Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-12-03 / 97. szám
1590 1589 2-szor Hogy a’ falusi gazda olly csekély előmenetelt tesz az állattenyésztésben , sőt abban napról napra olly annyira alászáll, hogy nyomom marhájával jóravaló munkát végezni legnagyobb részben nem képes, sőt a’ tejelő jószág jótéteményeit is többnyire keservesen nélkülözni kénytelen, — leginkább a’ legelők közössége okozza. — A’közlegelők elkülönzéséből egyelőre most csak az uradalmakra háramolhatik haszon,a’mennyiben ezek elkülönzött saját részükkel kizárólag élhetnek, ha czélszerüleg élni tudnak. A’jobbágyra nézve, ha telek szerinti felosztás nem történik, tökéletesen fennmarad a’közlegeltetésnek azon rész oldala, mellyel magától az uradalom az elkülönzés és privatisalio által elhárított. A’ nyereség a’ jobbágyra nézve csak annyi, hogy úrbéri földein azontúl egyedül a' község összes barmai barangolnak. Európa mindazon országainak példája, hol mezőgazdaság a’szó valódi értelmében virágzik, tanúsítja, hogy a’ kisgazda állattenyésztését, ’s ezzel földmivelése gyarapodását egyedül istálózás által eszközölheti czélszerűen. Civilizált országban közlegelő sehol nem létezik ; ’s nálunk sem lehetett az elkülönzési törvénynek egyéb czélja, minthogy minden jobbágy a’legelőnek öt illő részéhez jutván , azt gazdasága javára czélszerűbben ’s minden esetre tetszése szerint, és körülményeihez képest kihasználhassa, mint a’ közösség, e’ semmi egyéb vagyon használatánál nem kedvelt elv, engedi . Az összesítés jótékony törvényének átalános alkalmazása, összekötve a’ közlegelőnek telek szerinti felosztásával, nyújtja az egyedüli módot az úrbéri telek tökéletes, ’s nevezetesen azon kihasználására , hogy a’ jobbágy gazdasága gyarapodni képes legyen, hogy azt belátása szerint ’s szükségeihez képest űzhesse, hogy rajta elegendő takarmányt biztosan termeszthessen,’s istálózáshoz fogva, több és jobb marhát nevelhessen, ’s visszahatólag trágyabősége által szántóföldein gazdagabb terméseket arathasson. Az előadottakhoz képest, miket okokkal bővebben támogatni a’ t. KK. és RR. bölcs belátása irányában a’ szerénység tilt, alázatos indítványunk az, hogy a) A’ telt. KK. és RR. a’ legközelebbi országgyűlésen az elkülönzési törvények olly módosítására hatni méltóztassanak, minélfogva a’ fennálló közlegelők státusgazdasági ártalmasságuk miatt, különben is mint tömérdek bűnnek ’s vadságnak tanyáji, mielőbb országszerte telkek szerint felosztassanak , legyen bár az elkülönzések gyors eszközlésére a’ vehiculum a’jóravaló kényszerítés, vagy a’jóra ösztönző jutalmazás, vagy mind a’ kellőnek egyesített elvéből ’s alkalmazásából véve ; — és hogy b) azon törvény, melly a'tulajdoni jog igen helyes szempontjából a’ nemesi birtokon minden egyes közbirtokosnak megengedd, bármilly csekély birtokrésze legyen is, saját részének kiszakitását ’s összesítését,’s illy tulajdonának kényszerinti használhatását követelhetni, hasonló logica szerint a’nem nemes községekre is kiterjesztessék , a’ józanabb belátási értelmes és iparkodó jobbágyot felmentvén ez által, hogy öt annyi teherrel járó telkének czélszerű használatában, a’ többség éretlen ’s tudatlan tömege, az örök igazsággal ellenkezőleg korlátozza. Hogy továbbá e) ugyanezen követelési jog a’ házas zsellérekre is az őket illető közlegelői részre nézve kiterjesztessék. Az itt ajánlott intézkedések még azon jótékony következményt is szülnék, hogy a’ tehéncsordáknak közös kihajtása ’s legeltetése megszüntetvén, sem a’ község bikái nem romlanának meg idő előtt, ’s otthon tartva, jótékony befolyással a’tenyésztésre, gondosabban ápoltatnának , sem a’ fiatal üszők, mellyel« többnyire az anyacsorda közé verve idő előtt megfolyatnak, korán megrontva az elcsenevészésnek,’s mindinkább elfajuló ’s alább szálló nemzedékek termésének nem tétetnének ki. 3-szor. Midőn elismerjük, hogy elegendő jó takarmány a’ gyarapodó marhatenyésztés alapja; sajnálkozva kell egyszersmind éghajlatunk állhatatlanságát, ’s azon gyakori nagy szárazságot megemlítenünk, melly sokszor több éveken egymás után a’legnagyobb takarmány szükségbe ejti honi gazdáinkat. Ez természetesen nagymértékben csökkenti az állattenyésztés gyarapodását, ez ismét a’ trágyahiány miatt földmivelésünk jövedelmét ; mi annál érezhetőbb mind az egyesekre, mind átalában az országra nézve, minél inkább szaporodnak egy részről a’ civilisatióval és fényűzéssel, más részről a’ népesség növekedtével mindennapi szükségeink, ’s minél inkább megkívánja a’ földnek emelkedő értéke, hogy ugyanazon térről mindig nagyobb jövedelmet előidézni törekedjünk. E’ bajnak elhárítására egyik lényeges eszköznek tartjuk vizeink használatát öntözésekre, minek alkalmazását eddig velö a’ törvényes szokásban volt vizhasználati jogok majdnem egészen hátráltatták; melly körülmény kényszerűé az Egyesületet az ide mellékelt rétöntözési törvényjavaslatot a’ múlt országgyűlésnek benyújtani, ’s mellyt, miután az ott egyéb törvényhozási munkálatok miatt tárgyalás alá nem került, a’ tel«. KK. és RR. kegyes pártfogásába, ’s országgyűlési utasításul ajánlani annál inkább bátorkodunk , minthogy meggyőződve vagyunk, miszerint a’ tervezett rendszabályok foganatosítása hazánk nagy részében életet derítene a’ mezőgazdaságra, ’s mint Olasz- és Németországban tapasztaljuk, talpkövét vetné meg egy hihetetlen fokig emelkedhető és virágzó állattenyésztésnek. Megemlitendőnek tartottuk e’helyütt a’fatenyésztést is, mellynek hiánya Pestmegyétöl kezdve lefelé az