Magyar Demokrata, 2007. január-március (11. évfolyam, 1-13. szám)

2007-01-04 / 1. szám

■ Főszerkesztő: Bencsik András ■ Főszerkesztő-helyettes: Jókuthy Zoltán ■ Vezető szerkesztő: Sinkovics Ferenc ■ Főmunkatárs: Ágoston Balázs, Mankó Ildikó, Sándor Csilla ■ Publicisztika: Pozsonyi Ádám, Szalay Károly, Szentmihályi Szabó Péter, Ungváry Zsolt ■ Riport: Hernádi Zsuzsa, Kállay-Nagy Szilvia, Kurucz Péter, Somorjai Viktória, Szakács Gábor, Szentes Anna • Média: Bándy Péter ■ Külpolitika: Sayfo Omar ■ Arckép: Boros Károly ■ Egészség, életmód: R. Papp Ágnes V Kultúra: Barta Boglárka, Fehérváry Krisztina ■ Levelezés: Keck Zsigmond ■ Fotó: Ágg Károly, T. Szántó György, Veres Nándor ■ Karikatúra: Szmodis Imre, Kállay-Dabrowsky Zsolt M Művészeti vezető: Baranyai Jenő ■ Tipográfia: Valkóczi József ^ Szedő: Cseh Ágnes 4 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1062 Budapest, Andrássy út 124. ■ Kiadóigazgató: Bencsik Gábor ■ Titkárság: H-P 10-16 óráig ■ Titkárságvezető: Adame Judit Tel.: 354 2350,354 2351, fax: 354 2359 E-mail­: adame.judit@demokrata.hu Levélcím: 1243 Budapest, Pf. 592 ■ Terjesztési igazgató: Gyarmathy Ildikó Tel.: 354 2353, fax: 354 2359 E-mail: terjesztes@demokrata.hu • Hirdetésfelvétel: Jenei Margit Tel.: (06 20) 941 6910, E-mail: jeneim@axelero.hu Kiadja az artamondo kft. A lap kiadását támogatja a Magyar Ház Alapítvány Az Artamondó Kft. bankszámlaszáma: 10700079-0483 5505-5110 0005 SWIFT kód: CIBHHUHE IBAN szám: HU39 1070 0079 0483 5505 5110 0005 Nyomda: Komárnói Nyomda KFT. Felelős vezető: Meszlényi István igazgató HU-ISSN 1417-6432 A Magyar Demokrata terjesztési adatait a W­BJ Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja. Lapunkat az Observer szemlézi.­ ­ Előfizetésben terjeszti a MédiaLog Rege Zrt. ■ Megrendelhető a (06 80) 106 000 ingyenes zöld számon, a (061) 207 8207 faxszámon vagy az elofizetes@medialogfiege.eu email címen. Reklamációkat a (06 80) 106 000 telefonszámon, a (061) ■ 207 8207 faxon és a reklamacio@medialogfiege.eu címen fogadunk ■ Kiadói előfizetés: 1062 Bp., Andrássy út 124., tel.: 354 2353. Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. • Belföldi előfizetés díja: negyedévre 4200 Ft, fél évre 8100 Ft, egy évre 15 600 Ft. Az újság a Szkítia könyvesboltokban és szerkesztőségben 300 Ft-ért vásárolható meg. Előfizetési reklamáció: 354 2353 (munkanapokon 10-16 óráig) Címlap: Baranyai Jenő Címlapfotó: Ágg Károly XI. évfolyam 1. szám 2007. január 4. 2007. január 4. 3 EGY HÉT :BENCSIK ANDRÁS Itt van Zimbabwei Isten hozta Zimbabwéban! Talán nézzünk egy kicsit körül. Az em­ber a mai megszorítós időkben aligha engedheti meg magának, hogy a világ olyan távoli részére utazzon el, mint például a forró ég­hajlatú Zimbabwe. És lám, milyen jól teszi. A szorgos Gyurcsány Fe­rencnek, a higgadt Szilvásy Györgynek, a fess Bajnai Gordon­nak, a bátor Gergényi Péternek, a szép Lam­­perth Mónikának és a többieknek hála, Zim­babwe eljött hozzánk. Itt van Zimbabwe, mondta ugyanis Bokros Lajos, a róla elneve­zett kínzóeszköz, a hírhedt Bokros-csomag feltalálója annak kapcsán, hogy az államház­tartás hiánya alapján Magyarország szerinte azonos szintre került Zimbabwéval. A magyar Zimbabwe néhány vonásban azon­ban eltér az afrikai testvérországtól. Itt nin­csenek pálmák, télen hideg van, és a lakos­ság már a legcsekélyebb mértékben sem őrzi ősei viseletét és szokásait. Hasonlítunk viszont abban, hogy a dolgok lényegét te­kintve nálunk sincs demokrácia, hogy az ál­­lig felfegyverzett