Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)

1845-10-18 / 84. szám

1383 1384 ábrát) a’ határon lévő legfelsőbb pontja körül, kivéve ha ott már malom létezne, m­elly esetben gátat rakni felesleges volna, —­^-nél vizműtani szabályok szerint egy erős gát építetik zsilippel ellátva, melly arra szol­gál, hogy előtte a’viz felemelkedvén, a’ó-nél kezdő és cd irányában menő árokban lefolyhasson, feleslege pe­dig a’ zsilipen elmenjen. Most P. patak mentében a’ha­tár valamellyik alsó táján, például 32 láncz területű pi­­lajnak egy 332 ° hosszú és 323 ° széles AEFH négyszög kihasítalik ; d- nél az előbb említett árok — mellynek kezdetétől fogva felül 5', talpán 2' szélesnek és 3' mély­nek kell lenni — az érintett négyszög közepén, föltéve, hogy ezen irányban a’ föld színe mindenütt partosabb, dil egyenes irányban folytattatik /-nél végződvén; az árokból kiásott föld mindkét parton töltésnek szolgál, széles, l'A—2'magas, és 8' hosszú vályú, és Ai-nál ollykép tétetik le, hogy mindkét vége k­és /-nél a’ be­vezető árokba, talpával vizszinüleg nyíljék, alul a’ ki­vezető partja mellett és közepén erős czölöpökkel tá­­masztatik meg; a’vályú oldalai, hol az a’bevezető árok­ba nyílik, deszka és part között földdel vízmentesen jól kitöltetnek; ha e’ munka pontosan végeztetik, a’ viz minden akadály nélkül vezettetik a’ vályún által a’ kivezető árok felett­ikl irányban. Illy ellenkező ter­mészetű árkok átmetszésének helye a’ pilajban sokszor előfordul, az összeköttetés mindenütt vályú által esz­közöltetik ; álalános szabály az árkokra nézve , hogy a’ pilatban előforduló minden kivezetőt lapályokon keresz­tül kell ásni, az emeltebb fekvésű pontokat a’ beveze­tőnek hagyván fel. Elkészülvén a’ leirt árkok és töltéseik, a’ rajtok mellyet a’ parttól, hogy a’ föld belé ne hulljon, 1' tá­volságra, és 1V2 magasra szükséges erősen elkészíteni; ezen árok , mivel rajta a’ viz a’ pilajba foly be, beve­zetőnek neveztetik. Következnek most a’ kivezető árkok; ezeknek szélessége elég ha 3', de mélysége 4' legyen; az első sáy­ a’ másik oEpq, a’ harmadik# FH irányában q és H-m­ egyesülve t/-nál P. patakba ve­szik folyásukat; töltéseik hasonlók a’ bevezetőjéihez. OEpq kivezető ároknak azért adtam pq irányt, mivel felteszem 1-ször hogy ottan a’föld lapályosabb fekvésű; 2-szor hogy alkalmam legyen azon módot leírni, melly szerint a’ bevezető árok ott, hol a’ kivezetőt átmetszi, elkészítetik. Hol illy átmetszésnek helye van, mint az az ábrán tst-nál látható, ott az összeköttetés ekkép esz­közöltetik : erős deszkákból készítetik egy Z—Z'/t láb belül eső föld felszántatik, hol a’ föld fekvése egyenlő, egymástól tiz , hol egyenetlen, öt övnyi távolságra két két láb széles mesgyét hagyván meg, mint az ábrán m alatt látható. Bevégzett szántás után minden láncz föld ideiglenes, alapjukban 2' széles, és T/7' magas, a’ kéznél levő göröngyükből keményen elkészítendő t töl­tések által 50—80Q al területű ágyakra felosztatik, a’ mesgyéket szinte olly magasságra tartván, mint az ideig­lenes töltéseket. Ezen ágyak nagyságát szorosan meg­határozni nem lehet, mert a’ föld fekvése szerint azok annál kisebbek, minél egyenetlenebb a’ föld; az érin­tett maximumnál azonban nagyobbakra készíteni nem tanácsos , mert nagy területű ágyakban az erős szelek *) *) Ezen, a’ mesgyékkel ellenkező irányú töltések ideigleneseknek azért neveztetnek, mert évenkint a’ tavaszkor előveendő szántás miatt szétbontatnak.

Next