Magyar Fórum, 2011. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
2011-07-07 / 27. szám
2011. július 7. EMBERFOGÁS Nem is értem, minek kellett idehívni a kínai miniszterelnököt, ha nem lett olcsóbb, se a kávé, se a csokoládé, de még a fehérnemű sem. Erre a véleményre mind a hárman felkapták a fejüket a borozóban, ahová Otcsenás Péter péntek délutánonként be szokott nézni „egy, maximum két üveg barna sörre”. Megvásárolhatta volna a boltban is. Anyagilag még valamivel jobban is járt volna. Csakhogy akkor nem lehetett volna részese a FellTámadunk! nevű italboltban poharazgató barátai eszmecseréjének, mely mindig érintette a közelmúlt aktuális kérdéseit, különös tekintettel a Fradi labdarúgóinak szereplésére. Mikor belépett, Hörcsög csapost a megszokott pozícióban találta, a pultnak dőlve, éppen törülgette a poharakat. Bódi Dani pedig az ablakon kitekintve, kissé elmélázva fejben írta nagyszabású regényét, melynek cselekménye szervesen kapcsolódik az FTC labdarúgó-szakosztályának múltjához, különösképpen Varga Zoltán, Albert Flórián és Novák Dezső személyéhez, néha egy-egy gondolatot beleírt az előtte fekvő jegyzetblokkba, majd ennek örömére töltött poharába vörös bort a fél literes kis korsóból. A többi törzsvendég még úton volt, csak egy rossz arcú ismeretlen támasztotta az asztalt Bódi Danival szemben. Sohasem látták még errefelé. A hírlapíró érkezésekor az idegen még csöndesen álldogált, valószínűleg a bevezetőben idézett mondatát fogalmazta, az arca legalábbis hihetetlen szellemi erőfeszítésről árulkodott. Ha Rodin látja, biztos, hogy nem róla mintázza világhírű szobrát, melyhez az ismeretlen vendég legfeljebb abból a szempontból volt hasonlatos, hogy állát a tenyerébe támasztotta, egyébiránt nyugodtan megállapíthatjuk: kimondottan ostoba tekintettel verte meg a természet, szóval nem az a fajta volt, akivel szívesen eldiskurál az ember. Otcsenás Péter kezet fogott a barátaival. „Dzsóluíz?” - kérdezte Hörcsög, mire a hírlapíró bólintott. Otcsenás a legendás néger nehézsúlyú bokszoló, Joe Louis, „a barna bombázó” iránti tisztelet nyomán így nevezte a Dréher Bak sört. Az ablaknál Bódi Dani tréfásan elengedett egy jobb egyenest a levegőbe, már várta, hogy Péter odatelepedjen hozzá, mióta a hírlapíró egy vidéki esküvőn elszakította a térdszalagját, ritkán tette tiszteletét errefelé. - Hogy vagy, Otcsenás? - kérdezte Dani. - Úgy érzem magam, mint Overdose - felelte Péter. - Néha rekordidő alatt teszem meg a távot, máskor meg kripli vagyok. A hírlapíró lehajolt, hogy megigazítsa térdrögzítőjét, mely természetesen zöld színű volt, fehér tépőszalaggal. (A gyógyászati segédboltban kék-fehéret akartak adni, de Otcsenás Péter azt mondta, hogy nincs az a pénz, amiért azt a lábára húzná, így kénytelenek voltak rendelni egy megfelelőt.) Hörcsög csapos éppen a szájába tett egy szál cigarettát, akkor szokott rá a dohányzásra, amikor abbahagyta a birkózást a Fradiban. A magányos vendég ekkor úgy érezte, mindenképpen meg kell szólalnia, szeretett volna tanúbizonyságot tenni arról, hogy nem vitte el a cica a nyelvét. Bárcsak úgy lett volna! Mert kipréselte magából ezt az irtózatos ostobaságot, melyhez hasonlót még nyilván sokat tartalékolt szűk homloka mögött. Szegény nem tudta, hogy ezzel az ellenzéki szöveggel itt nem lesz nyerő. A három barát ugyanis a háta közepére kívánja az elmúlt nyolc évet, az összes böszmeségével együtt, nem beszélve a második világháború és a kilencvenes évek közötti évtizedekről, melyek alaposan megviselték, mondhatni kivéreztették mind a hármuk családját. Otcsenás Péter volt közöttük a legmegértőbb, néha hihetetlen türelemmel tudta ellenérveit előadni egy-egy baloldali okvetlenkedőnek, tette ezt abban a hitben, hogy csak elindít közülük néhányat azon a bizonyos „damaszkuszi úton”. Hörcsög más alkat volt, vakarni kezdte karfiolfülét, a többiek tudták, hogy ez mit jelent, pofon van a tenyerében. Dani újra végigmérte tetőtől-talpig az „okos tojást” és szótlanul legyintett, így jelezve, hogy itt már nincs mit tenni. Szerinte menthetetlen a pasas. Otcsenás beleivott a barna sörébe, és már-már hozzáfogott volna az önzetlen térítő