Magyar Fórum, 2011. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

2011-06-30 / 26. szám

7 www.magyarforum.hu ^­­ 247 FORINT------------­XXIII. évfolyam, 26. szám KÖZÉLETI HETILAP 2011. június 30. „N­incs más testvérem, csak magyar. Ha virrasztok, miatta állok poszton, csak tőle kérek kenyeret s csak ő, kivel a kenyeret megosztom” (Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus) Vegyeskereskedés? Kénytelen vagyok a szerkesztőség, saját lapom belső ügyeivel foglalkozni, ami nehezemre esik, mert ízlésem ellen való. Tör­­tént, hogy egyes munkatársak aligha merő rosszindulatból, inkább végiggondolatlanságból és sajtószabadság libidójuk felsimogatása céljából a lap fővonalával, az általam általában a második oldalon kifejtett nézetekkel és a kétharmados rend­szerváltozás segítése érdekében leírtak ellenében léptek szín­re, vagy akartak fejtegetéseket megjelentetni. Ezt nem engedem meg. A Magyar Fórum, amíg vagyok, nem lesz vegyeskereskedés. Van a piacon sajnos elég ilyen lap, mű­sor, áru és dugáru. Minek növelné számukat az a lap, amely éppen a liberális, nem magyar érdekű hegemónia ellenében született és sok vihart, megszüntetési kísérletet kiállt és most is ki van téve a múlt heti cikkemben megírt maszkil támadá­­soknak.(„Hány maszkil van az államgépezetben?”) Innen már közüggyé magasodik ez a kis írás. Történt ugyanis, hogy a telefontársaság, amelynek flottaelőfizetői vagyunk, díjtartozás címén lezárta és csak erőteljes fellépésre és a bizo­nyításra kapcsolta vissza a mobiltelefonjainkat. Éppen most, amikor a fenti kérdés elhangzott, s amikor a szerkesztőségi vi­szály híre némi visszhangot keltett. Ilyesmi már máskor is elő­fordult, volt rá eset, hogy valóban kimaradt figyelmetlenség miatt a díjfizetés, olyan azonban sokkal gyakrabban esett meg, hogy a lapban megjelentek, vagy a Hősök terei tömeggyűlésen elhangzottak erősebb csapást mértek az idegenszívű hatalom­ra, a megszállókra, s ezek azonnal rámüzentek. Ezeket az ese­teket én itt nem tettem szóvá, nehogy összesküvés-elmélet má­niámat, antiszemitizmusom vádját még üldözési mánia be­tegségének fennforgásával is erősítsem. Most azonban a dolog annyira nyilvánvaló, hogy nem bujkálok vele tovább. Állításom a következő: az elmúlt húsz, harminc, negyven évben, jelesül 1982 óta, az IMF-be való belépésünk óta létezik, dolgozik, megfigyeléseket gyűjt, lehallgat, személyi dossziékat nyit és hatos kartonokat válogat egy rejtett központ. Vállala­tokba rejtve, bankokba rejtve, orvosi műszergyártásba rejtve, gyógyszergyárakba és plázákba rejtve betelepült ide egy idegen megfigyelő szervezet, amely aztán felkarolta a volt SZDSZ-t és átadta számára az információk egy részét, majd ez az egész támogatás átkerült az MSZP egy részlegébe is, és ez a szervezet minden erejével Magyarország megszállásán dolgozik. Ehhez pedig a magyar értelmiség kiszekírozása és ezen keresztül a népjóléti politika megakadályozása szükséges. Mert a népet a nélkülözések fenntartásával, a nemzeti érzelmű középréteget, értelmiséget fenyegetésekkel, idegesítéssel lehet kiüldözni a hazából. Ezek először átvilágították egész gazdasági életün­ket, kataszter van a kezükben és mindenkiről tudnak min­dent, arról nem is beszélve, hogy látnak is mindent. Itt egy idegen megfigyelő hálózatnak, lehallgatásnak és szá­mítógépes rögzítésnek kell működnie, másként elképzelhe­tetlen ez a naprakészség. Miért mindig akkor kapom ezeket a gyengéd díjtartozási figyelmeztetéseket telefontársaságtól, villanyszolgáltatótól, bíróságtól, végrehajtótól, amikor kicsit nagyobbat lépek? Hogyan lehet az, hogy van ez a kis konflik­tus a Magyar Fórumban és észlelik, hogy nem engedek