Magyar Grafika, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1983 / 1. szám

„Hogyan gyorsíthatjuk műszaki, gazdasági és szervezési módszerekkel a könyv útját az írótól az olvasóig? ankét rövid összefoglalása A Szakszervezet és a P. Ny. M. E. közös szervezésében 1982. július 7-én az érdekelt szervek képviselőinek közreműködésével megvitatta a könyvnek átfutási, kiadói­ és nyomtatási idejének objektív okait és a csök­kentés lehetőségeit. A következőkben az egyes hozzászólásokat — tömörített formában — adják közre. A vitaindító előadást a MG. 1982 októberi szá­mában közöltük. LUX JÁNOS a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára a szakszer­vezet elnöksége és a Papír- és Nyomdaipari Mű­szaki Egyesület Végrehajtó Bizottsága nevében köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében hangsúlyozta: az értekezlettől azt várják, hogy a nyomdaipar és a könyvkiadás ügyét előbbre vigye, meggyorsítsa a könyvek meg­jelenését, hogy minél előbb az olvasókhoz kerül­jenek. Hangsúlyozta továbbá, hogy egy nagyon régi probléma kerül megbeszélésre, amellyel kü­lönböző fórumokon már több vonatkozásban is foglalkoztak. Senki nem várja azt, hogy a meg­beszélés során végleges megoldást találjanak a résztvevők, azonban kifejezte azt a reményét, hogy a jelenlevők gazdag tapasztalatai elősegít­hetik a gyorsabb, pontosabb, jobb minőségű könyvek megjelenését. Dr. VÁMOS GYÖRGY a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület elnöke. Felszólalásában csatlakozott Lux elvtárs sza­vaihoz, kérte a résztvevőket, hogy próbálják meg e fórumon társadalmi úton megoldani vagy leg­alábbis megközelíteni azokat a problémákat, ame­lyek ma nehezítik a könyvkiadást. Keressék meg azokat a koordinációs lehetőségeket, amelyek a könyvek gyorsabb megjelenését eredményezhetik. Ezt követően három korszakra bontva a könyv­kiadást történetét, röviden összefoglalta, és több példával összehasonlítva a technika fejlődését rámutatott, hogy ezek a meggyorsult lehetőségek milyen egyéb kötöttségeket jelentenek, illetve a szervezés területén milyen új igényeket támasz­tanak. Hangsúlyozta, hogy a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület műszaki és gazdasági témák­kal foglalkozik, ezért hívták meg az írókat, kiadó­kat, nyomdákat, papírgyártókat és a könyvter­jesztők reprezentánsait, hogy baráti szellemben - az író agyától az olvasó személyéig - segítsék a közös munkát, javasoljanak gazdasági intézke­dést, hogy a magyar könyv teljesíthesse hivatását a tudományos-technikai forradalom keretében. Ezt követően azt a kérdést vette fel, elsősorban a dotációra szoruló, a dotációkból gazdálkodó kiadókra gondolva, hogy a művek száma folya­matosan emelkedő, a dotáció azonban változat­lan. Ennek az lehet a következménye, hogy a pél­dányszám vagy a műszám csökken, aminek pénz­ügyi következményeit és kihatásait a nyomdaipar meg fogja érezni. Megítélése szerint e területet alapos vizsgá­lat alá kell venni, jól végiggondolva a nyomda­iparban kialakult áraktól kezdve a könyvkiadói szervezésen át a könyvkereskedői forgalomig az egész folyamatot. DOMOKOS MÁTYÁS író Hozzászólásában kifejti: a nyomdai átfutási idő szempontjából teljesen közömbös, hogy valaki re­mekművet ír, vagy sem. Az átfutási idő definiálá­sával nem kíván foglalkozni, de megjegyzi, hogy szerinte az akkor kezdődik, amikor a megírt mű­vet a kiadónak átadják, ezért a fogalom a gyakor­latban nem korlátozható kizárólag a nyomdai át­futásra. Megvizsgálandó, hogy mennyiben tartalmaz nyomdai, és mennyiben egyéb tényezőket, mert ezeken együttesen kell javítani. Az átfutásra fel­hozott több példa során megemlíti, hogy az ame­rikai elnökválasztás után 24 órával már kapható volt egy 300 oldalas könyv az elnök életrajzával. MAGYAR GRAFIKA 1

Next