munkához, de eszébe jutott egy régi emlék. Érettségi után egy ideig betanított munkásként dolgozott, és részben ennek a munkakörnek köszönhető, hogy érdeklődni kezdett a társadalom lecsúszófélben lévő tagjai iránt. Az egyik kollégáját Józsinak hívták, munkásőrként szolgált, mindig dicsekedett, hogy neki már a nagyapja is vöröskatona volt, valószínűleg hazudott, amikor azzal vágott fel, hogy „a nagyfater jóban volt Kun Béláékkal”, de a lényegen ez nem sokat változtatott. (Mellesleg az sem mindegy, hogy az ember milyen színvonalon hazudik.) Abban az évben temették újra Nagy Imre miniszterelnököt és mártírtársait. A televízió közvetítette a gyászszertartást, és arra az időre Otcsenásék abbahagyták „a melót”. Lehettek vagy húszan-huszonöten, akik körülállták a fekete-fehér tévékészüléket, melyet kitettek a portásfülke ablaka alatti polcra, hogy mindenki láthassa az eseményeket. Némán hallgatták a megemlékezéseket, amikor Józsi egyszer csak megtörte a csendet. „A sok nyugdíjasnak nincs mit zabálnia, lassan már nekem sem, és akkor ilyen cirkuszra költik a pénzt. Hát olcsóbb lesz ettől holnaptól a kenyér a boltban?” Józsi nem tudta, mi az a költői kérdés, a szemináriumon ilyesmiről nem hallhatott, mégis annak szánta. Öntudatos arccal faképnél hagyta kollégáit, bement az öltözőbe, elővett szekrényéből egy üveg meggybefőttet meg egy nagykanalat, leült a padra és zabálni kezdett, a magokat a linóleumra köpködte. Magyar Forfm Borbély László író Több mint húsz éve volt ennek. Otcsenás Péter lelki szemei előtt azonban olyan élességgel játszódott le ez a jelenetsor, mintha az imént történt volna. Szótlanul nézett előbb a barátaira, majd az idegenre, aki éppen ugyanolyan fafejű volt, mint az a bizonyos Józsi. A vendég mégsem lehetett annyira hülye, mint amilyennek látszott, ráérzett, hogy jobb, ha minél hamarabb szedi a sátorfáját és lelép. Kiitta a maradék fröccsét, és nyúlt volna a zsebébe, hogy kifizesse, amikor Otcsenás rászólt. -Hagyja csak! - A vendégünk volt! - vette át a szót Hörcsög. - Jól jön az még magának, meglátja. Tegye félre hályogkovácsra! - adta meg a kegyelemdöfést Dani. Az illetőnek persze gőze sem lehetett arról, hogy mire céloznak, mert azok sorába tartozott, akik képtelenek mást látni azon kívül, amit beléjük vertek és ami a legszörnyűbb, hogy nem kellett hozzá „Kádárkolbász”, legfeljebb „kétforintos”, meg rengeteg sör, jókora habbal. A Volt NBH-s tiszt revizori szerepben Szeged városa sajnos a politikai belharcokról híresült el. Már beszámoltunk arról, hogy közel félmilliárd forintot követel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Szegedtől, mert a 2007-ben befejeződött csatornaberuházás során a város szabálytalanságot követett el. Szóltunk a Szabadtér botrányos promóciós anyagáról is. Újabb hírek: volt NBH-s tiszt ellenőrzi az önkormányzati cégeket, és Mózes Ervin címzetes szegedi főjegyző felmentését és új jegyzői pályázat kiírását kezdeményezi a csongrádi megyeszékhely közgyűlésének Fidesz-KDNP-frakciója. Az okokról Kohári Nándor képviselő, a frakció tagja nyilatkozott.Ahogy olvasom, önök szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az önkormányzatnál végzett vizsgálatában súlyos hiányosságokat állapított meg a belső ellenőrzés rendjével kapcsolatban. Milyen hiányosságokról van szó? S ezek mikorra datálhatók? - 2008-tól kezdődően az ÁSZ több alkalommal felszólította a jegyző urat a szegedi önkormányzat hivatala, intézményei számára végzendő belső ellenőrzés fokozására, személyi feltételek biztosítására. Ezeket az ÁSZ által feltárt hiányosságokat nem teljeskörűen pótolták, s mikor később a Számvevőszék átfogó vizsgálatot végzett az önkormányzat működése és gazdálkodása szempontjából, megállapította, hogy a belső ellenőrzésben továbbra is hiányosságok tapasztalhatók, tehát a címzetes főjegyző nem tette meg a szükségesnek mondott lépéseket. Éppen ezért fegyelmi eljárás megindítását is kezdeményezték. Ezentúl, az elmúlt években számos alkalommal tapasztalhattuk, hogy a szegedi jegyző működése nem pártsemleges, több alkalommal Botka László polgármester, az MSZP megyei elnöke megrendelésére készített jogi köntösbe bújtatott állásfoglalásokat. Továbbá nem helytálló jogi érvelésekkel próbálta az akkori ellenzék érveit nevetségessé tenni. 