Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)

1842-09-11 / 73. szám

KIADJA MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. IHÍilSiOd él» Pesten» septemiter Ili­én 1812. ¥ 3» SZaiII. TARTALOM : Az erdőségek befolyásáról a* tartomány termékenységére. — Magiskola felállítás. — A borkészí­tés gyárias kezelése. — A* burgonya szaporítása magról. — Középponti egyesületi munkálódások. (Kacskovics Lajos).— Hirdetés. — Gabona ára. Az erdőségek befolyásáról a’ tarto­mány termékenységére. (Nagyherczegségi Wedekind báró főerdősztől.) Az erdőségek befolyása az éghajlat ’s időjá­rásra, már annyiszor tárgy­altatott, hogy nehezen lehetne e’ részben valami újat mondani. Nekem mégis úgy látszik, mintha az erdők hőségviszonya, köl­csönös vonatkozása a’ föld ’s légkör nedvességére, de különösen azon tulajdonsága, miszerint az erdő­ség a’ vidékeket tápláló s termékenyítő anyagok gyülhelye, nem eléggé méltányoltatok volna. A’ növények nem bírnak ugyan olly belső hő­séget kifejteni, mint az állatok; de életművezetök elevenségével mégis mindig saját hévségtartalom van összekötve. Fontosabb a fának ama tulajdona , melly­­nélfogva nem jó melegvezetö lévén, a’ levegő s más testektől nagyobb hőséget nem fogad el gyorsan,de nem is ereszti el gyorsan. Minthogy az erdők tar­talmát a’ legnagyobb fanövények teszik, és igy az erdők nagyszerű összete olly testeknek, mellyek a hőséget tovább tartják magokban ; világos, men­­nyire hat általok ama tulajdonságuk a’ környék ég­hajlatára , mellyben találtatnak. Ez által az erdők épen úgy részesek az éghajlat állandósításában ’s szelidítésében mint a’ közel tengerek. A’ hideget nem kevésbé mérséklik mint a meleget. Ebből azonban nem következik, mintha kigőzölgéseik által hűs, vagy épen hideg éghajlatot okoznának. Sem tények, sem tudományos okoskodások nem bizonyítják be azon ottanottan megpendítni szokott állítást, hogy a’ terjedt erdők a’ környék éghajlatát zordonná te­szik. Sőt inkább vannak vidékek, mellyek éghajla­ta erdőirtás, vagy nevezetes csonkítás után zordo­­nabb jön. Nagy Károly gazdaságrendeletei (capitu­­lare Caroli Magni) szabályokat foglalnak magokban, mellyekből kiviláglik, hogy akkor, tehát 1000 év előtt a’ császár német majorságain olly gyümölcsfa­­nemek nűveltettek szabadban, mellyek jelenleg alig tenyésznek az említett helyeken. Az erdős hercziniai hegyen (Harzgebirge) magasságához képest hidegebb lehetne, mint a’ l­inneburgi rónán; mégis ez utó­són , mivel erdei hibáznak, e télen a hideg 21 fo­kon felül hágott, mig ugyanakkor amott csak 17 foknyi volt. Az erdők kigőzölgése mindenesetre enyhíti a’ nap hevét a’ környékben, de a’ levegőt kevésbé hi­­resíti, mint a vizkigőzölgések, mert itt a’ hőség a’ légkör mérsékletének rovására használtatik fel, mig a’ növények gőze életműködésük által nem a’ kül­­melegség rovására fejtik ki. Az erdők h­ivessége in­kább árnyékuk s az ez által eszközlött nedves föld kigőzölgése által okoztatik; ezen befolyás azonban a’ kérdéses tekintetben alárendelt s csak az erdők

Next