Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-09-11 / 73. szám
KIADJA MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. IHÍilSiOd él» Pesten» septemiter Ilién 1812. ¥ 3» SZaiII. TARTALOM : Az erdőségek befolyásáról a* tartomány termékenységére. — Magiskola felállítás. — A borkészítés gyárias kezelése. — A* burgonya szaporítása magról. — Középponti egyesületi munkálódások. (Kacskovics Lajos).— Hirdetés. — Gabona ára. Az erdőségek befolyásáról a’ tartomány termékenységére. (Nagyherczegségi Wedekind báró főerdősztől.) Az erdőségek befolyása az éghajlat ’s időjárásra, már annyiszor tárgyaltatott, hogy nehezen lehetne e’ részben valami újat mondani. Nekem mégis úgy látszik, mintha az erdők hőségviszonya, kölcsönös vonatkozása a’ föld ’s légkör nedvességére, de különösen azon tulajdonsága, miszerint az erdőség a’ vidékeket tápláló s termékenyítő anyagok gyülhelye, nem eléggé méltányoltatok volna. A’ növények nem bírnak ugyan olly belső hőséget kifejteni, mint az állatok; de életművezetök elevenségével mégis mindig saját hévségtartalom van összekötve. Fontosabb a fának ama tulajdona , mellynélfogva nem jó melegvezetö lévén, a’ levegő s más testektől nagyobb hőséget nem fogad el gyorsan,de nem is ereszti el gyorsan. Minthogy az erdők tartalmát a’ legnagyobb fanövények teszik, és igy az erdők nagyszerű összete olly testeknek, mellyek a hőséget tovább tartják magokban ; világos, mennyire hat általok ama tulajdonságuk a’ környék éghajlatára , mellyben találtatnak. Ez által az erdők épen úgy részesek az éghajlat állandósításában ’s szelidítésében mint a’ közel tengerek. A’ hideget nem kevésbé mérséklik mint a meleget. Ebből azonban nem következik, mintha kigőzölgéseik által hűs, vagy épen hideg éghajlatot okoznának. Sem tények, sem tudományos okoskodások nem bizonyítják be azon ottanottan megpendítni szokott állítást, hogy a’ terjedt erdők a’ környék éghajlatát zordonná teszik. Sőt inkább vannak vidékek, mellyek éghajlata erdőirtás, vagy nevezetes csonkítás után zordonabb jön. Nagy Károly gazdaságrendeletei (capitulare Caroli Magni) szabályokat foglalnak magokban, mellyekből kiviláglik, hogy akkor, tehát 1000 év előtt a’ császár német majorságain olly gyümölcsfanemek nűveltettek szabadban, mellyek jelenleg alig tenyésznek az említett helyeken. Az erdős hercziniai hegyen (Harzgebirge) magasságához képest hidegebb lehetne, mint a’ linneburgi rónán; mégis ez utósón , mivel erdei hibáznak, e télen a hideg 21 fokon felül hágott, mig ugyanakkor amott csak 17 foknyi volt. Az erdők kigőzölgése mindenesetre enyhíti a’ nap hevét a’ környékben, de a’ levegőt kevésbé hiresíti, mint a vizkigőzölgések, mert itt a’ hőség a’ légkör mérsékletének rovására használtatik fel, mig a’ növények gőze életműködésük által nem a’ külmelegség rovására fejtik ki. Az erdők hivessége inkább árnyékuk s az ez által eszközlött nedves föld kigőzölgése által okoztatik; ezen befolyás azonban a’ kérdéses tekintetben alárendelt s csak az erdők