Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)
1843-11-19 / 93. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA Harmadik év. Vesten, november Ifikén 1843* 0«íi SZADI. TARTALOM: Milly körülmények közt hasznosabb Magyarországban a’ haszonbér a’saját kezelésnél ? (D. Müller). — Repczetermesztés mlgos gr. Andrássy György ur ő nsga Harangod pusztáján. (Kehlovszky Alajos). A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Milly körülmények közt hasznosabb Magyarországban a’ haszonbér a’ saját kezelésnél . (D. Müller dicséretesen említett pályamunkájából.) Hogy a’ saját kezelés átalánosan, de még inkább Magyarországban hasznosabb a’ haszonbérnél ugyanazon körülmények közt, a’ mint hisszük, minden eddig előadottakban megmutattuk; de épen a’ körülmények csak nagyon ritkán közelítőleg ugyanazok, legtöbbször különbözők. Tekintsünk a’ mezőgazdasági elemek táblájára; mi sokféle, s milly mennyiségben és minőségben kívántatik arra, hogy az egyes mezei gazda a’ versenyt a’ már termesztőkkel kiállhassa; mellyből, ha csak valami hibázik, már azért az egész ugyan nincs veszve, de még sem ér a gazda azon tökéletességhez, mellyhez jutna azon hiba nélkül, s mellyhez egy másik valódi kép érhet, ki épen azért fizethet annyi haszonbért, mennyit a’ tulajdonos saját kezelése által haszon fejében ki nem kapott volna. De gyakor az eset, hogy a’ tulajdonosnak nincs kedve a’ mezőgazdasághoz; vagy ha kedve volna is, hirnévrőli fogalmaitól valamelly státushivatali pályára kényszeritetvén, nincs ideje mezőgazdaságát személyesen vezérleni; hír, okos, és szilárdj ellemi tisztekre szert nem tehetett; eladni pedig földjeit nem akarja , talán nincs is szabadsága , de okos tehát, ha valamelly ügyes és becsületes haszonbérlővel szerződésre lép. Kutassuk hát ki a’körülmények nemeit — mert itt csak azokról, nem minden egyes csoportozatjaikról a’ körülményeknek lehet szó — kutassuk hát azon nemeit ki, vagy ha úgy akarjuk, a’ főkörűlményeket, mellyek közt hasznosabb Magyarországban a haszonbér a’ saját kezelésnél. A’ mezőgazdaságnak, mint tudjuk, három factorai lévén : telek, tőke és munka, ezek itt minden elemeivel jönnek megvizsgálás alá, melly megvizsgálás eredete következőnek szolgál alapul: I. A’ telekre nézve: 1) Ha a’ földbirtokos jószága igen nagy és terjedelmes, úgy hogy a’ szükséges felvigyázás hiánya miatt azon nem termesztetik annyi, mennyit termeszteni lehetne, ha kisebb részekre több gazdák között fel volna osztva, ezen esetben hasznosabb azt, mi a’ saját kezelés alá nem férhet, okos feltételek alatt haszonbérbe adni. 2) Ha a’jószág részei ollyképen elszúrvák , hogy csak erőtetéssel és nagyobb áldozatokkal kormányoztathatnak egy gazda által, akkor hasznosabb volna a’ távolabb részeket, főképen bizodalmat érdemlő gazdatiszt vagy társ nem létében, okosan kötött haszonbérbe adni. 3) Ha a’ birtok nem igen arra való, hogy egy gazdasági egésszé alakitassék át, péld. ha csupán hegyi erdő vagy rétből áll, s egy más gazda , ellátva már a többi jószági részekkel