Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)

1845-11-08 / 90. szám

14S0 1479 delemtöl, mintha e’cselek­vényünk által azokat, kik ha­sonló vállalatok létrehozatalába akarnak ereszkedni, hi­bátlan öntözések létesítésére képesitendnek ; de annyit mégis gondolunk a’ következőkben alaposan nyújthatni a’ tárgytól érdekelt olvasónak, hogy azok szerint min­den ,­ki hasonló öntözési vállalatba ereszkedni kíván, első kísérletét megteendheti a­ nélkül, hogy tetemes hibákba eséstől kellene tartania. Azoknak pedig, kik nevezetes terjedelmű öntözéseket szándékoznak birto­kaikon létesíteni, a­ nélkül, hogy maguk akarnának hosszadalmas tapasztalgatás é s szemlélődés útján az ön­tözések kivitelére képesülni, természetesen azt taná­csoljuk , hogy e’végett tapasztalt szakértő egyénhez folyamodjanak. 1. Öntözések készítése. — Ritkán vagyunk ugyan az esetben, hogy az öntözésre fordítani czélzott vizet választhatnék, mégis megjegyezzük e’ helyen, hogy a’ különböző vizeknek igen különböző az ez érte­lemben­ hatásuk. Azon vizek, folyók vagy patakok, mellyek iszapot hordanak , minden időben növelik ter­mékenységét a’tereknek, mellyekre eresztetnek. For­rások , mellyek mészkő- vagy m­árgadombokból faka­doznak , habár tiszták is, mégis mindig bizonyos men­­­nyiségű fe­ oldozott mészföldet tartalmaznak ; e’ vizek jelesek, ’s pedig annál inkább, minél közelebb hasz­náltatnak eredetükhöz. Legkevesebb értékkel bírnak a’ vizek, mellyek közvetlenül homokkő-, gránit- vagy más mésztelen hegyekből­­ akadoznak; mindazáltal e’ vizek is igen jó szolgálatokat tesznek, ha alkalmazásuk elött egy ideig, vagy huzamosan folytának a’föld színén. Ha bizonyos terünk van , mellyre­ gondoljuk , hogy öntözésre alkalmazható , a’ mindenek előtti első teendő : végrehajtása egy szigorú, pontos lejtmérésnek (nivel­­lement). E’ működést azon legfelső ponton szükség kezdeni, mellyen a’ viz azon patak- vagy folyóból, melly czélunkra a’ szükséges vizet szolgáltatandja , ki­vezethető. E’ pontból kiindulva kerestetik fel az öntö­zendő térig szolgáló földszintek természetes esete; szerinte kellő esetfeloszlás mellett a’ vizvezetö főárak­nak vonala. Az első vonal, mellyet így kikerestünk, sohasem lesz egyenes, hanem igenis kisebb nagyobb törésekkel ellátott, miután ez a’természetes esetet a’ földnek minden ki- és besarkalásán követi. Föltéve e­­lőre a’ kellő szélességet ’s mélységet, 100 ölre elég­séges 2—4 hüvelyk a’ víznek fólyóvá tételére. Vona­laink erős karókkal jegyeztetnek, ’s igen jó, sőt tanú­­tanácsos e’ munkát ismételt lejtm­éréssel megpróbálni, ’s pedig alulról felfelé azon pontig, hol a’ viz kivezet­tetni szándékoltatik. — Mindazon tér, melly az igy ki­keresett vonal alá esik, azaz ennél lejjebb fekszik, ön­tözésre készíthető , ’s az ember csudálkozva fogja ta­pasztalni, hogy legtöbb esetben, föltéve természetesen az elegendő vízmennyiséget, olly térek is öntözhetők lesznek, mellyekröl puszta szemmel az öntözhetést soha fel nem tettük volna. Ha egyszer a’ vizvezetö főáraknak vonala addig, a’ meddig t. i. a’ viz vezettetni szándékoltatik, ekkép kijelöltetett, úgy a’ vállalatnak költségei nagyából már meghatározhatók. Rövid vizvezetéseknél, ’s ott, hol az öntözendő tér azonnal az öntözésre vizet szolgáltató pa­taknak tövében fekszik, a’ költség igen csekély. Ellenben, ha nevezetes hosszúságú töltések kívántat­nak a’ vizeseinek rendszeresítésére, vagy ha csak zug­gok építése kívántatik ez érdekből, mellyeket ritkán le­het mellőzni, vagy ha a’ csatornának hossza magában nevezetes, úgy könnyen megtörténhetik, hogy a’költ­ségek , mellyeket a’ vállalkozó magának előlegesen ki­tűzött , felülmulatnak; szükséges tehát, ’s eléggé nem ajánlható a’ dolgoknak előleges szigorú megbirálása, mielőtt annak létesítésére ásót emelünk. Itt csak azon esetekről beszélünk , mellyekben a’ vizet minden gépek alkalmazása nélkül lehet az öntözni kívánt térre vezetni, noha számos esetekben az ezek általi vizemelés költségei is bizonyára szépen kifizetnék magukat. Miután azon térnek, mellyet öntözni szándékozunk, legmagasb pontjai, helyei kipuhatoltattak, szorgalom­mal kikeresendők a’ térnek mélyedései is, hogy sze­rintük a’ levezető árkokat czélszerű­en elrendezhessük. Hasonló munkálatoknál átalában nem szabad szem elöl téveszteni tekintetét a’ vizlevezetésnek, mi szint olly fontos és lényeges körülmény, mint maga a’ felvezetés. — Az öntözőnek hatalmában kell állni a’ vizzeli rögtö­­nös rendelkezésnek; neki tudnia kell vizét le- és fel­vezetni minden pillanatban oda, hová kívántatik, ké­nye kedve szerint,’s pedig akkép, hogy seholse ma­radjon vissza állóvíz. Ez utóbbi tekintet igen fontos, mert megtörténhetik, hahogy ez értelemben előre nem gondoskodunk, hogy öntözésünkkel többet ártunk mint használunk magunknak. Egyébiránt ezt csak az átalános vízlevezetésről kell érteni, mert hogy némelly kisebb, néhány □ ölre terjedő gödrök miatt költséges száritó árkokat vonni nem fogunk, számítás tanácsolja, mi­után illy parányi mélyedéseket az idő, a’huzamosan al­kalmazott öntözés által maga is ki fog egyenlíteni; — természetes csergetésnél (natürliche Berieselung) ért­jük ezt. Gyakran megtörténhetik, hogy ugyanazon vízzel, melly már egyszer feljebb fekvő téren öntözött, lejjebb fekvő vidéket ismét öntözni lehetséges. Hol a’földszin­nek tetemes hajlása, esete van, e’műtétet azonnal meg­kezdhetni ott, hol a’felső vidék megszűnik; egyenesen fekvő, kevés esettel biró tereken ellenben huzamosban szükség a’ már egyszer öntözött vizet vezetni, ’s pedig mindaddig, m­ig az eset ism­étt használatát lehetővé teszi, a­ feljebbi térnek kiszárítását pedig nem akadályozza.

Next