Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)

1843-01-29 / 9. szám

132 131 a’ repcze és lenmagsonkoly olly kitűnő sikerrel hasz­­náltatik mint takarmány, hogy Anglia elelmi évenkint tetemes mennyiségű szállítványokat vesz a’ száraz­földről , és pedig olly magas transiío­­im­ mellett, h­ogy — mit egy érdemes scót gazdával e tárgybani személyes értekezésemnél fogva hiteles kútfő után állíthatók —Angliában jelenleg a’ repczesonkolynak hamburgi mázsája (112 font) egy font sterling és 6 Schillingen, az az mintegy 12 pfrt és 30 kron fizettetik. Thaer szerint*) az angol gazdák olajsonkol­­­lyal — csekély mennyiségű széna-adalék mellett — leginkább marhákat szoktak hizlalni, és e hizlalási mód marhadús vidékeken többek által olly nagyban fizetik, hogy vannak bérlők, kik évenkint löOdarab szarvasmarhát hizlalnak igy ki. Az olajsonkolynak ára azelőtt Angliában is igen csekély volt, és csak midőn az azzali hizlalási mód ismeretessé lön, kez­dett annak ára mindinkább emelkedni, nevezetesen 1 tonna , 20 mázsa — eleintén 3 font sterlingre, később 6 font st. ’s 10 schillingre és igy tovább. — Már a’ múlt század végén olly átalánosan ismerte­­ték el Angliában az olajsonkoly becse, hogy a Par­lament, a­­„Hoard of Agriculture“ indítványára az amerikai olajmagnak vámmentes behozatalát, a’ marhatenyésztés javára, törvény által biztosította. A’ hizlalást — többnyire télen — azzal ekként űzik : a’ repcze vagy lenmagsonkoly 48 óráig árat­ván megfőzetik, és forrón szalmaszecskára vagy polyvára öntve, miután jól összekevertetett, és meg­hűlt, reggel és este a marhának adatik — 1 darabra, annak testalkatásához aránylag, naponkint 8—12 font sonkolyt számítva; délben a’ marha darált rozs­­maláta moslékot kap szecskával, ’s éjre széna és szalmakeveréket. — Ez hizlalási etetés. D­e ha olajsonkolyon a’ marhát csupán kitelelni akarjuk, úgy, hogy az mindig jó testben és erőben marad­jon, akkor a' repczesonkoly apróra megtöretve, 48 óráig hideg vízben ázatik, ezután ismét hideg vízzel annyira meghigítatik, hogy egy kissé sűrű moslék­hoz hasonló mártalékot képezzen, mellyel a szal­­m­aszecska etetés előtt jól összekevertetik, és a’ marhának adatik. Egy darab jármas ökörre napon­kint, — az az reggeli és esti etetésre — 8 font son­kolyt és ugyanannyi szalmaszecskát, egy darab te­hénre 5 font és ugyanannyi szecskát, egy darabjukra pedig % fontot és 1 font szecskát számítva. Délben a jármas ökrök és tehenek zabszalmát kapnak, erre pedig rozsszalmát; épen igya juhok is. Én emez­ a’ szénának itteni magas árához képest — igen olcsó etetésmódot már 4 év óta folyvást olly kitűnő jó sikerrel gyakorlom (Halljuk!) hogy elmondhatom, mikép a’ közmondás : „olcsó húsnak hig a’ leve“, az olajsonkolynál kivételt szenved; mert az általam igy etetett jármas ökrök egész télen át naponkint erősen dolgoznak, de mindig jó húsban és erőben vannak; az igy tartott tehenek legalább is 25 pro­­centtel jobban tejelnek, mint a’ szénán telelők; és a juhok is illy etetés mellett jól tápláltatnak , és egészségesek; különösen az anyabirkák attól igen jól tölgyelnek, minél fogva a’ báránytenyésztés, de a’ gyapju­nyirés eredményei is kielégítők. — Egyéb­iránt magából értetődik , hogy e’ sonkolykeveré­ket eleintén, mig t. i. a marha ahhoz szokni kezd, néhány napig burgonyával vagy árpadarával kell vegyíteni, és így fűszerezve a’ marhának azt ízle­tessé tenni. —Hasonló etetésmódot gyakorolnak kü­lönösen Tolnamegyében több német-ajkú jobbágy­közönségek, csak ama különbséggel, hogy ők a’ sonkolyra forró vizet öntenek, mi természetesen annak táprészeit jobban felolvasztja; de ez, annak hosszabb ideig tartó áztatása által, hideg vízzel is eszközölhető. És hogy milly jól táplálvák e’ német gazdák marhái, legjobban tudja, de még sem utánozza, a’szomszéd magyar jobbágy. Véleményem szerint az olajsonkolynak azért van olly kitűnő tápereje, mert annak vegyrészeiben nem csekély mértékben léteznek mindazon anya­gok, mellyek az állati test táplálatánál lényeges sze­repet játszanak, illyenek : a’ fojtó, villó, sziksó, kén, zöldlő , szénítö sat. Nézzük másodszor az olajsonkolyt mint trágya­anyagot. — Dr. Sprengel Károly szerint*­ a’ repcze­sonkoly vegyrészei következők: 1000 fontban van: 80.5 font víz folyó alakban. 54.0 ,, fojtó — Stickstoff. 2,5 , ha mag _ Kuli. 1.5 ,, sziksó — Sátron. 15.0 ,, mészag — Kulkerde. 0,1 ,, keserag — Magnesia. 1,9 ,, kénsav _ Schwefelsäure. 15.5 ,, villó-sav — Phosphorsäure. 0,5 „ züldlíí — Chlór. 550,0 ,, szénítő — Kohlenstoff. 278,5 ,, javító — Sauerst. gyűlő—Wasserst. kovag Kieselerde, 1000 font. Ebből látható, hogyha egy hold föld 10 mázsa porrá tört repczesonkol­lyal trágyáztatnék, ez által a növényzet élesztésére legkitűnőbben ható trágya­ *) Einleitung zur Kenntniss der englischen Lamhvirth­­schaft, von Albrecht Thaer. — lölik lapon. *) Die hehre vom Dünger , von Dr. Carl Sprengel. Leipzig 1839. 279ik lapon.

Next