2007-ben Botka Lászlóval közösen megújították a hivatali iratkezelési szabályzatot, melynek lényege: Szegeden minden önkormányzati képviselő csak úgy tekinthet be önkormányzati iratokba, ha először azt egy formanyomtatványon írásban kérvényezi. Kikértük az elmúlt esztendőkre vonatkozó kérelmeket, s láttuk, hogy az elmúlt években 80%-ban az akkor kisebbségi fideszes, KDNP-s képviselők adtak be ilyen dokumentumokat. Ez azt jelenti, hogy a szocialisták és SZDSZ- esek vagy nem dolgoztak önkormányzati iratokból, vagy pedig rájuk a fenti szabályzatot nem alkalmazták.Ezeken kívül még mit rónak föl Mózes Ervinnek? Az országos sajtót is megjárta az a hír, hogy a szegedi Mars téri piacrekonstrukció során számos kereskedő, korábban a piacon található, árusító helyiségét elbontották. A szegedi közigazgatási perben a Csongrád Megyei Bíróság jogerős ítéletében mondta ki, hogy több mint száz esetben jogellenes bontásokat hozott az első fokon, építési hatóságként is eljáró jegyző. Emellett a jogellenes határozatok alapján kényszerbontásokat is elrendelt, ennek a költségeit a tulajdonosokra terhelve. Összesen a szegedi polgároknak több tízmilliós kárt okozott.A címzetes főjegyző hangsúlyozta, a felmentésére irányuló lépést „a köztisztviselői életpálya elleni támadásként értékeli”. Mi erről a véleményük? - Mi egyetlenegy személy munkáját értékeltük. Ismeretes, hogy ő korábban SZDSZ-es képviselőjelölt is volt, tehát tudható, melyik oldalhoz áll közel. Hibás döntései mellett ráadásul pártpolitikailag sem semleges a működése. Mondani sem kell, hogy az önök kezdeményezésével Botka László sem ért egyet. Sőt! „Ha a Fidesz - mint az önkormányzati cégek esetében -jegyzőnek is alkalmatlan rokont vagy pártkatonát jelöl, a hivatal működése komoly veszélybe kerül”-írta a szocialista politikus közleményében. Azért ezek súlyos vádak, melyek a nepotizmusra utalnak. Húsz évre visszamenőleg az a követendő modell, hogy a képviselőtestület többségének bizalmát élvező szakemberek dolgoznak az önkormányzati cégek vezetői posztjain. Jelen pillanatban jobboldali a közgyűlési többség Szegeden, s a tőlünk bizalmat kapott cégvezetők nevében is kikérjük magunknak ezeket a valótlan állításokat. Ami pedig a jegyző személyét illeti, ki kell mondani, hogy a megyében és a városban van elég felkészült közigazgatási szakjogász, akik pályázhatnának a jegyzői posztra, így nem beszélhetünk pótolhatatlanságról. - Már érintettük az önkormányzati cégeket. Botka László elmondta, hogy mivel az elmúlt hónapokban azt tapasztalta, hogy az önkormányzati cégek gazdátlanul működnek, június 1-jétől átszervezést hajtott végre a polgármesteri hivatalban - amibe a közgyűlésnek nincs beleszólási lehetősége -, és egy megerősített új cégfelügyeleti csoportot hozott létre. A csoport élére Kispál Lászlót, a volt Nemzetbiztonsági Hivatal nyugalmazott rendőr alezredesét nevezte ki, aki 23 éven keresztül volt nemzetbiztonsági vezető. Ez eléggé visszás, ha csak arra gondolunk, hogy két volt NBH-s főigazgatót vettek őrizetbe a múlt hétvégén. Az MSZP megyei elnöke, Botka László ezzel is burkolt fenyegetést fogalmazott meg, az általa eddig is támadott cégvezetőkkel szemben. Milyen érdekes, hogy polgármester úr az elmúlt nyolc évben nem érezte ilyen fontosnak, hogy a belső ellenőrzésen szigorítsanak. Éppen ezért a mostani bejelentését hangulatkeltő kampányának részeként tudjuk értelmezni. Természetesen minden törvényes vizsgálatot elfogadunk. A Fidesz szegedi szervezetének tagjai pedig már megszokták azt, hogy magánnyomozók a legkülönbözőbb adatokat gyűjtik róluk. Azt viszont még nem tudjuk, hogy milyen jogosítványokkal akar fellépni a volt NBH-s alezredes. Amennyiben tiltott nyomozati cselekmények megvalósításával próbálkoznának, az egyértelműen bűncselekmény. Várjuk Botka László konkrét válaszát ez ügyben. Medveczky Attila - díjajggiy'A Terem tés dicséretett? ~Lemezbemutató hangverseny 2011. augusztus 6. (szombat), 19 óra Szentendre - Barcsay udvar (eső esetén a Városháza Díszterme) Az est háziasszonya: h