Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)

1845-10-18 / 84. szám

Rizstermesztés. A’ rizstermesztés körüli kezelés három fő részre osz­lik : 1-ik a’ föld előkészítése, és a’ vele kapcsolatban levő öntözés; 2-ik a’rizs termesztése; 3-ik ennek meg­­fehérítése. A’ két elsőről körülményesebben tapasztala­timat közlendem ; a’ harmadikra nézve, minthogy a’fe­hérítés különös fogásokkal eszközöltetik , mellyeket úgy igazán leírni nem is lehet, hanem ezekről mindenki csak saját tapasztalása után szerezhet magának fogalmat, annak kezelési főrészeit érintendem. I. A’ föld előkészítéséről. Több fajai vannak a’ rizsnek; nálam, mint tudva van, kelteje u. m. a’ chinai Coryza mutica, Sergreia) és a’ közönséges Coryza communis, gemeiner Sfeié) termesztetik; legyen bár mennyi, mivel mind vizi növény, világos, mikép annak termesztésére föltellék a’ viz , még pedig folyó, úgy, hogy hol a’ táj, alább bővebben leírandó czélsze­­rű előkészületek által minden pillanatban elegendő men­­­nyiségű vizet az ember szabad rendelkezésére kéznél lenni nem enged, ott rizst termeszteni teljességgel le­het en. Első tekintetre a’chinai rizs, 33ergrcth német nevezete után úgy látszik, hogy azt száraz földben is termeszthetni; hallomásból tudom, mikép ezelőtt több évekkel a’ magyar határőrvidéken a’ k. kincstár által e’ fajból a’ szárazban vele teendő kisérletek végett többek­apitány Sándor Gazd.tudósítások (K­a­v­i­n­s­ak­y­nek mag szolgáltatott ki, de sikere nem lévén, mint nem is lehetett, azzal felhagytak. S3ergreie-nek, úgy tartom, azért nevezik, mert szükség esetében a’ víz hiányát tovább tűri, és kevesebb vízzel megelégszik, mint a’ közönséges, de egészen semmikép nem nélkü­lözheti ; azért tehát annak termesztésére ollyan táj kí­vántatik, mellyel lehető legnagyobb egyenlősége mellett egy, főkép egész nyáron által bőségesen vízzel ellátott patak hasít keresztül; továbbá a’ föld minéműségét il­letőleg , a’ chinai rizs minél jobb és kövérebb földet kíván , nem úgy a’ közönséges ; ez t. i. ha kövér földbe vettetik, magasra nő ugyan, és 250—300 szemű ka­lászokat hajt, de meddőket; e’ betegségnek — az ola­szok carolo-nak hívják — a’ chinai rizs eddigi tett ta­pasztalások szerint , nincs kitéve, a’ miért is ennek termesztésére a’ legjobb földet bízvást elő lehet készí­teni. — Előbb említett tulajdonságú vidéken következően le­het pilajt *) készíteni: a’P. patak (I. az idemellékelt KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Ötödik év *-ik fele. Pesten, October 18-án 1845. 8#. szám. ARTAI­OM : Rizstermesztés (A ri­z­s Leopol­d). — Úti közlemények (K János). — lyecrolog — '­ A’ rizs törökül pi 1­la­v-nak neveztetik , innen az oláh pilau és p­i­t­y­e­r­i­st­y­e (rizsföld); miután nálam Topolyán ma­gyarok települtek le, ezek a’ rizsföldet máskép soha nem ne­vezik mint pi­laj-nak; minthogy pedig magyar nyelvünk ke­leti származású létére csakugyan több szavakra nézve rokon a’ törökével, ezen amúgy is derék magyar hangzatú szót, mint különben a’ német R­e­i­s­z­fe­l­d-böl fordított rizsföldnél könnyebb és lágyabb kiejtésüt, megtartandónak véltem.

Next