vegyes­kereskedést és mindjárt kapok egy letiltást díjtartozás miatt, ami nincs. Hogyan? Miért vesztettem eddig el következete­sen minden pert, amit Demszky, Boros Béla, (Torgyán József Romániából érkezett balkeze), majd maga Torgyán, s végül Bolgár György indított ellenem személyiségi jogaik megsér­tése miatt, amelynek eredményeként hosszú évek óta nyug­díjam felét elviszi számukra végrehajtó? Mert ez a jogállam? Holott emberi jogsértéseim egyike példának okáért az a tény volt, hogy a múlt rendszerben a külföldi tudósítónak szük­ségképpen állambiztonsági kihelyezett fülnek kellett lennie. Ezt a tényt ma már az érintettek is elismerik, nekem azon­ban a bizonyítás lehetősége sem adatott meg, nem képezvén a per tárgyát. Egy eset lehet véletlen műve, kettő adminisztrációs tévedés, de egy politikai megnyilvánuláshoz kötött sorozat már csak egy ellenséges központ műve lehet. Ül egy-két bizalmi helyen akármelyik külföldi társaságban, egy nagyon jó kolléga, aki még azt is el tudja érni, hogy amikor a közbelépésre a flottát vissza­kapcsolják, három vonalat, a Papolczy Gizelláét, az enyémet és még egyet ne kapcsoljanak vissza, csak jóval később, éjfél­kor. Az eset előtt a közönséges munkatársak is értetlenül áll­tak. Én nem­ félreérthetetlen üzenetet akartak küldeni. Tudom, hogy ilyesmiben nem csak nekem van részem. Ma sok embert, aki útjukban van, zaklatnak, mégpedig a legkü­lönfélébb módon. Például valutaalapú hitelezéssel, évek óta, ügyesen, következetesen, ami egyébként bűncselekmény, úgy, ahogy van. Olyanokat is hátráltatnak, akik politizálni sem akar­nak, csak jutni egyről a kettőre a hazájukban. Valakik elfekte­tik a pályázatukat, úgy látszik, mintha a kormány tenné, pedig egy beültetett vírus teszi, egy jómodorú, készséges polgártárs, akiről csak azt nem tudja senki, hogy megbízott. Nem jön meg a pénz, nem fizet a fő, és alvállalkozó, a libatenyésztőket ön­­gyilkosságba hajszolja a Wallis Rt., és az emberek csak állnak és sopánkodnak. Gyűlik a méreg a kormány ellen, mert ugyan mi ellen gyűljék, amikor az okozó rejtve van. Az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy ez a titkos szerve­ződés sokkal előbb elkezdődött, mint a rendszerváltás. Aztán a rendszerváltó kormányok még ki is szolgáltattak az auditáló világcégeknek, azaz ennek a központnak minden nemzetgaz­dasági adatot. Az auditáló cégek meg szépen eltűntek. De a beültetettek ittmaradtak -akár szélsőjobboldalinak maszkí­rozva magukat. A leleplezett nagy ügy, a sukorói telekpanama és más kaszi­nóépítési szándékok, a belvárosi óriáspalota terve és töménte­len lakópark, az ismeretlen célú városképrontó beruházások, és az új államot érő rettenetes, külföldi és belföldi támadások magukért beszélnek. Bizony, packáznak velünk. Azt akarják, hogy forduljunk a kormány ellen. Szeretnék, hogy szakadjon el bennünk a húr, menjünk fejjel a falnak és ne állítsuk meg a népességfogyást, a haza visszaszerzését, hogy mielőbb ürüljön ki az ország. A kormány tett lépéseket, amelyek bőszítik ezt az idegen köz­pontot, de ha belülről kezdenének nyílt támadásba, leleple­ződnének. A lelepleződés a haláluk. Ezért jönnek a díjtarto­zással. Ezeket a módszereket, ezt a gonoszságot mi sohasem fogjuk megérteni. Követni sem tudjuk, el sem hisszük. Pedig itt van köztünk, s arra kell ügyelnünk, belénk, a lelkünkbe ne kerüljön. Ezért nem nyitok vegyeskereskedést. Csurka István A TARTALOMBÓL Karinthy Ferencre emlékezünk születésének 90. évfordulóján Gyarmati Dezső: Cini, az életmentő Weeber Tibor alpolgármester az újjászülető Kőbányáról Köcse Tibor polgármester: Napkorona-bajnok lett Nagypáli Tóth Béla szobrászművész, a „Kincsem” alkotója

Next