Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-10-18 / 84. szám
1383 1384 ábrát) a’ határon lévő legfelsőbb pontja körül, kivéve ha ott már malom létezne, melly esetben gátat rakni felesleges volna, —^-nél vizműtani szabályok szerint egy erős gát építetik zsilippel ellátva, melly arra szolgál, hogy előtte a’viz felemelkedvén, a’ó-nél kezdő és cd irányában menő árokban lefolyhasson, feleslege pedig a’ zsilipen elmenjen. Most P. patak mentében a’határ valamellyik alsó táján, például 32 láncz területű pilajnak egy 332 ° hosszú és 323 ° széles AEFH négyszög kihasítalik ; d- nél az előbb említett árok — mellynek kezdetétől fogva felül 5', talpán 2' szélesnek és 3' mélynek kell lenni — az érintett négyszög közepén, föltéve, hogy ezen irányban a’ föld színe mindenütt partosabb, dil egyenes irányban folytattatik /-nél végződvén; az árokból kiásott föld mindkét parton töltésnek szolgál, széles, l'A—2'magas, és 8' hosszú vályú, és Ai-nál ollykép tétetik le, hogy mindkét vége kés /-nél a’ bevezető árokba, talpával vizszinüleg nyíljék, alul a’ kivezető partja mellett és közepén erős czölöpökkel támasztatik meg; a’vályú oldalai, hol az a’bevezető árokba nyílik, deszka és part között földdel vízmentesen jól kitöltetnek; ha e’ munka pontosan végeztetik, a’ viz minden akadály nélkül vezettetik a’ vályún által a’ kivezető árok felettikl irányban. Illy ellenkező természetű árkok átmetszésének helye a’ pilajban sokszor előfordul, az összeköttetés mindenütt vályú által eszközöltetik ; álalános szabály az árkokra nézve , hogy a’ pilatban előforduló minden kivezetőt lapályokon keresztül kell ásni, az emeltebb fekvésű pontokat a’ bevezetőnek hagyván fel. Elkészülvén a’ leirt árkok és töltéseik, a’ rajtok mellyet a’ parttól, hogy a’ föld belé ne hulljon, 1' távolságra, és 1V2 magasra szükséges erősen elkészíteni; ezen árok , mivel rajta a’ viz a’ pilajba foly be, bevezetőnek neveztetik. Következnek most a’ kivezető árkok; ezeknek szélessége elég ha 3', de mélysége 4' legyen; az első sáy a’ másik oEpq, a’ harmadik# FH irányában q és H-m egyesülve t/-nál P. patakba veszik folyásukat; töltéseik hasonlók a’ bevezetőjéihez. OEpq kivezető ároknak azért adtam pq irányt, mivel felteszem 1-ször hogy ottan a’föld lapályosabb fekvésű; 2-szor hogy alkalmam legyen azon módot leírni, melly szerint a’ bevezető árok ott, hol a’ kivezetőt átmetszi, elkészítetik. Hol illy átmetszésnek helye van, mint az az ábrán tst-nál látható, ott az összeköttetés ekkép eszközöltetik : erős deszkákból készítetik egy Z—Z'/t láb belül eső föld felszántatik, hol a’ föld fekvése egyenlő, egymástól tiz , hol egyenetlen, öt övnyi távolságra két két láb széles mesgyét hagyván meg, mint az ábrán m alatt látható. Bevégzett szántás után minden láncz föld ideiglenes, alapjukban 2' széles, és T/7' magas, a’ kéznél levő göröngyükből keményen elkészítendő t töltések által 50—80Q al területű ágyakra felosztatik, a’ mesgyéket szinte olly magasságra tartván, mint az ideiglenes töltéseket. Ezen ágyak nagyságát szorosan meghatározni nem lehet, mert a’ föld fekvése szerint azok annál kisebbek, minél egyenetlenebb a’ föld; az érintett maximumnál azonban nagyobbakra készíteni nem tanácsos , mert nagy területű ágyakban az erős szelek *) *) Ezen, a’ mesgyékkel ellenkező irányú töltések ideigleneseknek azért neveztetnek, mert évenkint a’ tavaszkor előveendő szántás miatt szétbontatnak.