Sándor Anna: A koloni lyukas hímzés szakszókincse - Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 56. (Budapest, 1993)
BEVEZETÉS Az 1981-ben megrendezett Dialektológiai Szimpozion folyamán a palóc nyelvterületet, s így Nyitra vidékét is, tájszótári szempontból fehér foltként, feltérképezetlen területként minősítették (Balogh Lajos: A nyelvjárási szókincsgyűjtésről Dialektológiai Szimpozion, VEAB Értesítő 1982. II. 165.). Feltehetőleg ez a minősítés is felkeltette a palócság iránti érdeklődést, hisz azóta megjelent már 1987-ben Tóth Imre Ipoly menti palóc tájszótára és 1988-ban Csáky Károly A háziipar szakszókincse az Ipoly mentén c. kiadványa, s e szókincsgyűjtemény megalkotásában rám is ösztönzően hatott. Tudom, hogy ez a kis terjedelmű szójegyzék nem elégítheti ki már az említett Dialektológiai Szimpozionon is elhangzott Nyitra vidéki tájszótárral kapcsolatos várakozásokat (Balogh Lajos: i.m. 166), de azért remélem, hogy munkám ennek ellenére is értékmentő, hiszen a nyelv legváltozékonyabb elemkészletét, a szókincset öleli fel. E nyelvi eszközök megmentése érdekében azonosulhatunk Kiss Jenő ama megállapításával, hogy "a változó szókincs gyűjtése, rendszerezése egyre sürgetőbb feladatunk, hiszen az idősebb nemzedék kihalásával tájszavaink nagy része is feledésbe merül" (Nyr. Cik, 345.). A nyelvi eszközök összegyűjtésével és rendszerezésével a feledésbe merüléstől szeretném megmenteni magát a lyukas hímzést is, amely napjainkban a megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények, valamint a módosult öltözködési szokások következtében kihalófélben van. A koloni lyukas hímzést, eddigi ismereteim szerint, főleg néprajzi szempontból vizsgálták. Az első kutatásokat e téren a negyvenes évek elején Putz Éva végezte, s gyűjtési eredményeinek összegzése 1941-ben A koloni fehérhímzés címen kéziratban el is készült, de nyomtatásban nem jelent meg. A kézirat további sorsáról nincs tudomásom, de a Putz Éva gyűjtésből származó mintákat Lipcsey Gyula úr, a zoboralji néprajzi és nyelvjárási gyűjtést irányító Arany A. 3