Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-11-19 / 93. szám
1474 1473 ennek is jó hasznát venni reményben, több haszonbért igérné érte, mint az volt, mivel a’ birtok elszigeteltségében jövedelmezett, akkor a haszonbér előreteendő. II. A’ tőkebeli megkivántatóságokra nézve: 1) ha a’ tulajdonosnak nem volna a’ mezőgazdaság vezetésére szükséges, vagy nem elegendő, vagy nem olly jó tőkéje, mint miilyen kellene, hogy jószága elegendően gyümölcsözhetne; vagy 2) ha valamelly ügyes és becsületes haszonbérlő valamelly gazdasági uj eszköz, uj erőmű feltalálása által ugyanazon földön többet termeszteni képes lévén, többet is kész a’ föld hosszabb időrei használásáért fizetni: illy környülállások közt hasznosabb Magyarországban is a’ haszonbér a’ saját kezelésnél. III. A’ munkabeli oldalra nézve : 1) ha a’ tulajdonos bármelly okból a’ gazdaság személyes vezetésére nem alkalmatos; vagy 2) a’ gazdaság helyétől sokszor és hosszabb időre távol lenni kénytelen , és mind a’ két esetben sem ügyes, jeles, teljes bizodalmat érdemlő gazdatisztet, sem gazdasági társat nem találna; vagy 3) ha netalán ellenségektől körülvétetvén földjein, tőlök szünteleni háborgatások és károsításoknak volna kitéve, a’ nélkül , hogy reménylhetné, hogy a' vad velebánásnak hamarjában és gyökeresen eleje vétetnék ; más részről ellenben egy értelmes, szilárd jellemű és hitelű haszonbérlőre akadna; vagy 4) ha egy illyen haszonbérlő a’ mezőgazdaság vezetésében jóval magasabb fokon állván, a’ tulajdonosnak, jószágának hosszabb időre, haszonbérbevevése iránt olly fényes ajánlásokat tenne, mellyek saját kezelése által nyert tiszta hasznát fölülmúlnák, akkor, valamint mindezen ’s hasonló körülmények közt hasznosabb volna Magyarországban a’ haszonbér a saját kezelésnél. És igy, mellyik haszonbéri rendszer volna honi viszonyaink között a’ legczélszerűbb? Valamelly ország minden részeinek minél értelmesebb , igazabb, s az egész nemzet jóllétét eszközlendő használása , egyike a’ legfontosabb tárgyaknak, mellyekkel a’ 19ik században, ugyanezen kor bölcs belátása és emberszeretü , valódi keresztényi irányához képest időnk szelleme foglalatos.Minthogy pedig a’tárgy századokon át elhanyagoltatott, legnemesebb iparkodásunk daczára sem mentek olly messze vele eddig, hogy ne jelenne inkább még csak átmeneti s mozdulékonysági*) állapotban meg,mellyben azt egyenesen a’magyarországi viszonyokra alkalmazni akarni talán nem volna épen czélirányos. Haza és nemzet akkor talán boldogabb volna, ha minden mezőgazdasággal foglalkozó családatya tulajdon földdel megajándékoztatnék a’ sorstól, mellynek lehetsége legalább az utolsó dicső országgyűlésen a’ nemzet hatalmasabb része által nagylelkűen megállapitatott. Egy illy köz , reális szabadsággal diszlő állapot azonban csak felette hoszu időszak alatt érhetvén meg, egy hozzá átmenő, sok idejű állapotnak rendszerét legalább vázlatban bátorkodnám a’ haza bölcs atyái, és dicsőségéért lángoló fiai kegyes szemei elé terjeszteni, melly rendszer országunk polgári alkotmánya jelen alakjával megegyező, vagy könnyen megegyeztethető. Ezen vázlatban előterjesztendő haszonbéri rendszerben, mellyet inkább leírni, mintsem megnevezni iparkodunk, legelőször három főpont tűnik fel, mellyek egyenkint megint három alpontra eloszthatók. A’főpontok ezek : a’haszonbérbe adandó tárgy fontossága; a’ haszonbérlő személyessége; és a’ haszonbér feltételei; mellyek elsője alatt a’ haszonbéri tárgy szabadságáról, terjedtségéről és idejéről; a’ második alatt a haszonbérlő jelleméről, ügyességéről és értékéről; végtére a harmadik alatt a’ haszonbéri pénzről, a’ két fél jogainak biztosításáról és a’ földek javításáról szólandunk. A’ haszonbérbe adott tárgy fontossága. 1) Szabadsága. Minél inkább a haszonbérbe adandó jószág kívülről adók, szolgálatok s a’ gazdaság menetelét akadályozó követelések által terheltetik; minél inkább a’ haszonbérlő belülről a’ földek okos használatában korlátoltatik; minél inkább izzadtsága által termesztett tárgyak pénzzé változtatásában a’ piacz távolsága, az utak rosszasága által visszatartatik , annál kevesebbet termeszthet, annál kevesebbet adhat ő el, annál kevesebb haszonbért fizethet, a’ nélkül, hogy a’ földesúr más részről ezen rövidségért kármentesitetnék. Minden illyen korlátozása és előnem segitése a’ gazdasági szabadságnak, következéseivel a’ földesurra visszaszáll, és őtet nyomja. Legnagyobb érdekében van hát az okos földesurnak azon törekedni , hogy a’ netalán földjein függő terhek legkünynyebb alakba tétessenek — minthogy sokszor nem .) Ezen mozdulékonysága és előremenő kifejlése a’mezőgazdaságnak— mond a’ tapasztalt gazda Kreyssig — ezentúl nem létezik csak üzésében (a’ mezőgazdaságban), hanem létezik mai napon Europa legnagyobb részében a’ mezei telkek birtoki viszonyaiban is ; és eldarabolások, összesítések , valamint különféle birtokváltozások napi renden vannak. Lásd „Berichtigung und naturgemässe Begründung der landvvirthschaftlichen Ertragsberechnungen“ ’stb. Prag. I. G. Calvesche Buchhandlung 1835. Bevezetés §."4.