Magyar Gazda, 1859 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1859-11-08 / 28. szám

28. szám. PEST, 1859. NOVEMBER 8-kán. Megjelen e lap ily alakban minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . . . 6 frt n. p. Fél évre......................3 frt n. p. Szerkesztői lakás: Hatvani-utcza és ország-út sarkán, a ,.Zrínyihez“ czímzett házban, 2-dik emelet, hova az előfizetési pénzek ,­­ valamint tudósítások és egyéb le­velek is intézendők. Előfizethetni azonkívü­l: A pesti czukorgyár épületében levő angol gépraktárban a vasúti indóház mellett, valamint a „központi kert­csarnokban“ a régi hídfőnél, a hid­­utczával szemben. MIÉRT NEM FEJLŐDIK NÁLUNK A M. GAZD. IPAR ÚGY MINT KELLENE? Közelebb Prágában egy 52 nyolczad­­rét lapból álló füzetecske jelent meg: „Sa­­dil“-tól, czíme a röpiratnak ez : „Was hindert den Aufschwung der Landwirthschaft in den Oester­­reichischen Staaten?“ A tárgy, azt hiszem, a legkorszerűb­bek egyike, hallgassuk ki tehát német atyánkfiát, s egy vagy több közelebbi számban elmélkedjünk mi is hazai mező­­gazdasági állapotunk felett. Kiindulási pontul a prágai röpirat azt veszi fel, hogy több tartományban az ugar­rendszer lévén folyamatban, közlegelők tartatván, s átalában a m. gazdaság kevés sikerrel folytattatván, kellő berendezéssel és eljárással háromszorozni lehetne a ter­melést. Mi az oka, hogy ez nem történik? Mindenek előtt a hitel és pénzhiány. A nagyobb birtokosok, mond szerző, csak kaphatnak pénzt, de a kisebb gazdák nem, vagy csak rövid időre s váltóra nyerhet­nek, mi a kölcsön vevőt megrontja. Megemlíti az árvapénzeket, melyeknek rendeltetése az lenne, hogy a kisebb gaz­dák közt forogjanak. Az uzsora-törvény, mely alól úgy is a hitelintézet és az austriai nemzeti bank ki vannak véve, teljesen megszüntetendő lenne. Azaz szerző is kiáltó szükségét akarja megmutatni annak, hogy hitelbankok ál­líttassanak, melyekből a nagyobb és ki­sebb gazda egyaránt nyerhessen olcsó és nyugodalmas kölcsönt. Ajánlja szerző a kisebb gazdák szövet­kezését arra, hogy terméktárakat ál­lítván, termékeiket ezekben garmadolják fel, s így az ez idő szerinti apró gabona-kupe­­czek zsarolásától tegyék magokat függet­lenekké; — a társulást, egyesülést átalá­ban elősegitni, bátoritni kellene, holott most ezen szó „egyesület“ nemével a nyo­masztó és féltékeny felügyeletnek jár. Az ital­gyártási és mérési jog mint ilyen kivételes megszüntetendő, illetőleg közva­gyonná teendő, úgy is e tekintetben már a kezdet meg van téve, a­mennyiben 30 fokú szesz, s édesített alkohol­tartalmú fo­lyadékok, mint rozsók­, likőr, rum stb. a regálék alól ki vannak véve. Az elkülönözések és tagosítások komo­lyan munkába veendők, belföldi tapaszta­lások is azt mutatván, hogy az elkülönö­­zött, tagosított birtoknak ára a közbitang és tagosítatlan irányában 100—200 szá­zalékkal feljebb áll. A maximum és minimumra is kitér szerző, s úgy látszik teljes szabadságot kí­ván, — kárhoztatja a hitbizományi majo­rátusokat és senioratusokat, s óhajtja, hogy a zsidók tevékenységének productivabb tér nyittassák birtokszerzési képesség által. Építkezési tekintetben a fennálló sza­bályok enyhítése mellett szól szerző, a felügyelet szigorát csak azon részére az épületnek kívánván kiterjesztetni, hol a tűzkár fészke fekszik. Áttér ezután szerző a mezőgazdasági oktatásra. Egyesületek e tekintetben min­dent tenni nem képesek, legszükségesebb pedig tenni a kisebb gazdákra nézve, itt azonban gyakorlati eljárást kell alkal­mazni. Szigorúbb és gyakorlati becsű mezei rendőrséget kell szervezni. MAGYAR GAZDA, _A­ MEZEI IPAR­I ÁLLAMGAZDASÁGI ISMERETEK HETI KÖZLÖNYE. 28

Next