Magyar Gazda, 1846. január-június (6. évfolyam, 1-47. szám)
1846-05-28 / 38. szám
Hatodik év 1-ső fele, 38. Pest, Május 28-án 1846. MAGYAR GAZDA. KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : A’ földbirtok tiszta jövedelmének emelkedéséről vagy csökkenéséről. (Vége köv.) A’ tiszaföldvári örökváltság részletei. (Sztranyavszky Péter.) A’ fehérmegyei lódeg érdekében. (Szöllösy. ) —• Az eghetlen házfedelek ügyében. (Erdős M. J.) — Hírek Torontálból. (Hekler Antal.) — Gabonaár. — A’ fözbirtok tiszta jövedelmének emelkedéséről vagy csökkenéséről. *) Sok okoknál fogva, mellyek a’ bevételeket és kiadásokat emelik vagy lenyomják, természetesen a’ jövedelem fölöslege is változik, következéskép változik a’ gazdaságban fekvő tőkék kamata is. — A’ jószág jövedelmének emelkedésére vagy lejjebb szállására a’ birtoknak elrendezése, és a’ gazdálkodás legnagyobb befolyást gyakorolnak, minők: 1) a’jószág kiterjedtsége és minősége; 2) a’ rendelkezés alatt álló forgó tökének mennyisége, és 3) a’ mezőgazda értelmessége; 1) A’ jószág kiterjedtsége nevezetes befolyást gyakorol a’ gazdálkodás eredményére, vagyis a’ jövedelem fölöslegére • azért fontos kérdés, mekkora legyen a’jószág, hogy lehető legjobban kezeltessék, ’s igy a’ lehető legnagyobb jövedelmet biztosítsa? — Minél kisebb a’ birtok, annál nagyobb eredménye van az azt kezelőj gazda szorgalmának. Ellenben minél nagyobb az, annál inkább függ az eredmény ennek értelmességétől; vagyis ott a’ szorgalomnak, itt pedig az értelmességnek nyílik mező, a’ nélkül mégis, hogy egyik a’ másikat kizárná, mert mindkettőnek összehatása képes a legnagyobb eredményeket előidézni. A’ kisbirtokos, ki mezei munkáinak legnagyobb részét családjával maga végzi, ’s csekély fekvő és állótőke mellett csak keveset költ, vállalata jutalmát munkája bérében találja meg. Legnagyobb tőkéje a’ szorgalom, ’s ennek kamata képezi élelmét és ruházatát, mellyeket szükség esetében hihetlen csekélységre szoríthat össze. Nemesebb terményeit piaczra viszi, a’ csekélyebb értékűeket háztartására fordítja. Idegen munkásokra nem szorul, kik előtt szegénységét szégyenelhetné. Mezei munkáit annak idejében és lehető legjobban végzi; mert a’ jó munka-tételre önérdeke által ösztönöztetik. — Ezen igazság ellen ugyan igen gyakran láthatni kivételt honunkban, hol elég tudatlan és henye kisbirtokos van; kiket önérdekük sem képes csak annyira is ösztönözni, hogy birtokukból a’ mindennapi kenyeret előállítanák ; kiknek gazdaságuk rémitő elhanyagolt állapotban van, ’s maguk sem illően nem ruházkodhatnak, sem az egészség fenntartására szükséges jó lakhellyel nem bírnak, sem éhségüket le nem csillapíthatják, hanem a’ legnagyobb szükséggel küzdenek, ’s a’ honnak terhére vannak. Nagyobb birtokosaink többnyire felette kiterjedt jószágokat birnak: tehát ezekben, a’ mivelési költségeken kívül, még a’fekvő és álló töke kamatait is számba kell venni, ’s meggazdálkodni. Az illyenek idegen munkásokra vagy robotra szorulnak, tehát a’ jövedelem előállításához, az értelmességnek nagyobb fokát igénylik. A’ nagyobb jószágok néhol a’ birtokos által közvetlenül igazgattatnak, néhol a’ birtokos felügyelete alatt tisztekre bízatnak; többnyire pedig egészen tiszti rendszer mellett igazgattatnak és kezeltetnek. — Ha a’ birtokos jószága kezelését maga vezérli, ’s értelemmel intézi, nagyobb jövedelmet képes abból előállítani, mintsem, ha azt tiszteire vagy cselédeire bízza. Az ő jelenléte a’ munkásokat nagyobb szorgalomra ébreszti, ’s ennek eredményét egészen maga élvezvén, megfeszített igyekezettel törekszik az akadályokat legyőzni; használ minden perczet, minden körülményt, minden alkalmat, hogy jövedelmét szaporíthassa ; mit czélszerünek lát, szabadon kiviheti, keze utasításokkal nincs megkötve; maga lát, tud mindent. *) E’ jeles értekezést, mellyet egy dús tapasztalása, ’s nagy belátásé gyakorlati gazdától vettünk, tisztelt hazánkfiainak különös figyelmébe ajánljuk. Szerk.