Magyar Gazda, 1844. július-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1844-11-21 / 41. szám

MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Megyedik év 3-ik fele. Pesten, november Síén 1844. 41. SZRN­K­ TARTALOM: Porosz királyi földváltsági országos biztosság elnökének, Klebs titkos tanácsos urnák előadása’stb.— Gazdasági tudósítások Erdélyből. (Etédi ti. J.) — Novemberi leopoldvásár Pesten 1844. —Hirdetések. — Pesti 1844-ik évi leopoldvásári árjegyzék. — Igazitás. Porosz királyi f’öldlváltsági orszá­gos biztosság elnökének, Hiebs titkos tanácsos urnak előad­ása, a­ német gazdák gyűlésén Münchenben, az ugynevezett paraszt-birtokviszonyai­­ról a’ póseni nagyherczegségben*). Engedjék meg önök, tisztelt uraim! a’ szóban forgó kérdés megfejtéséhez hazám történetéből némi adattal járulnom, természetesen csak rövid vázolatban, mint idő és hely kívánják.— A’ földmivelés a’ Porosz­­birodalomban, mint más országokban is, e’ század elején nagyon fejletlen állapotban létezett, 's ha mi javítására az előbbi uralkodók, név szerint nagy Fridrik alatt történt is, annak aránylag csekély sükere volt. A’paraszt, habár többé nem rabszolga, de mégis öröklött alattvaló, azaz: földhöz kötött volt; nagyobbrészt semmi tulajdonnal bírt, ’s még az isten ’s természet törvényei szerint ötöt illető saját munka­ereje felett sem rendelkezhetek szabadon, mert ezt földesurának szolgálta fel jogos vagy jogtalan tarto­zásban. Mit verítékének gyümölcséből a’ földesur meg­hagyott, azt a’ status vette el adó, előfogat, meg ter­mesztményekbeni szállítás fejében, ’s a’szegény pór szomját is csak földesúri csapszékben enyhitheté, liszt­jét csak a’ neki kimutatott malomban őrölheté. Juhokat tartania rendesen tiltva volt­­). Ámde a’ földesur kezei is sokfélekép kötve valónak sajátja rendezésében. Számtalan legelőjogok akadályozók jobbágyai ’s a’ szomszéd birtokosok ré­széről földeinek tetszés szerinti használatában; földeit, minthogy másokéival vegyest ’s darabo­kr­a szag­gatva valának, csak üggyel bajjal mivel lelhető, ’s maga a’ különben olly kényelmes robotolás is gátolá az okszerűbb gazdálkodás üzletét. A’paraszt szorgalmát súlyos dézsma nyü­­gözé le, ’s nem volt mód e’ nyomasztó bilincsekből megszabadulni, mert barátságos egyezkedés az illetők érdekével ellenkezett, a’ törvény pedig a’ kényszerítő feloldozást részint lista, részint teljesithessen feltéte­lekhez köté.­­ A’ magán erdőbirtokok felett a’ status terhes gyámságot gyakorlott. A’ földesur azokat ter­mővé nem teheté, ’s fel sem osztható, valamint egyéb részenkénti eladást sem tehetett telkeiből. Ez által ’s azon körülménynél fogva, miszerint polgár nemesi jószágot nem bírhatott, a’ földesur za­­varokbóli kimenekülés végett ’s gazdasági javításokra *) Milly szép, midőn valamelly országnak egyik fő közhi­vatalnoka illy beszédet tarthat hazájáról külföldön. Szerk. *) Milly igen hasonlítottak e’ viszonyok bizonyos ország­nak állapotjához Duna mentiben. Szerk.

Next