Magyar Gazda, 1843. július-december (3. évfolyam, 53-105. szám)

1843-12-03 / 97. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA A’ magyar gazdasági egyesület Harmadik év, Pesten, December Sban 1843. 97. szám. TARTALOM : I. Mellyek a’ mezei gazdaság jelen állapotában felvirágzásának átalában, de tekintve annak egyes ágait is, főbb akadályai? — II. A’ törvényhozás köréhez tartozó miném­ű intézkedésekkel lehetne ezen aka­dályokat jövőre megszüntetni, ’s a’ mezőgazdaságot a’ hazában virágzóbbá tenni? — Középponti egyesü­leti munkálódások. i i­I. Mellyek a mezei gazdaság jelen állapotjá­­ban felvirágzásának általában, de tekintve annak egyes ágait is, főbb akadályait II. A’ törvényhozás köréhez tartozó miném­ű in­tézkedésekkel lehetne ezen akadályokat jövőre meg­szüntetni, s a mezőgazdaságot a' hazában virágzóbbá tenni ? Ámbár számos tekintetben csak a’ jövendő fog bennünket a’ mezőgazdaság igényeivel, s virágzá­sának feltételeivel tökéletesen megismertetni, ha t. i. majd a’ szükséges ismeretek a’ nemzet minden osz­tályaiban kifejlődtek; átalában pedig a’ nemzet éle­tében számos korszerű intézetek és intézkedések következtében nagyobb, termékenyebb s korlátok­tól ment mozgás létesült; mindazonáltal vannak a ho­ni mezőgazdaság felvirágozhatásának olly akadályai, mellyeknek ártalmasságát félreismernünk nem le­het, elhárításuk pedig a teendők első sorába tar­tozik. A’ legkártékonyabban hat ezek között: 1 1) Az é­r­t­e­l­e­m h­i­á­n­y. — Ezt olly világosnak, s a’ közéletben annyira bebizonyultnak találjuk, hogy feleslegesnek véljük annak taglalásával fárasztani a’ törvényhozást Mi pedig e’ fogyatkozás helyre­hozásának módját illeti, miután magából a’ baj fo­galmából az ellenszer, t. i. a’ czélszerű­bb nép­nevelés szüksége önmagából kitűnik; — az áta­­lános nevelési rendszerre nézve itt még csak azt jegyezzük meg, hogy sikerrel ható népiskolák lét­rehozására helyes mesterképző intézeteken , vagy­is praeparandiákon kívül mulhatlan feltételnek tart­juk a’falusi tanítók illendő fizetését, hogy jó tehetségű ifjak érdemesnek tartsák magokat e’ hivatásra szánni. Mert m­ig azon férfiak, kiknek kezeik közül a’ nemzet legnagyobb ré­sze kikerül, nemcsak polgári tekintetben meg­vetett helyzetben állanak, hanem még azon fölül életsorsukra nézve is, a’ legbizonytalanabb lét mel­lett élelmi szükséggel, sőt többnyire folytonos ín­séggel küzdeni kénytelenek, addig, bár a’legjelesb intézetek álli­assanak a’ tanítók képzésére, jórava­­ló, s tehetségeit érző ifjú magát illy szerencsétlen sorsnak fel nem áldozza. Egyik lényeges czél, mit a’ nevelés által elérni akarunk, a’ vallásosság; és kétséget sem szen­ved, hogy annak helyes felfogása’s tiszta átszivár­­gása a’ lélekbe, valamint a’munkássági hajlamot neve­li, úgy a kitörést is edzi. Kívánatos volna tehát, hogy a’ vallás magyarázatában e’hatásra figyelemmel len­ne a’ tanító, ’s a’ köznépet nemcsak szegény sor­sával­ megelégedésben megerősíteni, hanem azt oda is irányozni törekedjék, miszerint minden ember

Next