Magyar Demokrata, 2010. július-szeptember (14. évfolyam, 27-39. szám)
2010-07-07 / 27. szám
KONZERVATÍV HETILAP ■ Főszerkesztő: Bencsik András ■ Főszerkesztő-helyettes: Jókuthy Zoltán ■ Vezető szerkesztő: Bándy Péter ■ Főmunkatárs: Ágoston Balázs, Hankó Ildikó, Hernádi Zsuzsa ■ Publicisztika: Pozsonyi Ádám, Szalay Károly, Ungváry Zsolt ■ Riport: Gerhát Petra, Lass Gábor, Szakács Gábor, Szentei Anna ■ Naptár: Szencz Dóra ■ Kultúra: Barta Boglárka, Fehérváry Krisztina ■ Külpolitika: Sayfo Omar ■ Arckép: Boros Károly ■ Egészség, életmód: R.Papp Ágnes ■ Levelezés: Keck Zsigmond ■ Zöld jövő: Fehérváry Krisztina ■ Fotó: T. Szántó György, Somfai Sándor, Veres Nándor (Erdély) ■ Karikatúra: Szmodis Imre ■ Művészeti vezető: Baranyai Jenő ■ Tipográfia: Valkóczi József, Vermes Tibor ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1062 Budapest, Andrássy út 124. ■ Kiadóigazgató: Bencsik Gábor ■ Titkárság: H-P 10-16 óráig ■ Titkárságvezető: Adame Judit Tel.: 354 2350,354 2351, fax: 354 2359 E-mail: adame.judit@demokrata.hu Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 592 ■ Terjesztési igazgató: Gyarmathy Ildikó Tel.: 354 2353, fax: 354 2359 E-mail: terjesztes@demokrata.hu ■ Hirdetésfelvétel: Jenei Margit, tel.: (06 20) 941 6910, Nagy Éva, tel.: (06 20) 264 5224 E-mail: apro@demokrata.hu Kiadja az artamondo kft. A lap kiadását támogatja a Magyar Ház Alapítvány Az Artamondó Kft. bankszámlaszáma: MKB10300002-10485845-49020026 SWIFT kód: MKKB HU HB IBAN szám: HU081030 00021048 5845 4902 0026 Nyomda: Infopress Group Hungary Zrt. Felelős vezető: Lakatos Imre vezérigazgató HU-ISSN 1417-6432 A Magyar Demokrata terjesztési adatait a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja. Lapunkat az Observer szemlézi. WBZ* ■ Előfizetésben terjeszti a MédiaLog Fiege Zrt. ■ Megrendelés és reklamáció a (06 80) 106 000 ingyenes zöldszámon, a (061) 207 8207 faxszámon vagy az elozetes@medialog.hu e-mail címen. ■ Kiadói előfizetés: 1062 Bp., Andrássy út 124., tel.: 354 2353. Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. ■ Belföldi előfizetés díja: negyedévre 4680 Ft, fél évre 9360 Ft, egy évre 18 720 Ft. Az újság a Szkítia könyvesboltokban és a szerkesztőségben 400 Ft-ért vásárolható meg. Kiadói előfizetési reklamáció: 3542353 (munkanapokon 10-16 óráig) Címlap: Baranyai Jenő Címlapfotó: archív XIV. évfolyam 27. szám 2010. július 7. EEHEZ 2010. július 7. VEZÉRCIKK Bencsik András ■ egy hét Miért, mi a baj? Lázongást váltott ki baltól jobbig tartó ellenzéki körökben az a kormánydöntés, hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát a továbbiakban minden közintézményben ki kell függeszteni. A szocialisták látni vélték Horthy, Rákosi és Ceausescu szellemének újjáéledését egy „alkotmányozó diktatúrában”, a melegek iránt növekvő rokonszenvet mutató lehet mások viccnek tartották, az újabbnál újabb gázálarcos gárdákba bonyolódó jobbikosok meg azon füstölögtek, hogy most majd biztosan Orbán Viktor képét is ki kell függeszteni. És így tovább. Miért, mi a baj? Mitől félnek az elvtársak?... Az embernek eszébe ötlik egy hasonló lázongás, amikor az első szabadon választott kormány megszavazta, hogy a Szent Korona kerüljön be a nemzeti címerbe. Volt, aki undorító karikatúrát rajzolt a címerből, volt, aki svájcisapkának nevezte a Koronát, olyan is volt, aki inkább lélegeztetőgépre költötte volna a pénzt. A többség persze akkor ugyanúgy, mint most, jóindulattal fogadta a döntést. Csak ők nem számítottak. Persze tudjuk, a nyilvánosságban sohasem a többség, hanem a fifikás kisebbség hangja az erős. Mint például most is. A Nyilatkozat természetesen nem Orbán Viktor erősödő diktátori törekvéseinek bizonyítéka, hanem inkább egy leszúrt zászlórúd, amelyen koronás címerrel ékesített nemzetiszínű zászló lobog. Annak dokumentuma, hogy 2010 áprilisában a nemzet elsöprő többsége véget akart és tudott vetni a szocializmusnak. Annak dokumentuma, hogy „a XXI. század első évtizedének végén 46 év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.” Annak dokumentuma, hogy „a magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez”. Annak dokumentuma továbbá, hogy „a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez, és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai. A nemzeti együttműködés rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei határon innen és túl élő magyarok... Szilárd meggyőződésünk, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat.” Miért, mi a baj ezzel a nyilatkozattal? Hát nem ezt akartuk? Hát nem ezért mozdult meg a szavazóképes állampolgárok soha nem látott, hatalmas tömege az áprilisi választáson? Hát nem ezt éreztük a kétharmad kihirdetésekor? Ilyen nehéz szembenézni az igazsággal? Igen, ilyen nehéz. De nem lehetetlen. Tamási Áron írta hajdan román barátainak, amikor Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz, hogy ne aggódjanak, mert az igazságot meg lehet szokni. Igaza van Tamási Áronnak. Sokszor olvasgatják majd az emberek a Nyilatkozatot, és megszokják végül, hogy a szolgaságnak tényleg vége. És megtanulnak szépen szabad emberként élni. Állni egyenes derékkal és fölemelt fejjel. Ezért kell olyan sokfelé kifüggeszteni. ■ „Ilyen nehéz szembenézni az igazsággal?" www.demokrata.hu 3