Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-10-25 / 86. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Ötödik év 2-ik fele. Pesten, October 25-én 1845. 86. szám. ÁRTALOM : Népszerű leczkék a mezőgazdasági vegytanból. — Sárga szomorczefa. (Spies János). — Gazdasági tudósítás. P— A’ középponti országos gyümölcsfaiskolából megrendelhető, ’s még ez ősszel vagy a’ jövő tavaszkor elszállítatható oltványok névjegyzéke. — Középponti Egyesületi munkálódások. (Török János). — Gabonaár. népszerű leczkék a’ mezőgazdasági vegytanból. X. Óra. A’ trágyáról átalában. A’ civilizált országok mivelhetö földe jelenleg olly karban van, hogy sem az ugarás, sem a’ váltógazdaság nem képes a’ termékenység azon fokát tartósan helyreállítani , melly a’ mezőgazdasági növények kifejlődésére szükséges. Idő múltával folytonos aratások által annyi földalkrészek zsaroltattak ki a’ földből, hogy azok hiánya majd mindenütt nagyon érezhető, miért is fő feladat jön a’ mezőgazdaságban : a learatott növényekkel elhordott földalkrészeket mesterségesen ismét visszapótolni. Ha e’visszapótlás tökéletlen, úgy elmaradhatlan következménye a’ még nagyobb terméketlenség, ha tökéletes, úgy az épen jelen állapot tartalik fenn, ha pedig felesleges, úgy azon föld vagy vidék vagy egész tartomány termékenysége szükségkép növekedik. A’ trágyázás czélja tehát: lehető teljesen visszapótolni azt, mi a’ növények által a’ földből kiszivatott, ’s a’ terméssel róla elvitetett. Tudjuk pedig, hogy a’ növények a’ földből csak életnitlen anyagokat (némelly sókat és vízben olvadékony kovasavat) igényelnek, mik a’növény elégetése által hamuvá válnak. Egészen visszaadni tehát ezen anyagokat a’földnek csupán kétféleképen lehet: vagy elégetjük a’ növényt, ’s hamuját a’ földön szétszórjuk, vagy kipuhatoljuk azon utakat, mellyekre a’ földtől elvont alkrészek a’ learatott növények különféle felhasználása szerint jutottak, ekkép szorgalmatosan összegyüjtögetjük azokat, ’s végre megint visszavisszük azon földre, honnan származtak. Minthogy pedig a’ növényeket nem azért termesztjük, hogy hamajokkal a’ földet trágyázzuk, hanem hogy magát a’ növényt vagy némelly részeit emberi és állati táplálékul, vagy más gazdasági és technicai czélokra felhasználjuk, —világos, miszerint a’ földből kiszívott anyagok visszakeritésére nézve a’ második módot kell követnünk. Mi történik a’learatott növényekkel? nem nehéz belátni, mert azok vagy állati tápul szolgálnak, az állatokat pedig végre ember emészti fel, vagy egyenesen emberi eledelül használtatnak (akár az egész növény, mint a’ zöldségek, akár csak egy részök, p. o. lisztalakban, burgonya ’s a’ t.), vagy harmadszor a’ növénynek nem enni való része máskép használtatik fel, p. o. a’ szalma alomnak ’s it. — Az állatoktól felemésztett növények alkrészei az állati testben különféle czélokra forditatnak ; a’ szénenytartalmas növényalkrészek ugyanis főleg a’lélekzés fenntartására és az állati melegség képzésére szolgálnak; ez után szénsavvá és vízzé változnak, mi által tehát e’ növényalkrészek szénenye szén-