rendőrök nálunk is gon­dolkodás nélkül agyba-főbe verik az ártat­lan járókelőket mindenféle ok nélkül, hogy az állami élet minden területét beszövi a korrupció, s legfőképpen abban, hogy ez az állami terrorizmus egyelőre sajnos semmi­féle következményekkel nem jár, sőt a kül­világ az igazi Zimbabwéhoz hasonlóan ál­szent, de tagadhatatlanul elegáns külsősé­gek közepette fogadja a civilizált világba ér­kező itteni egzotikus politikusokat. Arra a kérdésre azonban még a fejlett Nyu­gat legbölcsebb társadalomtudósai sem tud­tak megnyugtató választ adni, hogy példának okáért a hasonlítás alapjául szolgáló baráti af­rikai országban elképzelhető volna-e a ma­gyar minta alkalmazása. Nem a lakosság ösz­­szevetésére gondolunk, mert az ott is megy. Konkrétan még arra sem, hogy az ottani né­ger elvtársak hajléktalanok által alapított fiktív cégeket alkalmazzanak azon célból, hogy kor­rupt kormányzati emberek ezeken keresztül kapják meg a busás hálapénzeket az állami megbízásokért, hanem arra, hogy mindezek kiderülése után sem történik semmi. A nép nem lázong, a hadsereg (igaz, nincs is) nem vonul ki laktanyáiból, és a tábornokok nem veszik át az uralmat, hogy az országot fosztogató bűnbandát elkergessék, sőt tulaj­donképpen nem történik semmi. A lakos­ság az év végén békésen shoppin­­gol a nagy bevásárlóközpontok­ban, őrületbe kergetvén a társada­lomtudósokat, hogy ha egyszer tényleg kiszivattyúztak minden pénzt az emberek zsebéből, új és még újabb áremeléseket eszeltek ki, akkor mi volt az oka ennek az eszelős vásárlási rohamnak? A zimbabwésedés legdrámaibb bi­zonyítékát és bizonyos értelemben magyará­zatát most kedvenc hetilapja soron követke­ző oldalán találja meg az olvasó, ha egy pilla­natra felfüggeszti a vezércikk olvasását és egyet lapoz a Demokratában. A pártok nép­szerűségét jelző éves görbe, kis fantáziával, egy nyújtózkodó skorpióra hajaz. A tavaszi választási kampányban versenyt futó két nagy párt között a választások utáni megrázó kiábrándulás hihetetlen mértékű eltérést eredményezett Kinyílt a skorpió ollója. Ha ez az eltérés szeptember után is folytatódott volna, akkor az év végére az MSZP népszerű­ségi görbéje alul kizuhan a grafikonból, a Fi­­deszé pedig megközelíti a száz százalékot A törés ideje és ilyenformán annak kiváltó oka tökéletes biztonsággal kiolvasható: a nyilvánosságra hozott Gyurcsány-monológ áramütésként sokkolta a társadalmat és megfordította a közhangulatot A kollektív csalódásból fakadó felháborodás elementá­ris érzését a kollektív félelem váltotta fel, amelyet az október végi terrortámadás tett teljessé. Kialakult a láger-pszichózis. A há­borgó emberek megrettenvén az elnyomók kegyetlenségétől, elfordultak a hazugság rabsága ellen - sikertelenül - lázadóktól, és az őrség kegyeire bízták magukat. Magyar­­ország népe az év végére még nem tért meg elnyomói lábához, de közel járt hozzá. A baj ugyanis az volt, hogy a börtönláza­dást nem az elnyomottak robbantották ki, hanem maga a parancsnok. Soha ennél tisz­tábban nem vált láthatóvá az, hogy ki volt az őszi ördögi komédia előidézője és - saj­nos - haszonélvezője. Ha nincs a botrány, már Gyurcsány sem volna. Elsöpri a csen­des, de feltartóztathatatlan közmegvetés. Mindebből azonban nem az következik, hogy rohanjunk magunk is a magunk nyomorú­ságos csajkájával a magunk kápójához, ha­nem az, hogy a hazugság börtönéből kizáró­lag a magunk közös, szilárd és legfőképpen saját elhatározásából tudunk csak kitörni. Akár még az idén. Csak tőlünk függ. ■

Next