Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)

1843-02-26 / 17. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Ilai­lliaclili. ÓV. Pesten, február 2fikán ISI:t. lí* SKÍlU­S TARTALOM : A’ növényélet, a’ mint az a’ föld állománya, légkör, trágya és egyéb földjavító anyag befolyá­sától függ.­­ „Mélyebben kell szántani.“ (Vége). — Tudnivalók a’folyó 1843ik évi augustus 21-én Pesten megnyitandó második iparműkiállitás iránt. A’ növényeiét, a’ mint az a’ föld állománya, légkör, trágya és egyéb földjavító anyag befolyásától függ.*) A’ földmivelésben szabálykép van már az meg­állapítva , hogy a’ termőerejéből kicsigázott föld al­kalmas trágyaszerek által ismét termőerőre kap , csak az a’ kérdések kérdése, mikép működnek a’ trágyaszerek a’ földre és tenyészésre ? és e’ kérdés megfejtése annál nehezebb feladat a’ fürdésznek, mert ehhez csatlakozik még nemcsak annak kipu­­hatolása, micsoda anyag legalkalmasabb trágyának, és melly időszakban szükség trágyázni? hanem más sok olly kétség is, mellyeknek eloszlatása iránt ele­get vitáztak ugyan már, de még eddigelő tisztába nem tudtak jőni. Nekem ugy látszik, nem ártana e tudományt egészen előlkezdeni, mire nézve legbiz­­tosb és okszerűbb itt leendne, mindazt összeszedni és párvonalba állítani, mit a’ tudósok és tapasztalt természet-búvárok a’ növények állományáról, táp­szeréről, a’ különböző földnemek szerkezetéről ’stb. tanítottak, és igaznak találtak ; fentartván későbben ezekből olly következéseket vonni ki, mellyek a’ tapasztalásra támaszkodva , leghelyesebbnek látsza­nak ; egy szóval tények vizsgálatán kezdeni, mielőtt elmélkedéshez fognánk. — Igaz, hogy ezáltal kissé hosszadalmasabbak leszünk, ámde némi kárpótlékul szolgálhat a’ földészeknek azon nyereség, misze­rint mindazon ismereteket és tapasztalatokat együtt láthatják itt, mellyekért számtalan könyveket fel kellene kutatniok. Czélom tehát e következő kér­déseket fejtegetni: Miből áll a növény, vagy is mi a növény állománya? Mit von el a’ növény a’ földből? Mi a’ te­r~ mű és terméketlen föld? Végűl mikép mű­ködnek a trágyaszerek a’ földre és mikép módosít­ják azt? Miért hatályosbak vagy tartósbak némelly trágyaszerek, mint mások? ’s több efféle kérdése­ket, mellyek magasabb szempontból látszanak ér­dekelni a földészetet. I. A’ növények állományáról. — A* vegyboncztan bizonyítja, hogy a’ növények mész. *) Monnier által a’ Cultivateur 1810ik folyamában tár­gyalva és az 1842. „Ceres“ czim­ü gazd. folyóirat­nak első füzetében ismételve, és Protz nézeteivel megtoldva annál érdekesbnek tartottuk magyarra is fordítva átvenni lapjainkba, minthogy ezen értekezés a’ földészeti vegytanban egypár év óta bővebben ki­­surlódott véleményeket némileg kiegészíti. De egyéb­iránt is fő feladásunknak tartjuk azon tisztelt olva­sóinkat, kik erre szolgáló tudományos intézetben nem részesülhettek, a’ mezei gazdaság tudományos alap­jával , ’s a’ tudósok legújabb fölfedezéseivel a’ lehető legegyszerűbb módon megismertetni. Sze­rk.

Next