Magyar Élet Pártértesítője, 1944 (6. évfolyam, 8-17. szám)

1944-04-15 / 8. szám

19 . ÁPRILIS 15. MAGYAR ÉLET PártÉRTESÍTŐJE 3 Elkobozzák az árdrágítók vágyánál A Budapesti Közlöny közli a kormány rendeletét, amely a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorúbb büntetéséről szóló 1944:VI. t.c. hatálybalépésének napját 1944 április 20. napjában állapítja meg. Ez a törvénycikk — mint ismeretes — jelentékenyen felemelte és megszigorította az árdrágító visszaélések büntetését, behozta az árdrágítókra vonatkozóan kötelező vagyonelkobzást, súlyos büntetést állapított meg a közellátási jegyekkel elkövetett visszaélésekre, végül bizonyos esetekben büntethetővé tette a vevő részéről elkövetett árdrágító cselekményeket is. Tudnivalók a gyújtóbombák okozta égési sérülésekről A hátországot támadó ellenséges repülőgépekről ledobott gyújtóbombák nagy százaléka foszfortartalmú gyújtóanyagokból áll. Ha a foszfortartalmú ragacsos anyag a ruházatra kerül, meggyújtja azt. A bőrre freccsenő gyújtóanyag tovább é és sérülést idéz elő. Az égő foszfornak egy kis része megolvadva beivódik a bőrbe és itt égése lassan folytatódik. Foszforsérülés alkalmával a hőhatás következtében létre. .1 jövő égés és a keletkezett foszforsav előidézte vegyes sérüléssel van tehát dolgunk. A sérülések elkerüléséig az alábbiakat kell szem elyt tartani: A ház légoltalmi őrségének nőtagjai és az óvóhelyen tartózkodók is lehetőleg semmi műselymet vagy pamutot tartalmazó ruhát ne viseljenek. Ezek a ruhadarabok ugyanis igen gyúlékonyak és hevesen égnek. Fejüket nedves kendővel — de nem műselyem kendővel - kössék te. .4 lobogó, be nem kötött női haj nagyon könnyen meggyullad. Bőr- vagy fatalpú cipőt hasz. Haljunk. A tűzoltóőrség tagjai munka közben lehetőleg vastag bőrkesztyűt viseljenek. Különös gondot kell fordítani a szem védelmére és ezért autószemüveget, hószemüveget viseljenek az őrség tagjai. A szemüveg védelmet nyújt a szétfreccsenó foszfor ellen, mely ha a szembe jut, legtöbbször megvakulást idéz elő. Abban az esetben, ha az égő épület összeomlással fenyeget, az óvóhelyen tartózkodóknak el kell menekülniük, mivel a törmelék a kijáratot eltorlaszolhatja és az óvóhely födémjére rázuhanó izzó törmelék annyira átsütheti az óvóhely falait, hogy az ott tartózkodás lehetetlen, illetve az óvóhelyen rekedtek elpusztulnak. Ily eshetőséggel számolva, szükséges, hogy az óvóhelyen elegendő víz legyen és a lakók mindegyike egy-egy takarót vigyen magával. Veszély esetén a takarót meg kell nedvesíteni és abba beburkolózva kell az égő házrészen és utcán keresztül menekülni. A füst, a sugárzó hő, valamint a lángok ellen az arcot és lágainkat éppen úgy kell védeni, mint tűzoltásnál. Az őrt védőlem cselekvő tagjai abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy égő helységekben rekedt egyéneket vagy égő ruházatú személyeket kell megmenteniük. A mentésre induló vízbe mártott és harmonika -zerveg összehajtott takarót vigyen magával. Az égő helyiségben mélyen lehajolva, a síirti füstöt lehetőleg elkerülve közelítsük meg a szerencsétlenüljártat. Az égő ruhájú egyént burkoljuk vizes takaróba és lehetőleg fejjel előre tartva vigyük, friss levegőre. Az égési sérülést szenvedett vagy füstgáztól mérgezett egyént friss levegőn, fektessük lehetőleg hordágyra és tűzzel perzselt ruhájától szabadítsuk meg. Ezt különös körültekintéssel végezzük. Ugyanis azokon a helyeken, ahol