Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)
1846-03-26 / 22. szám
Pest, Martius 26-án 1846. Hatodik év 1-ső fele. MAGYAR GAZDI KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Hazánk alföldén a’ szarvasmarha és ló tenyésztését akadályozza, elaladosását pedig közvetve okozza a’ nem czélszerű birkatartás is. (Bernát György.) Bükaljai szegénység okai. (Schick Ignácz.) Valami a’ tiszamelléki juhtenyésztésről. (B. J.) Gazdasági tudósítás Muraközből. (Pintér.) Holicsról (Krzisch.) Isméti felszóllitás ’sab. (Frekr Károly.) Hirdetések. Gabonaár. Hazánk alföldén a’ szarvasmarha és 16 tenyésztését akadályozza, elaljasodását pedig közvetve okozza: a’ nem czélszerű birkatartás is.*) Boldog, ki saját ökrein az atyja barázdált földeit maga szántogatja. Boldog — kinek nincs adóssága Horácz után. Ha visszaemlékezve csak 25—30 évek előtti időre, az alföldi kivált népesebb m.városok, faluk, terjedelmes puszták akkori ’s mostani állapotja közt gazdasági tekintetben párvonalt húzunk; ha továbbá az adó-összeiratokat 20 -30 évekről megvizsgáljuk, tapasztalni fogjuk, hogy hazánk alföldi vidékein a’szarvasmarha és ló nem szaporodott átalában, ’s a’ mi van is, aljasabb ; ellenben a’ birka száma, nem tenyésztés, mint inkább vétel által növekedett időről időre annyira, hogy a’ hol még azelőtt csak 15—20 évekkel gulyákat, nehány szilaj lóval vegyest, ’s külön méneseket őriztek fütyürézve vagy pipálva, fehér izmos komondoraiktól kisérve, a’ fekete zsíros ingű gulyás ’s csikós bojtárok — az utazó szemeit pázsitos zölddel éltető alföld róna terein; ott most többnyire bundás, vagy épen nadrágos, magos kalapu birkás bojtárok terelik ezerekből álló falkáikat, nagy részt tövig lerágott ’s nem igen zöldelö legelőkön, nyafogó uszkárfajta ebeiktől körülvéve. Sokat hallottam ennek okáról beszélni gazdasági tárgyak feletti szóbeszéd közt, (mire ugyan kevés időt fordít a’ politizáló magyar) *) több kivált elfogult birkás gazdától azt a’ feleletet voltam kénytelen nyerni, hogy a’ birkatartás ’s tenyésztés jövedelmezőbb lévén, nagyon természetes, hogy a’ szarvasmarha és ló tenyésztésének csökkenésével, elhanyagolásával, a’ birkatartásnak ’s tenyésztésnek növekedni kellett. — Igaz ’s tagadhatatlan, hogy a’ birkatartás hasznos, hogy annak más állatok tenyésztése feletti előnyei megvannak; ’s lehetne-e okszerű mezei gazda, ki e’ felett vitatkozni vagy azt épen tagadni merné ? Ámde az a’ *) A’ fővároshoz 6 órányira, a’ lefelé hömpölygő ősz Dunához egy jó órányira fekszik egy szabados m.városka, melly mezőgazdasággal foglalkozik inkább mint iparral, mert terjedelmes határán kívül számos pusztákkal is bir; sok birtokos és mivelt urak is lakják ; mi már onnan is kitetszik, hogy a’politikai hírlapokat majd mind hordatják, szorgalmatosan olvassák, belőlök erősen politizálnak, persze többnyire kávéházban, ’s hazard-kártya-játék mellett, sőt még a divatlapok is járnak, egyedül a’ Magyar Gazda folyóirat az, melly köztük tán csak névről ismeretes. — Jól cselekszik biz ezt édes nagy uraim ! csak politizáljunk, kártyázzunk, igy is könnyen megélünk; a’ magyarról különben is egy nagy tekintélyű idegen azt jósolta „hogy ön zsirjában fog megfuladni“ —■ most pedig már találkozik magyar is, boldog isten ! ki ezt nemcsak hiszi ’s vallja, de axióma gyanánt fennen hirdeti; hátha még okszerűen is igyekeznénk gazdálkodni, mi lenne belőlünk ? — Utóbb zsírrá decomponáltatván, a’ bekövetkezhető hasonló forró napokban, miilyenek a’ múlt évi julius elején voltak, hamar el is olvadhatnánk, és szellemkép repülhetnénk egyenesen Ábrahám kebelébe! — Node mi, kiknek apáik, eldédeik soha könyvből nem gazdálkodtak, mégis nálunknál jobb gazdák voltak , mondom, ugyan mit is tanulhatnánk mi a’ Magyar Gazdából ? — legfeljebb is csak annyit: mikép lehetséges olly kiterjedt birtok és nehány puszták mellett, a' fennlévő minden akadályok daczára is, jobb állapotra , nagyobb jóllétre — ha a’ mostanit annak nevezhetem — felvergődni. — B. G. *) Földészeti tekintetben szinte visszás és abnormis állapot alföldön: a’ szellömivelés, miről más alkalommal.