Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)

1843-11-19 / 93. szám

MAGYAR GA­Z­DA KIADJA Harmadik év. Vesten, november Ifikén 1843* 0«íi SZADI. TARTALOM: Milly körülmények közt hasznosabb Magyarországban a’ haszonbér a’saját kezelésnél ? (D. Müller). — Repczetermesztés mlgos gr. Andrássy György ur ő nsga Harangod pusztáján. (Kehlovszky Alajos). A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Milly körülmények közt hasznosabb Magyarországban a’ haszonbér a’ saját kezelésnél . (D. Müller dicséretesen említett pályamunkájából.) Hogy a’ saját kezelés átalánosan, de még in­kább Magyarországban hasznosabb a’ haszonbérnél ugyanazon körülmények közt, a’ mint hisszük, min­den eddig előadottakban megmutattuk; de épen a’ körülmények csak nagyon ritkán közelítőleg ugyan­azok, legtöbbször különbözők. Tekintsünk a’ me­zőgazdasági elemek táblájára; mi sokféle, s milly mennyiségben és minőségben kívántatik arra, hogy az egyes mezei gazda a’ versenyt a’ már termesz­tőkkel kiállhassa; mellyből, ha csak valami hibá­zik, már azért az egész ugyan nincs veszve, de még sem ér a gazda azon tökéletességhez, melly­­h­ez jutna azon hiba nélkül, s mellyhez egy másik valódi kép érhet, ki épen azért fizethet annyi ha­szonbért, mennyit a’ tulajdonos saját kezelése által haszon fejében ki nem kapott volna. De gyakor az eset, hogy a’ tulajdonosnak nincs kedve a’ mező­gazdasághoz; vagy ha kedve volna is, hirnévrőli fogalmaitól valamelly státushivatali pályára kény­­szeritetvén, nincs ideje mezőgazdaságát személye­sen vezérleni; hír, okos, és szilárdj ellem­i­ tisztek­re szert nem tehetett; eladni pedig földjeit nem akar­ja , talán nincs is szabadsága , de okos tehát, ha valamelly ügyes és becsületes haszonbérlővel szer­ződésre lép. Kutassuk hát ki a’körülmények nemeit — mert itt csak azokról, nem minden egyes cso­­portozatjaikról a’ körülményeknek lehet szó — ku­tassuk hát azon nemeit ki, vagy ha úgy akarjuk, a’ főkörű­lményeket, mellyek közt hasznosabb Ma­gyarországban a haszonbér a’ saját kezelésnél. A’ mezőgazdaságnak, mint tudjuk, három fac­­torai lévén : telek, tőke és munka, ezek itt minden elemeivel jönnek megvizsgálás alá, m­elly megvizs­gálás eredete következőnek szolgál alapul: I. A’ telekre nézve: 1) Ha a’ földbirtokos jó­szága igen nagy és terjedelmes, úgy hogy a’ szük­séges felvigyázás hiánya miatt azon nem termesz­­tetik annyi, mennyit termeszteni lehetne, ha kisebb részekre több gazdák között fel volna osztva, ezen esetben hasznosabb azt, mi a’ saját kezelés alá nem férhet, okos feltételek alatt haszonbérbe adni. 2) Ha a’jószág részei ollyképen elszúrvák , hogy csak erőtetéssel és nagyobb áldozatokkal kormányoztat­­hatnak egy gazda által, akkor hasznosabb volna a’ távolabb részeket, főképen bizodalmat érdemlő gazdatiszt vagy társ nem létében, okosan kötött haszonbérbe adni. 3) Ha a’ birtok nem igen arra­ való, hogy egy gazdasági egésszé alakitassék át, péld. ha csupán hegyi erdő vagy rétből áll, s egy más gazda , ellátva már a­ többi jószági részekkel

Next