Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-12-03 / 97. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Ötödik év 2-ik fele. Pesten, December 3-án 1845. 97. szám. ' - -----------------------------------------------------------------------------------------------TARTALOM: Hivatalos válasz ns Pestmegye közönségének a' szarvasmarhatenyésztés előmozdítása eszközei iránt. (M. Gazd. Egyesület). — A’ magyarországi selyemtenyésztés állapota 1844. évben. (Hofmann és fiai). — Úti közlemények. (Kapitány S.). —Gazdasági tudósítás Marmarosból. (Búsfi). — Gabonaár. Hivatalos válasz ns Pestmegye közönségének a’ szarvasmarhatenyésztés előmozdítása eszközei iránt hazánkban. Valamint kedves megtiszteltetésnek vette a’M. Gazd. Egyesület és Pestvármegye tek. közönségének f. é. június 11-én tartott közgyűléséből hozzá intézett bizodalom szülte nagybecsű sorait, ’s azon felszólítását, miszerint kétrendbeli törvényjavaslatot készítenénk, mellyeknek egyike észrevehetőleg hanyatló szarvasmarhatenyésztésünk fölvirágzására szolgáló eszközöket átalában, másika pedig a’vágószékre bocsátható marhák kijelölését szabályozó rendőri intézkedéseket foglalná magában, úgy egyszersmind hivatásszerű hazafiui kötelességünknek ismerjük, minden igyekezetünket arra fordítani , hogy a’ t. KK. és RR. e’ közhasznú kivánatinak tehetségünk szerint annál is inkább megfeleljünk, minthogy az Egyesület e’nagy fontosságú ügyet már eleitől kezdve figyelmének ’s gondoskodásának egyik főtárgyául választó. Mindenek előtt bátrak vagyunk megjegyezni, miszerint a’ kérdésben forgó czélt ’s velünk egyenlően óhajtott sikert csupán törvény és rendelések által, bármilly jók legyenek is azok, még nem tartjuk elérhetőnek. Többrendbeli törvényes intézkedések léteznek már a’ hazában, mellyeknek buzgó foganatosítása már is nagy mértékben előmozdíthatta volna a’ fennforgó ügyet. Elsőben is szükséges, hogy a’ hozott és hozandó törvények végrehajtassanak; ’s ha azon kívül Egyesületünknek mindazon eszközük megadatnak, hogy működéseinek a’ sociális téren foganatja lehessen, — akkor úgy hisszük, hogy nehány év alatt státus- és mezőgazdaságunk ezen irányban is észrevehetőleg fog gyarapodni. Miket előre bocsátva, engedjék meg a’ t. KK. és RR., hogy a’ kitűzött kérdésekre ne ugyan törvényjavaslatok alakjában, hanem egyedül az azoknak anyagul szolgálható szerény nézeteink rövid kifejtése mellett terjeszthessük elő válasz gyanánt jól megfontolt alázatos indítványainkat. Elsőben is, mellőzvén a’czélszerűbb köznevelés, mint a’ nagyobb értelem, pallérozottság ’s erkölcsiség fejlesztése, ’s több tudás alapja szükségének fölösleges bizonyitgatását, felhíva érezzük magunkat kijelenteni, miszerint azon milliomokra menő néposztályt, melly a’ legfontosb stálusgazdasági tárggyal, a’ földmiveléssel foglalkozik , méltónak hisszük, hogy a’ körülményeknél fogva amúgy is korlátolt körű falusi nevelése alatt, a’ valláson kivűl, jövendő hivatása elemeibe is felavattatnék , ’s e’ végre a’ mezőgazdaság okszerű vitelének fővonalai, ’s ezek közt természetesen az állattenyésztést illetők is, népszerűen itt gazdasági könyvecskébe foglalva az iskolai tanulmányok közé felvétetnének.