Magyar Gazda, 1859 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1859-11-08 / 28. szám
28. szám. PEST, 1859. NOVEMBER 8-kán. Megjelen e lap ily alakban minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . . . 6 frt n. p. Fél évre......................3 frt n. p. Szerkesztői lakás: Hatvani-utcza és ország-út sarkán, a ,.Zrínyihez“ czímzett házban, 2-dik emelet, hova az előfizetési pénzek , valamint tudósítások és egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni azonkívül: A pesti czukorgyár épületében levő angol gépraktárban a vasúti indóház mellett, valamint a „központi kertcsarnokban“ a régi hídfőnél, a hidutczával szemben. MIÉRT NEM FEJLŐDIK NÁLUNK A M. GAZD. IPAR ÚGY MINT KELLENE? Közelebb Prágában egy 52 nyolczadrét lapból álló füzetecske jelent meg: „Sadil“-tól, czíme a röpiratnak ez : „Was hindert den Aufschwung der Landwirthschaft in den Oesterreichischen Staaten?“ A tárgy, azt hiszem, a legkorszerűbbek egyike, hallgassuk ki tehát német atyánkfiát, s egy vagy több közelebbi számban elmélkedjünk mi is hazai mezőgazdasági állapotunk felett. Kiindulási pontul a prágai röpirat azt veszi fel, hogy több tartományban az ugarrendszer lévén folyamatban, közlegelők tartatván, s átalában a m. gazdaság kevés sikerrel folytattatván, kellő berendezéssel és eljárással háromszorozni lehetne a termelést. Mi az oka, hogy ez nem történik? Mindenek előtt a hitel és pénzhiány. A nagyobb birtokosok, mond szerző, csak kaphatnak pénzt, de a kisebb gazdák nem, vagy csak rövid időre s váltóra nyerhetnek, mi a kölcsön vevőt megrontja. Megemlíti az árvapénzeket, melyeknek rendeltetése az lenne, hogy a kisebb gazdák közt forogjanak. Az uzsora-törvény, mely alól úgy is a hitelintézet és az austriai nemzeti bank ki vannak véve, teljesen megszüntetendő lenne. Azaz szerző is kiáltó szükségét akarja megmutatni annak, hogy hitelbankok állíttassanak, melyekből a nagyobb és kisebb gazda egyaránt nyerhessen olcsó és nyugodalmas kölcsönt. Ajánlja szerző a kisebb gazdák szövetkezését arra, hogy terméktárakat állítván, termékeiket ezekben garmadolják fel, s így az ez idő szerinti apró gabona-kupeczek zsarolásától tegyék magokat függetlenekké; — a társulást, egyesülést átalában elősegitni, bátoritni kellene, holott most ezen szó „egyesület“ nemével a nyomasztó és féltékeny felügyeletnek jár. Az italgyártási és mérési jog mint ilyen kivételes megszüntetendő, illetőleg közvagyonná teendő, úgy is e tekintetben már a kezdet meg van téve, amennyiben 30 fokú szesz, s édesített alkoholtartalmú folyadékok, mint rozsók, likőr, rum stb. a regálék alól ki vannak véve. Az elkülönözések és tagosítások komolyan munkába veendők, belföldi tapasztalások is azt mutatván, hogy az elkülönözött, tagosított birtoknak ára a közbitang és tagosítatlan irányában 100—200 százalékkal feljebb áll. A maximum és minimumra is kitér szerző, s úgy látszik teljes szabadságot kíván, — kárhoztatja a hitbizományi majorátusokat és senioratusokat, s óhajtja, hogy a zsidók tevékenységének productivabb tér nyittassák birtokszerzési képesség által. Építkezési tekintetben a fennálló szabályok enyhítése mellett szól szerző, a felügyelet szigorát csak azon részére az épületnek kívánván kiterjesztetni, hol a tűzkár fészke fekszik. Áttér ezután szerző a mezőgazdasági oktatásra. Egyesületek e tekintetben mindent tenni nem képesek, legszükségesebb pedig tenni a kisebb gazdákra nézve, itt azonban gyakorlati eljárást kell alkalmazni. Szigorúbb és gyakorlati becsű mezei rendőrséget kell szervezni. MAGYAR GAZDA, _A MEZEI IPARI ÁLLAMGAZDASÁGI ISMERETEK HETI KÖZLÖNYE. 28