Magyar Demokrata, 2007. január-március (11. évfolyam, 1-13. szám)
2007-01-04 / 1. szám
■ Főszerkesztő: Bencsik András ■ Főszerkesztő-helyettes: Jókuthy Zoltán ■ Vezető szerkesztő: Sinkovics Ferenc ■ Főmunkatárs: Ágoston Balázs, Mankó Ildikó, Sándor Csilla ■ Publicisztika: Pozsonyi Ádám, Szalay Károly, Szentmihályi Szabó Péter, Ungváry Zsolt ■ Riport: Hernádi Zsuzsa, Kállay-Nagy Szilvia, Kurucz Péter, Somorjai Viktória, Szakács Gábor, Szentes Anna • Média: Bándy Péter ■ Külpolitika: Sayfo Omar ■ Arckép: Boros Károly ■ Egészség, életmód: R. Papp Ágnes V Kultúra: Barta Boglárka, Fehérváry Krisztina ■ Levelezés: Keck Zsigmond ■ Fotó: Ágg Károly, T. Szántó György, Veres Nándor ■ Karikatúra: Szmodis Imre, Kállay-Dabrowsky Zsolt M Művészeti vezető: Baranyai Jenő ■ Tipográfia: Valkóczi József ^ Szedő: Cseh Ágnes 4 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1062 Budapest, Andrássy út 124. ■ Kiadóigazgató: Bencsik Gábor ■ Titkárság: H-P 10-16 óráig ■ Titkárságvezető: Adame Judit Tel.: 354 2350,354 2351, fax: 354 2359 E-mail: adame.judit@demokrata.hu Levélcím: 1243 Budapest, Pf. 592 ■ Terjesztési igazgató: Gyarmathy Ildikó Tel.: 354 2353, fax: 354 2359 E-mail: terjesztes@demokrata.hu • Hirdetésfelvétel: Jenei Margit Tel.: (06 20) 941 6910, E-mail: jeneim@axelero.hu Kiadja az artamondo kft. A lap kiadását támogatja a Magyar Ház Alapítvány Az Artamondó Kft. bankszámlaszáma: 10700079-0483 5505-5110 0005 SWIFT kód: CIBHHUHE IBAN szám: HU39 1070 0079 0483 5505 5110 0005 Nyomda: Komárnói Nyomda KFT. Felelős vezető: Meszlényi István igazgató HU-ISSN 1417-6432 A Magyar Demokrata terjesztési adatait a WBJ Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja. Lapunkat az Observer szemlézi. Előfizetésben terjeszti a MédiaLog Rege Zrt. ■ Megrendelhető a (06 80) 106 000 ingyenes zöld számon, a (061) 207 8207 faxszámon vagy az elofizetes@medialogfiege.eu email címen. Reklamációkat a (06 80) 106 000 telefonszámon, a (061) ■ 207 8207 faxon és a reklamacio@medialogfiege.eu címen fogadunk ■ Kiadói előfizetés: 1062 Bp., Andrássy út 124., tel.: 354 2353. Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. • Belföldi előfizetés díja: negyedévre 4200 Ft, fél évre 8100 Ft, egy évre 15 600 Ft. Az újság a Szkítia könyvesboltokban és szerkesztőségben 300 Ft-ért vásárolható meg. Előfizetési reklamáció: 354 2353 (munkanapokon 10-16 óráig) Címlap: Baranyai Jenő Címlapfotó: Ágg Károly XI. évfolyam 1. szám 2007. január 4. 2007. január 4. 3 EGY HÉT :BENCSIK ANDRÁS Itt van Zimbabwei Isten hozta Zimbabwéban! Talán nézzünk egy kicsit körül. Az ember a mai megszorítós időkben aligha engedheti meg magának, hogy a világ olyan távoli részére utazzon el, mint például a forró éghajlatú Zimbabwe. És lám, milyen jól teszi. A szorgos Gyurcsány Ferencnek, a higgadt Szilvásy Györgynek, a fess Bajnai Gordonnak, a bátor Gergényi Péternek, a szép Lamperth Mónikának és a többieknek hála, Zimbabwe eljött hozzánk. Itt van Zimbabwe, mondta ugyanis Bokros Lajos, a róla elnevezett kínzóeszköz, a hírhedt Bokros-csomag feltalálója annak kapcsán, hogy az államháztartás hiánya alapján Magyarország szerinte azonos szintre került Zimbabwéval. A magyar Zimbabwe néhány vonásban azonban eltér az afrikai testvérországtól. Itt nincsenek pálmák, télen hideg van, és a lakosság már a legcsekélyebb mértékben sem őrzi ősei viseletét és szokásait. Hasonlítunk viszont abban, hogy a dolgok lényegét tekintve nálunk sincs demokrácia, hogy az állig