Magyar Gazda, 1860 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1860-02-14 / 7. szám

98 gabona kr., árpa ft. ára így állott : kétszeres és rozs 2­2 ft. 20 kr., zab 1 18 kr. ausztr. ma­ugyan e napon a búza 4 ft. 20—90 ft. 20--70 krlg ft. 55 kr., repcze 5 rénkint. A diónak — mely szintén nem megve­tendő vásári czikk, mert múlt évi Lipót­egy mázsa szilva vagy dió ára a felér csaknem 5 véka repcze, „ „ ,, „ „ több mint 5 véka búza, két „ „ ,, „ „ csaknem 9 ,, kétszeres és rozs ,, ,, ^ *­9 ,, 11 ,, al­ma. Lássuk tovább a f. évi árakat. Egy kis puttón, melyről a pestiek nagyon tudják, hogy a vékányi nagyságtól igen távol áll, alma középszámmal 4 pft., tehát egy kis puttón apró, fanyar alma ára több, mint másfél véka repczéé, a búzáéval csaknem egyenlő; több mint három és fél véka két­szeres vagy rozsé, vagy árpáé, több mint 5 véka zabé. De vegyük fel a gyümölcsnek az ál­tala elfoglalt földterülethez, s a beruhá­­záshoz arányosított jövedelmét. Egy 1200 □ öles területen — egy fára 12 □ ölet r 100 darab gyümölcsfa­ árát . . . .120 ftra 100 db gyümölcsfa árát 42 új számitva — ellé vegyük a föld krjával...................................42 „ Összesen 162 forint tőke és beruházás. A 100 darab gyümölcsfa közép számí­tással megterem egyre-másra évenkint — 3 vékájával — 300 véka különféle gyü­mölcsöt. Hogy a számításban túl szigorúak ne legyünk, vegyük, hogy e 300 véka gyümölcsnek vj­da, tehát 100 véka nem téli, eltartható gyümölcs, s átalában ve­gyük az összes 300 vékát feldolgozatlan nyers állapotban. A 100 véka nyári vagy cseké­lyebb értékű gyümölcsnek véká­ját 35 krra tehetjük . . . . 35 ft. 200 véka téli, vagy értékesebb jeles faju­ gyümölcs, —1 vékáját csak 84 krjával számítva . . .168 ft. Összesen tehát egy év alatt teljesen le van 203 ft. fizetve Sz­erk­. vásárkor is 2000 mázsa volt a piaczon —• mázsánkinti ára 10—12 ft. szokott lenni. Ezek szerint vegyük fel a m. évi Lipót­­vásári árakon a gyümölcs kereskedésben legjelentékenyebb faját, a száritott vagy aszalt szilvát és diót, s egybevetve az akkori gabonaárakkal, kiderül, miként 16 ,a zab piaczi árával, a föld és beruházás egész értéke, sőt ezen­felül még 41 ft. haszon is mutatkozik. Igaz, de hát az éven­kinti kiadás, a fák ápolása, gondviselése, tisztogatására for­dított költség hol van? ne ijedjünk meg ettől se, mert, mint első levelemben el­mondtam, míg a fák kisebbek, s így a föl­det be nem árnyékolják, alattok s körü­löttük haszonnal termeszthető más kony­hai- vagy kapásnövény, tehát mig a fák fiatalságuk miatt csekély vagy tán semmi termést nem adnak is, a föld nem hever, de más növény után jövedelmez; midőn pedig a fák megnőnek, s teremnek, ekkor termésük már más növény nélkül is biz­tosítja a jövedelmet; tehát a fák egyik fő ápolására, földjük kapálás által mívelt ál­lapotban tartására kellő költség biztosítva van; a fáknak többi gondviselése, tiszto­gatása stb. pedig leginkább oly évszakban ős­szel későn vagy kora tavaszra esik, a midőn más külső mezei munkák a gazda erejét, figyelmét, fáradságát alig veszik igénybe; de ez utóbbi gondviselés sokkal kevesebb idő és költségbe is kerül, mint gondolnánk; s ezt — mint mondom első levelemben — kisebb területen a gazda egy ügyesebb cselédje segítségével, na­gyobb területen egy parasztkertész által elvégezheti, kinek fizetését konyhanövé­nyek, gazdasági és konyhanövényi magok termelése, gazdasági táblák vadfákkali kö­­rülültetésére kellő iskola kezelése stb. leg­­nagyobb részben, sőt tán felesleg is vis­­­szapótolja. A gyümölcstermés évenkinti lehető biztossá tétele végett pedig válas­szunk oly fajokat, melyek az időjárás és más külviszonyok kedvezőtlen befolyást legin­kább képesek kibírni, s ezekkel lehetőleg dac­olni elég erős természettel bírnak. Nem czélom azonban az eddig tett elő­­ csarnoka a vevőket szép és ízes gyümölcscsel kielégitni, a legszebb narancs darabját a pesti boltokban szintén 10 új krajczáron árulják.

Next