Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-10-18 / 84. szám
Rizstermesztés. A’ rizstermesztés körüli kezelés három fő részre oszlik : 1-ik a’ föld előkészítése, és a’ vele kapcsolatban levő öntözés; 2-ik a’rizs termesztése; 3-ik ennek megfehérítése. A’ két elsőről körülményesebben tapasztalatimat közlendem ; a’ harmadikra nézve, minthogy a’fehérítés különös fogásokkal eszközöltetik , mellyeket úgy igazán leírni nem is lehet, hanem ezekről mindenki csak saját tapasztalása után szerezhet magának fogalmat, annak kezelési főrészeit érintendem. I. A’ föld előkészítéséről. Több fajai vannak a’ rizsnek; nálam, mint tudva van, kelteje u. m. a’ chinai Coryza mutica, Sergreia) és a’ közönséges Coryza communis, gemeiner Sfeié) termesztetik; legyen bár mennyi, mivel mind vizi növény, világos, mikép annak termesztésére föltellék a’ viz , még pedig folyó, úgy, hogy hol a’ táj, alább bővebben leírandó czélszerű előkészületek által minden pillanatban elegendő mennyiségű vizet az ember szabad rendelkezésére kéznél lenni nem enged, ott rizst termeszteni teljességgel lehet en. Első tekintetre a’chinai rizs, 33ergrcth német nevezete után úgy látszik, hogy azt száraz földben is termeszthetni; hallomásból tudom, mikép ezelőtt több évekkel a’ magyar határőrvidéken a’ k. kincstár által e’ fajból a’ szárazban vele teendő kisérletek végett többekapitány Sándor Gazd.tudósítások (Kavinsakynek mag szolgáltatott ki, de sikere nem lévén, mint nem is lehetett, azzal felhagytak. S3ergreie-nek, úgy tartom, azért nevezik, mert szükség esetében a’ víz hiányát tovább tűri, és kevesebb vízzel megelégszik, mint a’ közönséges, de egészen semmikép nem nélkülözheti ; azért tehát annak termesztésére ollyan táj kívántatik, mellyel lehető legnagyobb egyenlősége mellett egy, főkép egész nyáron által bőségesen vízzel ellátott patak hasít keresztül; továbbá a’ föld minéműségét illetőleg , a’ chinai rizs minél jobb és kövérebb földet kíván , nem úgy a’ közönséges ; ez t. i. ha kövér földbe vettetik, magasra nő ugyan, és 250—300 szemű kalászokat hajt, de meddőket; e’ betegségnek — az olaszok carolo-nak hívják — a’ chinai rizs eddigi tett tapasztalások szerint , nincs kitéve, a’ miért is ennek termesztésére a’ legjobb földet bízvást elő lehet készíteni. — Előbb említett tulajdonságú vidéken következően lehet pilajt *) készíteni: a’P. patak (I. az idemellékelt KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Ötödik év *-ik fele. Pesten, October 18-án 1845. 8#. szám. ARTAIOM : Rizstermesztés (A rizs Leopold). — Úti közlemények (K János). — lyecrolog — ' A’ rizs törökül pi 1lav-nak neveztetik , innen az oláh pilau és pityeristye (rizsföld); miután nálam Topolyán magyarok települtek le, ezek a’ rizsföldet máskép soha nem nevezik mint pilaj-nak; minthogy pedig magyar nyelvünk keleti származású létére csakugyan több szavakra nézve rokon a’ törökével, ezen amúgy is derék magyar hangzatú szót, mint különben a’ német Reiszfeld-böl fordított rizsföldnél könnyebb és lágyabb kiejtésüt, megtartandónak véltem.