Magyar Élet Pártértesítője, 1944 (6. évfolyam, 8-17. szám)

1944-04-15 / 8. szám

2 MAGYAR ÉLET PÁRTÉRTESÍTŐ­JE 1944 ÁPRILIS 15. Megjelent az új termelési és beszolgáltatási rendelet A hivatalos lap közli az új ter­melési és beszolgáltatási kötelezett­ségről szóló rendeletet. A rendelet szerint a mezőgazdasági ingatlan után 1944 július 1-től 1945 június 30-ig terjedő időben a megállapított búza-egységszámnak megfelelő meny­­nyiségű mezőgazdasági terményt, termé­ket vagy állatot kell a hatóság által megállapított áron közellá­­tás céljára beszolgáltatni. A rendelet a mezőgazdasági ingat­lanokat szántóföldekre, továbbá rét- és legelőterületekre osztja és mind­egyik csoportban a kataszteri tiszta jövedelmet veszi alapul a beszol­­gáltatási kötelezettség kiszámításá­hoz. A szántóföldek beszolgáltatási értéke a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 40 búza­egység, de kataszteri holdanként leg­alább 120 és legfeljebb 800 búzaegy­ség. Az alapul vett 40 búzaegységből 10 egységet a kenyérgabona beszol­gáltatási, 10 egységet a zsírbeszol­­gáltatási, 7 egységet a húsbeszolgál­­tatási és 13 egységet a szabadválasz­tási beszolgáltatási kötelezettségbe tudnak be. A kenyérgabona beszol­gáltatási kötelezettséget zabbal és rizzsel, az ország egyes részeiben takarmányárpával és kukoricával is lehet teljesíteni. A zsírbeszolgáltatási kötelességnél az olvasztott sertészsír kilogrammon­ként 12, a sertéshús 10, az olvasztani való sertésszalonna akár friss, akár sózott állapotban 9, a baromfizsír és háj 12 búzaegységnek számít. A be­szolgáltatott tehéntej után literen­ként 0.20, a bivalytej után 0.30, a juhtej után 0.30 búzaegységet kell a zsírbeszolgáltatási kötelesség teljesí­tésébe beszámítani. Szabályozza a rendelet a vaj, a tejszín, tejföl, juh­­gomolya beszolgáltatását is. A zsír­beszolgáltatás szabályozásának alap­jául az az intézkedés szolgál, hogy egy 100—100 kilós zsírsertés után 4, hússertés után 3 búzaegységet kell beszámítani a beszolgáltatási kötele­zettség teljesítésébe. A beszolgáltatandó mennyiség a levágott sertés súlyával együtt emelkedik. A hízott élő liba után élősúly min­den kilogrammja után 3,5, a hízott élő kacsa után 3 búzaegységet kell beszámítani a zsírbeszolgáltatási kö­telesség teljesítésébe. Az olajosmagvak beszolgáltatásá­nak búzaegységszámát oly módon szabályozták, hogy a repcemag búza­egység­száma métermázsánként 220, a lenmagé 250, a vetésre alkalmas kendermagé 600, a napraforgóé 200, a ricinusmagé 350, a szójababé 220, a dohánymagé 250, a tökmagé 220. A takarmányrépát és a morzsolt ku­koricát métermázsánként 90 búza­egységgel számítják be, a zsírbeszol­­gáltatási kötelesség teljesítésébe. A rendeletben meghatározott 40 búzaegységből 13 búzaegység szabad választási cikkekre esik. Ezek közül a rizs 300, a sörárpa, kopaszárpa, zab 100, a köles, hajdina 90, a seprőcirokmag 100, a cukor­cirokmag 130, a viktóriaborsó és ex­­pressborsó, valamint egyéb zöld­borsófajták 165, a bab 200, a lencse 250, az étkezési burgonya 33, az ipari burgonya 27, a cukorrépa 20, a mustármag 200, a mák 500, a kö­ménymag 1200, a fűszermajoranna 900 búzaegységgel számítható be a szabadválasztású beszolgáltatási kö­telességnél métermázsánként. A fű­­zetlen nyers csöves fűszerpaprika búza egysége kilogrammonként 