Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
F - Fábián János - Fábián József - Fábián Julianna - Fabini János Teofil
455 irodalmi és irodalomtörténeti folyóiratokban. Dolgozatai a m. irodalom egész fejlődésére kiterjednek. Behatóan foglalkozott az irodalmi ízlésváltozatokkal, valamint a humor és az anekdota irodalmi szerepével. Tanulmányait a történeti tények tisztelete, filológiai pontosság és megbízhatóság jellemzi s nevelői lelkiismeretesség hatja át. — F. m. Magyar írók levelei (Bp., 1938); Az irodalomtörténetírás módszereiről (Irod. tört. Fűz. 1. sz., Bp., 1941); A magyar irodalom kis tükre (Bp., 1942); Magyar diák verseskönyve (Pécs, 1943); Guide de la littérature hongroise (Bp., 1944); A reformkor irodalmának középiskolai tanítása . Kölcsey Ferenc (Bp., 1955); Széphistóriáink és a diákok (Filol. Füz., Bp., 1959)Fábián János (Ollár, 1836. jún. 24.—Bp., 1902. jún. 14.): mérnök. Tanulmányait Bécsben és Prágában végezte. 1867-ben állt a Közmunka- és Közlekedésügyi Min. szolgálatába s az útügyi osztály előadója, majd vezetője lett. 1880-tól főmérnök, 1886-tól középítési felügyelő, 1892-től műszaki tanácsos, 1894-től min.-i osztálytanácsos. 1882 — 99 között a Magyar Mérnök és Építész Egylet ig.-ja, 1899 — 1902-ben alelnöke, 1895-ben nyugdíjazták. Utóbb a Pátria Nyomdai Rt. vezérig.-ja. Mint az egylet ig.-jának döntő szerepe volt ennek újjászervezésében, külföldi tanulmányutak szervezésében stb. Emlékére az egylet 1902-ben Fábián-jutalmat alapított. — Irod. Mihályfi József, F. J. (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Heti Ért. 1902.) Fábián József (Alsóörs, 1762. febr. 19.— Tótvázsony, 1825. jan. 29.): ref. lelkész, gazdasági író. A debreceni ref. kollégiumban tanult, majd tanító lett. 1791—93 között Genfben és Bernben tanult az egy.-en. 1793-tól nagyszokoli, majd tótvázsonyi lelkész lett, 1805-ben esperes. Kora természettudományát kiválóan ismerte. Lakásán kis természettani szertárt rendezett be. Több külföldi, köztük a borászattal, szőlőtermesztéssel foglalkozó kiváló munkát dolgozott át, ill. fordított magyarra (J. A. Chaptal: A boroknak termesztésekről, készítésekről és eltartásokról... Veszprém, 1805. Chaptal—Rozier—Parmentier —Dussieux: Vizsgálódó és oktató értekezés a szőlő-mívelésről. I—II. Veszprém, 1813 — 1814; e munkájában a m. szakirodalomban először is rézmetszetű táblán szőlőfajtákat közöl. Columella Lucius Junius Moderatus XII könyve a mezei gazdaságról. I—II. Pest, 1819. stb.). Szerk. és kiadta a Prédikátori Tárházat és a Lelkipásztori Tárházat. — F. m. Természeti história a gyermekeknek (Veszprém, 1799); Természeti tudomány a köznépnek (Veszprém, 1803). — Irod. Magyar Kurir (1825.1. 13. sz.); Tudományos Gyűjtemény (1825. VI. évf.). Fábián Julianna (?, 1765—Komárom, 1810. márc. 7.), költő. Nemes családból származott. Bédi János csizmadiamester, majd Balog István felesége lett. Szűkös anyagi viszonyaikon varrogatással, főkötők készítésével segített, közben Molnár Borbála verseskötetén fellelkesedve maga is verselgetni kezdett. Péczeli József tudós körének volt tagja. 1797-ben Csokonai nála találkozott először Lillával. Gvadányi József a hozzá intézett verses leveleket Verses levelezés (Pozsony, 1798) c. alatt kiadta. Fabini János Teofil (Hásság, 1791. júl. 5.—Pest, 1847. nov. 30.): szemészmester, szemész, egyetemi tanár. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte 1810-től 1815-ig. 1815-től Fábián Gábor Fabiny Teofil Fabó András