Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)

1843-11-19 / 93. szám

1474 1473 ennek is jó hasznát venni rem­ényb­en, több ha­szonbért igérné érte, mint az volt, mivel a’ birtok elszigeteltségében jövedelmezett, akkor a haszon­bér előreteendő. II. A’ tőkebeli megkivántatóságokra nézve: 1) h­a a’ tulajdonosnak nem volna a’ mezőgazdaság vezetésére szükséges, vagy nem elegendő, vagy nem olly jó tőkéje, mint miilyen kellene, hogy jószága elegendően gyümölcsözhetne; vagy 2) ha valam­elly ügyes és becsületes haszonbérlő valam­elly gazda­sági uj eszköz, uj erőmű feltalálása által ugyana­zon földön többet termeszteni képes lévén, többet is kész a’ föld hosszabb időrei használásáért fizetni: illy környülállások közt hasznosabb Magyarország­ban is a’ haszonbér a’ saját kezelésnél. III. A’ mun­ka­beli oldalra nézve : 1) h­a a’ tulajdonos bármelly okból a’ gazdaság személyes vezetésére nem alkalmatos; vagy 2) a’ gazdaság helyétől sokszor és hosszabb időre távol lenni kény­telen , és mind a’ két esetben sem ügyes, jeles, teljes bizodalmat érdemlő gazdatisztet, sem gazda­sági társat nem találna; vagy 3) ha netalán ellen­ségektől körülvétetvén földjein, tőlök szü­nteleni há­borgatások és károsításoknak volna kitéve, a’ nél­kül , hogy reménylhetné, hogy a' vad velebánásnak hamarjában és gyökeresen eleje vétetnék ; más rész­ről ellenben egy értelmes, szilárd jellemű és hitelű haszonbérlőre akadna; vagy 4) ha egy illyen ha­szonbérlő a’ mezőgazdaság vezetésében jóval ma­gasabb fokon állván, a’ tulajdonosnak, jószágának hosszabb időre, haszonbérbevevése iránt olly fényes ajánlásokat tenne, mellyek saját kezelése által nyert tiszta hasznát fölülmúlnák, akkor, valamint mind­ezen ’s hasonló körülmények közt hasznosabb volna Magyarországban a’ haszonbér a saját kezelésnél. És igy, mellyik haszon­béri rend­szer volna honi viszonyaink között a’ legczélszerűbb? Valam­elly ország minden ré­szeinek minél értelmesebb , igazabb, s az egész nemzet jóllétét eszközlendő használása , egyike a’ legfontosabb tárgyaknak, mellyekkel a’ 19ik szá­zadban, ugyanezen kor bölcs belátása és embersze­­retü , valódi keresztényi irányához képest időnk szel­leme foglalatos.Minthogy pedig a’tárgy századokon át elhanyagoltatott, legnemesebb iparkodásunk daczára sem mentek olly messze vele eddig, hogy ne jelenne inkább még csak átmeneti s mozdulékonysági*) állapotban meg,mellyben azt egyenesen a’magyar­­országi viszonyokra alkalmazni akarni talán nem volna épen czélirányos. Haza és nemzet akkor talán boldogabb volna, ha minden mezőgazdasággal foglalkozó családatya tulajdon földdel megajándékoztatnék a’ sorstól, melly­­nek lehetsége legalább az utolsó dicső országgyű­lésen a’ nemzet hatalmasabb része által nagylelkűen megállapitatott. Egy illy köz , reális szabadsággal diszlő állapot azonban csak felette hoszu időszak alatt érhetvén meg, egy hozzá átmenő, sok idejű állapotnak rendszerét legalább vázlatban bátorkodnám a’ haza bölcs atyái, és dicsőségéért lángoló fiai kegyes sze­mei elé terjeszteni, melly rendszer országunk pol­gári alkotmánya jelen alakjával megegyező, vagy könnyen megegyeztethető. Ezen vázlatban előter­jesztendő haszonbéri rendszerben, mellyet inkább leírni, mintsem megnevezni iparkodunk, legelőször három főpont tűnik fel, mellyek egyenkint megint három alpontra eloszthatók. A’főpontok ezek : a’ha­szonbérbe adandó tárgy fontossága; a’ haszonbérlő személyessége; és a’ haszonbér feltételei; mellyek elsője alatt a’ haszonbéri tárgy szabadságáról, ter­jedtségéről és idejéről; a’ második alatt a haszon­bérlő jelleméről, ügyességéről és értékéről; végtére a harmadik alatt a’ haszonbéri pénzről, a’ két fél jogainak biztosításáról és a’ földek javításáról szó­­landunk. A’ haszonbérbe adott tárgy fontos­sága. 1) Szabadsága. Minél inkább a haszon­bérbe adandó jószág kívülről adók, szolgálatok s a’ gazdaság menetelét akadályozó követelések által terheltetik; minél inkább a’ haszonbérlő belülről a’ földek okos használatában korlátoltatik; minél in­kább izzadtsága által termesztett tárgyak pénzzé változtatásában a’ piacz távolsága, az utak rossza­sága által visszatartatik , annál kevesebbet ter­meszthet, annál kevesebbet adhat ő el, annál ke­vesebb haszonbért fizethet, a’ nélkül, hogy a’ föl­desúr­ más részről ezen rövidségért kármentesitet­­nék. Minden illyen korlátozása és előnem segitése a’ gazdasági szabadságnak, következéseivel a’ föl­­desurra visszaszáll, és őtet nyomja. Legnagyobb ér­dekében van hát az okos földesurnak azon töreked­ni , hogy a’ netalán földjein függő terhek legküny­­nyebb alakba tétessenek — minthogy sokszor nem .) Ezen mozdulékonysága és előremenő kifejlése a’mező­­gazdaságnak— mond a’ tapasztalt gazda Kreyssig — ezentúl nem létezik csak üzésében (a’ mezőgazda­ságban), hanem létezik mai napon Europa legnagyobb részében a’ mezei telkek birtoki viszonyaiban is ; és eldarabolások, összesítések , valamint különféle bir­tokváltozások napi renden vannak. Lásd „Berichti­gung und naturgemässe Begründung der landvvirth­­schaftlichen Ertragsberechnungen“ ’stb. Prag. I. G. Calvesche Buchhandlung 1835. Bevezetés §."4.

Next