Magyar Grafika, 1968 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1968 / 1. szám

resztül a népgazdaság fejlesztése még jobban, mint eddig, a dolgozók személyes, átérzett ügye legyen. Célszerű, ha a nyomdák több évre szóló műszaki fej­lesztési tervet dolgoznak ki. A több éves terv azért lát­szik szükségesnek, mert több műszaki fejlesztési el­gondolás csak évek alatt oldható meg. Kutatás lehet szükséges hozzá, vagy csak több lépcsőben hajtható végre, vagy mert a szükséges pénzösszeg is csak folya­matosan biztosítható. Ezért az látszik célszerűnek, ha a terv annyi évet fog át, amennyit a tervkészítés­kor a célok beláthatókká tesznek. Helyes az így kiala­kított hosszú lejáratú műszaki fejlesztési tervet éven­ként az elért eredményeknek, a szükséges módosítások­nak és az új céloknak megfelelően átdolgozni, hogy egy mindenkor élő hosszú lejáratú műszaki fejlesztési terve legyen a vállalatnak. Ebből a távlati műszaki fejlesztési tervből célszerű kiemelni az éves tervet. Ez a következő évben megvalósítandó feladatokat öleli fel a végre­hajtási módok, ütemek és eszközök megjelölésével, így ki lehet alakítani a műszaki fejlesztés éves munka­­programját a határidőkkel és a személyes feladatok megjelölésével. Mind a hosszú lejáratú, mind az éves műszaki fejlesztési tervet a következő részekre célszerű tagolni: 1. A vállalat meglevő műszaki helyzetének elem­zése. (Itt helyes az elmúlt időszak fejlődését elemezni, az elért eredményeket értékelni, a meglevő színvonalat az átlaghoz viszonyítani.) 2. Az elemzésből a jelenre és a jövőre levonható kö­vetkeztetések. (Általános fejlesztési irányok meghatá­rozása.) 3. Az elsősorban fejlesztendő műszaki feladatok meg­jelölése. (A feladatok elsőrendűségének, sorrendiségé­nek, a várható eredményeknek elemzése.) 4. A fejlesztési célok végrehajtásának módja és üteme. (A végrehajtás módjának a biztosítható pénzösszegek­től, az igénybeveendő külső segítségen át, a szakmai felkészültség biztosításáig mindent magába kell fog­lalnia.) 5. A műszaki fejlesztési célok üzemi ismertetése, pro­pagandája. (Ez a célok dolgozók előtti ismertetésétől kezdve az üzem általános műszaki problémáinak be­mutatásán át a dolgozók műszaki felkészültségének fejlesztésére vonatkozó terveket tartalmazza.) 6. A műszaki fejlesztéssel összefüggő káderképzés terve. (Ez a tervezett műszaki fejlesztéssel párhuzamo­san, az ahhoz szükséges műszaki káderek képzésének terveit foglalja magába.) A műszaki-technikai színvonal világszerte rohamosan nő, gyors tempóban szélesedik az automatika, az elektronika, a kibernetika alkalmazása. Hasonló fej­lődési tendencia figyelhető meg a nyomdaiparban is. A formakészítésnél számítógépeket, elektronikus vé­ső- és színbontó készülékeket kezdenek alkalmazni mind szélesebb körben. Egyre több az automatikus berendezés a nyomógépeken is. Ezt a gyors fejlődést figyelembe véve, hasonlóan gyors követelményként merül fel a szakemberek képzése is. Sokszor nincs elég anyagi fedezet a korszerű módszerek bevezetéséhez, ami nem kis problémát okoz. De ennél sokkal nehe­zebben megoldható problémát jelent, ha a megfelelő műszaki szakismeretek hiánya miatt nem lehet egy fejlesztési célt megvalósítani, vagy bevezetni. Az eset­leg hiányzó pénz hitellel fedezhető, de a hiányzó hozzá­értés sajnos nem hitelezhető meg, ezért igen nyomaté­kosan kell utalni arra, hogy minden műszaki fejlesz­tési terv homokra épül, és minden anyagi ráfordítás mellett is megvalósíthatatlanná válik, ha az alkalma­zandó fejlettebb technikai-technológiai módszerekhez kellő időben nem állnak rendelkezésre a hozzáértő emberek. A fentiekkel függ össze, az alapvető kérdés, hogy az üzem minden dolgozója ismerje üzemének műszaki­technikai helyzetét, problémáit, a fejlesztési célkitűzé­seket, azok okát és célszerűségét. Mindez persze nem érhető el egy vagy akár több ismertetéssel, hanem csak úgy, ha sikerül elérni, hogy a dolgozók együtt éljenek a termelés problémáin, eredményein és kudarcain ke­resztül a műszaki kérdésekkel. Csak így nyújthatnak segítséget a problémák megoldásához. A gazdasági vezetés és az üzemi szakszervezet együttműködése ezen a területen elengedhetetlen. Helyes megszervezni az üzemek dolgozóinak szerve­zett, folyamatos, általános és részletes műszaki infor­málását. Ismertetni kell azokat a gyártási, technikai vagy technológiai eredményeket, amiket máshol el­értek vagy bevezettek. Műszaki-technikai körökön, üzemi lapokon, fontosabb eredmények sokszorosított fordításán, faliújságon keresztül, az üzemrészek ter­melési, technikai, műszaki időszakos tanácskozásáig, sok-sok mód áll erre rendelkezésre. Az üzemeknek saját információs rendszerük és szerve­zetük kiépítésén keresztül célszerűnek látszik kiépíteni a kapcsolatot minden olyan szerv felé, ahonnan folya­matos műszaki információk szerezhetők be. A nép­­gazdasági terv, az országos műszaki fejlesztési kon­cepciók, az államközi megállapodások is adnak üzemi szinten is alkalmazható, vagy tervezhető fejlesztési fel­adatokat. Az új gazdasági mechanizmus hatására fel­tehető, hogy a kutatóintézetek is meg fogják keresni a vállalatokat információs szolgálataikkal. Ha sikerül az üzem dolgozóival széles körben meg­ismertetni a műszaki fejlesztés fontosságát és jelen­tőségét, és sikerül a vezetőknek jó távlati tervet készí­teni, megteremtődik az alapja az éves műszaki fej­lesztési terv kidolgozásának és végrehajtásának. A műszaki fejlesztésben is, mint minden más ered­ményt növelő ténykedésben az új gazdasági mecha­nizmusban egymás mellett áll a siker és a kudarc lehetősége. Világosan kell azonban látni, hogy egy sikert véletlenül is el lehet érni, de sikerek csak egy olyan folyamatban érhetők el, ahol kudarcok is van­nak. Ezért, aki fél a kudarcoktól, annak munkája si­kertelenségre van kárhoztatva. Nem fejlődni annyi, mint lemaradni az állandóan fejlődő világgal szemben, a lemaradás pedig egyenlő a kudarccal. Az új gazdasági mechanizmus egyik legdinamikusabb eleme, hogy aki vezető, annak vállalkoznia kell, mert

Next