1,60, az őrült fűszerpaprikáé 15, a másod­rendű őrölt fűszerpaprikáé 11 búza­egység, a paradicsom métermázsája 36, a paradicsompaprikáé 60, a ci­kóriagyökéré 25 búzaegység. Az új termésrendelet továbbra is fenntartja a gazdakönyvet és a gaz- I­dalapot. A rendelet július 1-én lép­­ életbe. Öt új híd épül a Dunán és a Tiszán Külön autóutak létesítését tervezik A Mérnökegyletben vitéz Karát­­son Jenő miniszteri tanácsos elő­adást tartott a közúti hálózat kor­szerű kiépítésének jövő feladatairól. Megállapította, hogy a trianoni or­szágcsonkítás megbontotta a meg­maradt országrész úthálózatának egységét, ezenfelül a gépjárműfor­galom emelkedése rohamosan tette tünkre a jórészt makadámburkolatú utakat. Az útépítési munkák már 1925-ben megkezdődtek, majd 1929- ben indultak meg nagyobb erővel. A főközlekedési utak hálózata a trianoni országrészen 1934-ben 9800 kilométer volt, ebből 4400 kilomé­ter állott állami kezelésben, de csak 1440 kilométer volt kiépítve végle­ges burkolattal. Az állami utak épí­tésére vonatkozó tervezetnek csak egy töredéke valósult meg. A jövő feladatai között évente 400, összesen 1200 kilométer fő­közlekedési út átépítését vették tervbe. Fel kell készülni a várható nagy­arányú gépjárműforgalomra. Útépítő és szállítóberendezéseinket, valamint kőbányáinkat évi 1200 kilométer teljesítmény elérésére kell alkalmas­sá fejleszteni, hogy 12.000 kilomé­ter hosszú főközlekedési útjainkat 10—12 év alatt átépíthessük. Az autóforgalom fejlődése nálunk is megkívánja majd a külön autóutak létesítését, így ezek tervezetét is­­ meg kell állapítani. A legsürgősebb­­ korszerű átépítéseket már kellően­­ előkészítették és teljes felkészült­séggel várják végrehajtásukat. Tanta Pál miniszteri osztályfőnök ismertette a közúti hidak építési programját. A legszükségesebb Duna —Tisza-hidak építésére, a három­éves átmenetgazdálkodási tervezet szerint, közúti híd épül majd a Dunán Adonynál az Alsó-Dunán és Do­­borgaznál, a Tiszán Tekeházánál, Algyőnél és Kisarnál. Valamennyi áthidalás vidéki köz­pontokat köt össze egymással, vagy gazdaságilag fontos területeket. Ezenkívül tervbe vettek számos kö­zép- és kisebb nagyságú közúti híd­építést, összesen 3000 méter hosszú­ságban. A hidak építésénél foglalkozni kell a hidakkal szemben újabban mutat­kozó követelményekkel. Ezek a te­herbírás fokozása, a megfelelő szé­lesség, a gyalogjárókról és a kerék­­párpályákról való gondoskodás. A hároméves program pótolni fogja a legszükségesebb közlekedési hiá­nyokat. Utazási korlátozás A Kárpátaljai területre, továbbá Máramaros vármegyébe, Ungvár t­j.­városba és Munkács városba való utazást a belügyminiszter oly módon korlátozta, hogy oda csak utazási igazolvánnyal szabad utazni. Illeté­kes helyről nyert értesítés szerint a belügyminiszter ezt az utazási kor­látozást további intézkedésig Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék terü­letére is kiterjesztette. . Az utazási igazolvány kiállítása iránt a kérést kis- és nagyközség­ben a községi elöljáróságnál, a rend­őrség működési területén a m. kir. rendőrkapitányság, (rendőrkiren­deltség) vezetőjénél, Budapesten pe­dig a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányságán kell előterjeszteni és egyúttal két hatszor kilenc centi­­méteres fényképet is be kell nyúj­tani.

Next