Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)
1846-09-16 / 68. szám
68. Hatodik év 2.k fele. Pest, September 16-án 1846. MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Korszerű agitatio a’ szem elől tévesztett mezőgazdaság érdekében. XV. (Korizmics.) Mellyek a’ mezőgazdaság akadályainak elhárítására legbiztosabban vezető eszközök? (Janik Ferencz.) Valami a’ jász és kun robotról. (Kunsági.) Vélemény-szikrák a’ juhtenyésztés érdekében. (Grótz Alajos.) Iazafiui adakozások a’ köztelekre. — Gazdasági tudósítás Hegyaljáról. (Plattner.) Hirdetés: Gabonaár. Korszerű agitatio a’ szem elől tévesztett mezőgazdaság érdekében. XV. Értekezésünk sorozatát szem előtt tartva, következik fejtegetés alá, az újabb időkben nálunk is közfigyelmet magára vont kártékony dézmabeli adózás; azon adózás , melly mikép czikkeink egyikében mondok va’ mellett, hogy a’gazdának kezeit békázza, egyoldalú gazdálkodásra szorítja, földadó létére az értelmen, ipar-és szorgalmon élősködik annál nagyobb mértékben, mennél inkább belterjesen fizetik a’ gazdálkodás. Mint mindenről,úgy a’ dézmáról is különbözők a’ vélemények. A’ gazdaságát iparral, tetemes befektetéssel űzni akaró, a’ dézmában méltán olly önkénykedő, igazságtalan adót szemlél, melly miatt minden kedve elmegy a’ belterjes, a’ nagy beforditással járó gazdálkodástól; elmegy még akkor is, habár az ekkép űzött gazdaság, az ő részére is tagadhatlanul nagyobb nyereménnyel járna , mint jár a’ szokásos, isten nevében űzött gazdálkodás. Ellenben a’ korlátolt felfogású földmivelő, az, a’ kinek egész földmivelése a’ földnek nyomorúságos felkarczolgatásából áll, a’ dézmában olly kedvező adózást szemlél, mellynek ő — ha az előtte is gyűlöletes kezelését megszüntethetné — minden lehető adózások között alig találná párját, ’s tőle nem szivesen válna meg sem pénzbeli, sem a’ termékbeni, sem végre a’ megváltott adózás feltételein. Ezt elégszer volt alkalmunk tapasztalni. Neki mindezek nem kellenek, miután szerinte legkönnyebben fizet ö szemben, szalmában, legigazságosabban a’ termés mennyisége arányában ; előtte ennélfogva a’ dézma nem olly teher, melly a’ szorgalomra és iparra, — mik nála nem létező lények, — nehezkednek. Nem szeretjük a’ dolgok elemzését igen elölről kezdeni; nem kivált akkor, ha czélunk megoldásával, az a’ vízözön előtti állapot fejtegetése semmi derítő viszonyban nem áll. A’ dézma eredetének kutatását tehát a’ régiségbuvárokra bízzuk; nekünk — most az egyszer — elég tudnunk, hogy a’ dézma létezik, ’s pedig törvényesen; elég tudnunk, hogy a’ dézma, midőn feladatát teljesíti, olly dolgokat is megérint, mikhez neki czéljánál fogva, közének lenni nem volna szabad. Ezeknek előrebocsátása után, mi a’ dézmára vonatkozólag következőkben pontosítjuk véleményünket: a) A’ dézmát igazságtalannak tartjuk, miután a’ brutto jövedelemből, ’s ekkép az előállításba befolyt összes tőkék eredményéből, nem pedig csupán — a’ mint rendén volna — a’ földből vétetik. b) Korlátozónak tartjuk, miután mellette a’ földmivelő csak néhány szokásos gabnafélék termesztésével foglalkozhatik. c) Kártékonynak tartjuk az által, hogy a’ termények betakarítását késlelteti, akadályozza. d) Ellenben úgy vélekedünk,, hogy valamint számitásilag hibás azoknak eljárása, kik a’ dézma mellett minden beforditásoktól olly határozottan elfordulnak , úgy ellenben igaza van a’ tudatlan ’s ipartalan földmivelőnek, midőn azt hiszi, hogy rá nézve a’ dézmabeli adózás nem sújtó, nem igazságtalan, e) Végre, ipartalan kezek mellett a’ dézma a’ földbirtokosra is kártékony, miután ekkép földje után nem kap annyi nyereményt, mennyi őt méltányosan megilletné. — Ezeket be kell bizonyítanunk. Hogy a’ dézma igazságtalan, fonák, azt bebizonyítani számokkal fogjuk. — E’czélra szükség egynémellyekröl előlegesen értesülnünk. — Egy 1200 Q öles holdnak illő mivelés melletti termését búzában 12, rozsban 14, árpában 17, zabban 18 mérőre tehetjük;