Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)

F - Fábián János - Fábián József - Fábián Julianna - Fabini János Teofil

455 irodalmi és irodalomtörténeti folyóiratok­ban. Dolgozatai a m. irodalom egész fejlődé­sére kiterjednek. Behatóan foglalkozott az irodalmi ízlésváltozatokkal, valamint a hu­mor és az anekdota irodalmi szerepével. Tanulmányait a történeti tények tisztelete, filológiai pontosság és megbízhatóság jel­lemzi s nevelői lelkiismeretesség hatja át. — F. m. Magyar írók levelei (Bp., 1938); Az irodalomtörténetírás módszereiről (Irod. tört. Fűz. 1. sz., Bp., 1941); A magyar irodalom kis tükre (Bp., 1942); Magyar diák verses­könyve (Pécs, 1943); Guide de la littérature hongroise (Bp., 1944); A reformkor irodalmá­nak középiskolai tanítása . Kölcsey Ferenc (Bp., 1955); Széphistóriáink és a diákok (Filol. Füz., Bp., 1959)­Fábián János (Ollár, 1836. jún. 24.—Bp., 1902. jún. 14.): mérnök. Tanulmányait Bécs­ben és Prágában végezte. 1867-ben állt a Köz­munka- és Közlekedésügyi Min. szolgálatába s az útügyi osztály előadója, majd vezetője lett. 1880-tól főmérnök, 1886-tól középítési felügyelő, 1892-től műszaki tanácsos, 1894-től min.-i osztálytanácsos. 1882 — 99 között a Magyar Mérnök és Építész Egylet ig.-ja, 1899 — 1902-ben alelnöke, 1895-ben nyug­díjazták. Utóbb a Pátria Nyomdai Rt. ve­zérig.-ja. Mint az egylet ig.-jának döntő szerepe volt ennek újjászervezésében, kül­földi tanulmányutak szervezésében stb. Em­lékére az egylet 1902-ben Fábián-jutalmat alapított. — Irod. Mihályfi József, F. J. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Heti Ért. 1902.) Fábián József (Alsóörs, 1762. febr. 19.— Tótvázsony, 1825. jan. 29.): ref. lelkész, gazdasági író. A debreceni ref. kollégium­ban tanult, majd tanító lett. 1791—93 között Genfben és Bernben tanult az egy.-en. 1793-tól nagyszokoli, majd tótvázsonyi lelkész lett, 1805-ben esperes. Kora természettudományát kiválóan ismerte. Lakásán kis természettani szertárt rendezett be. Több külföldi, köztük a borászattal, szőlőtermesztéssel foglalkozó kiváló munkát dolgozott át, ill. fordított magyarra (J. A. Chaptal: A boroknak ter­mesztésekről, készítésekről és eltartásokról... Veszprém, 1805. Chaptal—Rozier—Parmen­tier —Dussieux: Vizsgálódó és oktató érteke­zés a szőlő-mívelésről. I—II. Veszprém, 1813 — 1814; e munkájában a m. szakiro­dalomban először is rézmetszetű táblán sző­lőfajtákat közöl. Columella Lucius Junius Moderatus XII könyve a mezei gazdaságról. I—II. Pest, 1819. stb.). Szerk. és kiadta a Prédi­kátori Tárházat és a Lelkipásztori Tárházat. — F. m. Természeti história a gyermekeknek (Veszprém, 1799); Természeti tudomány a köznépnek (Veszprém, 1803). — Irod. Magyar Kurir (1825.1. 13. sz.); Tudományos Gyűjte­mény (1825. VI. évf.). Fábián Julianna (?, 1765—Komárom, 1810. márc. 7.), költő. Nemes családból szár­mazott. Bédi János csizmadiamester, majd Balog István felesége lett. Szűkös anyagi viszonyaikon varrogatással, főkötők készíté­sével segített, közben Molnár Borbála ver­seskötetén fellelkesedve maga is verselgetni kezdett. Péczeli József tudós körének volt tagja. 1797-ben Csokonai nála találkozott elő­ször Lillával. Gvadányi József a hozzá intézett verses leveleket Verses levelezés (Pozsony, 1798) c. alatt kiadta. Fabini János Teofil (Hásság, 1791. júl. 5.—Pest, 1847. nov. 30.): szemészmester, sze­mész, egyetemi tanár. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte 1810-től 1815-ig. 1815-től Fábián Gábor Fabiny Teofil Fabó András

Next