felfegyverzett rendőrök nálunk is gondolkodás nélkül agyba-főbe verik az ártatlan járókelőket mindenféle ok nélkül, hogy az állami élet minden területét beszövi a korrupció, s legfőképpen abban, hogy ez az állami terrorizmus egyelőre sajnos semmiféle következményekkel nem jár, sőt a külvilág az igazi Zimbabwéhoz hasonlóan álszent, de tagadhatatlanul elegáns külsőségek közepette fogadja a civilizált világba érkező itteni egzotikus politikusokat. Arra a kérdésre azonban még a fejlett Nyugat legbölcsebb társadalomtudósai sem tudtak megnyugtató választ adni, hogy példának okáért a hasonlítás alapjául szolgáló baráti afrikai országban elképzelhető volna-e a magyar minta alkalmazása. Nem a lakosság öszszevetésére gondolunk, mert az ott is megy. Konkrétan még arra sem, hogy az ottani néger elvtársak hajléktalanok által alapított fiktív cégeket alkalmazzanak azon célból, hogy korrupt kormányzati emberek ezeken keresztül kapják meg a busás hálapénzeket az állami megbízásokért, hanem arra, hogy mindezek kiderülése után sem történik semmi. A nép nem lázong, a hadsereg (igaz, nincs is) nem vonul ki laktanyáiból, és a tábornokok nem veszik át az uralmat, hogy az országot fosztogató bűnbandát elkergessék, sőt tulajdonképpen nem történik semmi. A lakosság az év végén békésen shoppingol a nagy bevásárlóközpontokban, őrületbe kergetvén a társadalomtudósokat, hogy ha egyszer tényleg kiszivattyúztak minden pénzt az emberek zsebéből, új és még újabb áremeléseket eszeltek ki, akkor mi volt az oka ennek az eszelős vásárlási rohamnak? A zimbabwésedés legdrámaibb bizonyítékát és bizonyos értelemben magyarázatát most kedvenc hetilapja soron következő oldalán találja meg az olvasó, ha egy pillanatra felfüggeszti a vezércikk olvasását és egyet lapoz a Demokratában. A pártok népszerűségét jelző éves görbe, kis fantáziával, egy nyújtózkodó skorpióra hajaz. A tavaszi választási kampányban versenyt futó két nagy párt között a választások utáni megrázó kiábrándulás hihetetlen mértékű eltérést eredményezett Kinyílt a skorpió ollója. Ha ez az eltérés szeptember után is folytatódott volna, akkor az év végére az MSZP népszerűségi görbéje alul kizuhan a grafikonból, a Fideszé pedig megközelíti a száz százalékot A törés ideje és ilyenformán annak kiváltó oka tökéletes biztonsággal kiolvasható: a nyilvánosságra hozott Gyurcsány-monológ áramütésként sokkolta a társadalmat és megfordította a közhangulatot A kollektív csalódásból fakadó felháborodás elementáris érzését a kollektív félelem váltotta fel, amelyet az október végi terrortámadás tett teljessé. Kialakult a láger-pszichózis. A háborgó emberek megrettenvén az elnyomók kegyetlenségétől, elfordultak a hazugság rabsága ellen - sikertelenül - lázadóktól, és az őrség kegyeire bízták magukat. Magyarország népe az év végére még nem tért meg elnyomói lábához, de közel járt hozzá. A baj ugyanis az volt, hogy a börtönlázadást nem az elnyomottak robbantották ki, hanem maga a parancsnok. Soha ennél tisztábban nem vált láthatóvá az, hogy ki volt az őszi ördögi komédia előidézője és - sajnos - haszonélvezője. Ha nincs a botrány, már Gyurcsány sem volna. Elsöpri a csendes, de feltartóztathatatlan közmegvetés. Mindebből azonban nem az következik, hogy rohanjunk magunk is a magunk nyomorúságos csajkájával a magunk kápójához, hanem az, hogy a hazugság börtönéből kizárólag a magunk közös, szilárd és legfőképpen saját elhatározásából tudunk csak kitörni. Akár még az idén. Csak tőlünk függ. ■