 132