a tűz erősebben érte a testet, a ruha kiégett, felhólyagzott bőrhöz hozzátapad. Ha innen letépjük a ruhát, nagy fájdalmat okozunk a sérülteknek és a sérülését is súlyosabbá tesszük.Ha a ruhára vagy hőre égő foszfortartalmú gyújtóanyag került, az elsősegélynyújtó legelső feladata a foszfortól meggyulladt ruhát levetni, illetve a bőrön égő gyújtóanyagot eltávolítani. A cebben lévő foszfor darabok hatástuhintására a gázsebcsomagban lévő klórpúderból készült pépet használhatjuk fel. Minden esetben, mikor az égést nem a bőrre vagy a ruházatra került foszfor okozta, az elsősegélynyújtó vazetinos fedőkötéssel lássa el a sebet. A füstgázoktól, széngáztól ájult vagy rosszul levő egyént vigyük friss levegőre, fektessük le és az ismert élesztési eljárásokkal igyekezzünk magához téríteni, illetve állapotát javítani. Súlyos széngázmérgezéseknél, ha egyáltalán nem vagy csak igen gyengén lélegzik a sérült, mesterséges lélegeztetést kell kezdenünk. Az elmondottakban rövid áttekintést adtunk a légi hadviselés egyik veszélyes támadóeszköze, a gyújtóbombák okozta sérülések megelőzéséről, a sérültek mentésénél követendő rendszabályokról és ismertettük az elsősegélynyújtó teendőit, megtörtént sérülés esetén. Megállapíthatjuk, hogy kellő elsívigyázattal a sérülések számát már eleve lényegesen csökkenteni lehet. Alapos kiképzéssel és körültekintő munkával megakadályozhatjuk nagyobb szerencsétlenségek bekövetkezését. Végül pedig helyes elsősegélynyújtással szerencsétlenül járt embertársaink fájdalmát, szenvedését enyhíthetjük, illetőleg sérülésének súlyosabbá válását kellő időben való beavatkozással meggátolhatjuk. Tehát az önvédelemnek kellő felkészültsége e téren is nagy szolgálatot tesz a köznek. Méznád feldolgozó üzemeket létesítettek. Hazánkban az utóbbi években erős fejlődésnek indult a méznádnéven ismert édescirok termelése. Ebből a növényből a mézhez, illetve cukorhoz hasonló édes szörpanyagot tudnak préselni, de különös jelentősége ez új növénynek főleg a takarmányozással kapcsolatban van. Az újabb hírek szerint az országban több helyen, legutóbb Érsekújvárott és Szegeden, méznádfeldolgozó üzemeket alapítottak és takarmányozási célra való felhasználását is szélesebb és rendszeresebb alapokon kívánják megvalósítani. Egymillió köbméter fenyőfa vár feldolgozásra Erdélyben A visszacsatolt keleti részekkel 1.382.000 hektár erdő tért vissza az országhoz. Ennek legnagyobb része fenyőerdő, de 600.000 hektár bükk. A fenyőfát feldolgozó fűrésziparban Erdélyt illeti meg a vezető szerep. A háború kívánta helyzetnek megfelelően az erdélyi fűrészipar csaknem teljes egészében a honvédelem szolgálatába állott és ily módon elsőrendű nemzetgazdasági feladata van. Az 1943—44. évi vágásterületeket az egyes erdőgazdaságok pontosan kijelölték és ennek megfelelően a további ipari feldolgozásra több mint egymillió köbméter fenyőfa és 298.000 köbméter lombos szerfa feldolgozása várható a közeljövőben. Erdély munkásságának igen nagy százaléka nyert elhelyezést a fűrésziparban. Jelenleg több mint 270 fűrészüzem dolgozik Erdély területén és ezekben a fűrészüzemekben 490 a feldolgozó keretfűrészek (gatterek) száma. Az erdélyi fafeldolgozó szerpek túlnyomó része fűrészpor- és léhhulladék-fűtésre van berendezve. Erdély azonban igen gazdag természetes erőforrásokban és így, amint lehetséges lesz, lehetővé fogják tenni a fűrészipari telepek villamosítását is.