Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)
1846-08-01 / 56. szám
Hatodik év 2-ik fele. Pest, Augustus t-jén 1846. 56. KIADJA MAGYAR GAZBA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : A’ M. Gazd. Egyesület erdészeti szakosztályának nézetei ’s javallata a’ magyarországi erdők fenntartásáról. (Vége.) Csicsóka. — Szabályok jó magburgonya termesztésére. — Köztelek. — Gazdasági tudósítás Abaujmegyéből. (Csenge István.) A’k. m. természettdományi társulat f. é. júniusi közgyűlése. (Vége: dr. Török Jós.) Hirdetés: Gabonaár. A’ VI. (Gazd. Egyesület erdészeti szakosztályának nézetei ’s javaslata a’ magyarországi erdők fenntartásáról. (Vége.) II. Fejezet. Az erdők használatairól, azok törvényes korlátairól, névszerint pedig az irtásokról. — Az erdők irtására nézve átalános tilalmat nem lehet, de nem is szükséges kimondani ; némelly vidékeken felesleges lehet az erdő. ’s illy helyeken az irtás gazdaságos, mert valamint fennebb láttuk, hogy az erdők felettébb elpusztítása a’ vidék tenyészéletére ’s a’népség egészségére káros hatással van, úgy ellenkezőleg a’ felesleges erdők szinte károsan hatnak az éghajlatra ’s termékenységre. Az erdők kiterjedése meghatározásában legczélszerűbb nekünk a’ külországok példáján indulva, az ott használtatni szokott módokat követni. — így például tapasztalás bizonyítja, hogy a’ forró égöv, majd ismét a’ hideg égalj alatt több erdőre van szükség, mint a’ közép mérsékletű tartományokban. Legkevesebb erdő kell ott, hol a’ vidék évi középmérséklete 8 ° R. szerint, mert itt elég, ha a’ föld kiterjedésének 110 részét erdő borítja, p. o. Berlin körül, holott már Milánó vidékén, mellynek közép hévmérséklete 1072ü, a’ terület 111 részét szükségkép erdőnek vagy legalább elszórt fáknak kell elboritnia, ha a’ természeti termékenységet állandó karban akarjuk megtartani. Ez aránynak éghajlatunkhoz alkalmaztatására a’ tervezett erdöbiztosok lennének megbizandók. Ezek előbocsátása után: 10 §. Az erdökbeni favágást, ha szabályszerű, minden tulajdonos elöleges engedelem nélkül eszközölheti, hanem a’ vágást úgy kell intézni, hogy a’ levágott téren a’ fának akár sarjáról, akár magról újra növése iránt előre gondoskodva legyen. 11. §. Hol azonban a’ tulajdonosok a’ vágások utánnövésérőli gondoskodást elmulasztanák, ott az erdőbiztosok felhatalmaztatnak, hogy az erdők rendes vágatását ’s folytonos mivelésben tartását a’ tulajdonos költségére hivatalosan eszközöljék. 12. §. Irtásokat csak az illető erdőbiztosok tudta ’s megegyezésével tehetni, fenmaradván megtagadás esetében a’ birtokosok folyamodási joga a’ mn. m. k. Helytartótanácshoz. Az irtási engedményezés alól azonban mindenkorra kivétetnek azon helyek, hol a’ föld más mezőgazdaság folytatására nem alkalmas. Ide tartoznak : a) A’ meredek ’s csekély termő rétegű hegyoldalakon levő erdők, mellyek kivágatása, ’s a’ földnek mivelés alá vétele után a’ sekély földréteg feloszlik és lemosatik. Az erdőirtást rét vagy legelő állítása végett illy helyeken kivételkép csak akkor lehet megengedni, ha a’ fának csekély vagy semmi kelete sincs, ’s a’ kiirtott földnek el vádolásától helybeli tapasztalások vagy e’ végre kicsinyben tett kisérletek nyomán félni nem lehet. — b) A’ havasokon, hol az éghajlat a’ mezei vetemények, sőt még a’ zab, ’s burgonya mivelésére is zordon úgy, hogy e’ termények sokszor nem érnek meg tökéletesen, vagy teljességgel nem is diszlenek. De legszigorúbban kell tiltani az irtást az erdei növényzet-vonal közelében. Rétek és legelők kedvéért havasokon szinte csak kivételkép lehet irtani, ha t. i. a’ fának kelete nincs, ’s nem lehet félni, hogy irtás következtében a’ kiirtott föld elvadul, vagy vizáradások martalékául esik; erről tapasztalás hiányában, kicsinyben tett próbák által kell meggyőződést szerezni. Az erdei növényzet-vonaltól az irtásnak ez esetben is legalább nehány száz ölnyi távolságra kell maradni. — c) Ritka, vigályos homokföldön, melly irtás után könnyen futóhomokká válhatik. — d) Lápföldön, mocsárok közt, hová csak télen át kemény fagyon fér-