Magyar Gazda, 1847. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1847-08-01 / 9. szám
9. MEZŐ- ÉS NEMZETGAZDASÁGI ’S MŰSPARI ÉRDEKEK KÖZLÖNYE. /V M. Geszti. Egyesület pártfogásét etlettt szerkeszti és kiejtijet: Török János. TARTALOM: Magyar Gazdasági Egyesület; Torok János m. k. — A’ magyar Academia ’s az örökváltság. — Legsikeresb óvszer a’ marhadög ellen. — Kulcs a’ merino ’s annak gyapja osztályozásához. (folyt.) — Köztelek. — Hirdetés. — Igazítás. — Gabonaár. — Dunavizállás. MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A’ német mezőgazdák és erdőszök f. é. September 6-ától ugyanazon hónap 11-kéig tartandó gyülekezetére Egyesületünk részéről Ürményi Ferencz koronaőrn exja vezérlete alatt képviselőkul elnökileg megbizattak : Appel József, Brünek József, Horhy Mihály, Lumniczer József, b. Mandell Lajos urak, ’s alulirt titoknok. Pest, jul. 27. 1847. Pótlólag még közhírré tétetik , hogy a’ m. orvosok és természetvizsgálók gyűlésére a’ M. Gazd. Egyesület képviselői közé soroztattak Czilert Robert orv. tr. ’s jószágbérlő Pirényi Sándor siklósi kerületi jószágfelügyelő és Szabó Miklós vasmegyei táblabiró urak. A’ Mezei Kaptár ügyében értesittetik a’ t. sz. közönség, hogy könyvkereskedők, könyvkötők, 's mindazok , kik A’ magyar Academia ’s az örökváltság. Idő érlel mindent czélra. A’ magyar Academia is, hazánk egyik legdiszesb ’s leghasznosb intézete, lehetőleg kiküzdé már magának azon szerkezetet, hogy hivatása sok oldalú mezején gyakorlati alakban érintkezhessek a’ nemzet szükségeivel, a’ kor eszméivel, ’s a’ tudomány napi kérdéseivel. Lényegesen elősegíté ezt a’ tudományos szakok rendezése, ’s ezeknek rendszeres munkálata. Így f. é. május 17-kén az Academia törvény tudományi szakosztályában értekezés olvastatott fel az örökváltság legegyszerűbb módjáról államgazdasági tekintetben, távol minden politikai czélzástól, mint tudós szerzője, a’ közhasznú munkásságáról ismeretes hazánkfia Zsoldos Ignácz vft.ü. ur nyíltan kijelenté, csupán álladalomgazdászati tekintetből. Szives köszönetet mondunk a’tisztelt Academiának, melly kebelét illy életkérdések megvitatásának megnyitá, ’s köszönetét a’ jeles értekező urnak, hogy a’ haza nevezetesb ügyeivel foglalkozó becses fia’ mezei naptárt a nép számára 100-nál nagyobb számú példányban kívánják megszerezni, azt nem 20, hanem 25 percentnyi ráadással kaphatják a’ titoknoki hivatalban; egyenkint azonban akár a könyvkereskedőknél, akár a’ titoknoki hivatalban e’naptár 8 perért leszen kapható. — Az ország hatóságai nem különben, mint közintézetek, fiókegyesületek, ’s egyes emberbarátok hasznos szolgálatot teendőek a’ hazának, ha a’ földmivelő nép érdekében, befolyásuk ’s közremunkálásuk által a’mezei naptár terjesztését előmozdítani segítik. Pesten julius 28-án 1847. Török János m. k. egyesületi titoknok. gyelmét az urbériség ügyére is kiterjeszteni, ’s jobbjainknak e’ nagy fontosságú tárgy felett kimondott nézeteit egy uj egészséges eszmével gyarapítani szives volt. Óvakodunk ítéletet mondani, de kötelességünknek ismerjük magát az értekezést az ügy érdekében közrebocsátani, bizton reményben, hogy azt tisztelt olvasóink, e’ kérdés irányában közösen érdekelve, örömmel fogadandják. A’ kérdés: „mellyik volna amaz ut és mód, mellyen— a’ szerző igénytelen nézetei szerint — az adózóknak földesuraik iránti tartozásuk örökre megváltása legegyszerűbben, tehát e’ szerint legczélravezetőbben eszközölhető? — ’S e’ kérdés imigy feltevéséből, folytató beszédét Zsoldosunk, már látni méltóztatik, T. Társaság! hogy én még annak fejtegetésébe sem kívánok ez úttal bocsátkozni: jó, hasznos, sőt szükséges-e a’közállodalomra nézve, hogy az úrbéri munkák természetbeni kiszolgálása és a’ földesúri járandóságnak úgyszólván az ipar büntetésével, mégis a’ földesúr biztosítása nélkül, sőt rövidségére való kiszolgáltatása, megszüntettessék; ’s mind