Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)
1850-08-01 / 218. szám
Pest, Csütörtök, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj: félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-töl számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. HIVATALOS RÉSZ. nyugalmazás. Öcs. kir. felsége, a belügyminister előterjesztésére, f. hó 20-kán kelt legf. határozata által a volt magyar udv. kanczellária egykori udv. tanácsosát, Najmajer Ferenczet, saját kérelmére, számos évi hő és sikerteljes szolgálatával legfelsőbb megelégedésének kijelentése mellett, érdemlett nyugalomba helyezni méltóztatott. Szerdán jul. 31. 1850. adatott ki s küldetett szét a Magyarországot illető orsz. törv. és kormánylap XVII-dik darabja. Tartalma : 215. sz. a. a polg. a. teljl. biztos f. évi jul. 17.kihirdetménye, azon akadályok elhárítása iránt, melyeket a hajózás általában, különösen pedig a gőzhajózás a hajóhidak kinyitásainál a Dunán szenved, és a f. é. aug. 15—től életbe lépendő intézkedések iránt. 216. sz. a. a polg. a. teljh. cs. biztos f. é. jnl. 19—kihirdetménye, annak útja és módjáról, miszerint minden lakosoknak a közmunkákhoz járulási kötelességére vonatkozólag befolyó megváltási és büntetéspénzek kezelendők. 217. sz. a. a polg. ü. teljh. cs. biztos f. é. jul. 19-ki rendelete , mellyel az orsz. csendőrségi törvény 82. §-ában megszabott módja az árverés utjáni élelmezésnek közelebb kijelöltetik. 218. sz. a. a polg. ü. teljh. cs. biztos f. é. jul. 23-ban kelt rendelete, mellyel a csendőrségi laképületek lépcsői, folyosói s más külrészeinek megvilágítását illetőleg közelebbi rendeletek adatnak. 219—230-ig (bezárólag) a bírod. törv. és kormánylap tartalommutatója a XXIX. darab 132. d. számától, a XLVI-dik darab 143-d. számáig bezárólag. 218 sz. TÁRGZA. Párisi tollrajzok. Julius 22. (Vége.) Poitevin ismét lován emelkedett föl s mondhatom ugyancsak költői magasságra; ha zsebében valami szabó-árjegyzék volt, fogadom, hogy a legfölségesebb ,,Hozzá“ intézett sonetté változott át. Azt beszélik, hogy lova már nem is akar többé a földön járni, s szóba sem áll más paripa társaival, mióta magát Pegazusnak képzeli. Némelyek állítása szerint nem eszik egyebet alkalmi verseknél, mi nagyon is hihető, tekintve fölpuffadt állapotját. Margat csak gyalog emelkedett föl s ezért nem is gerjesztett volna valami nagy kíváncsiságot , ha meg nem ígéri, hogy le fog ereszkedni egy paraehute-1, melyet én magyarul csakugyan esernyőnek neveznék, engedelmével a parap 1é-nak. — Hanem ez Ígéret sok népet gyűjtött össze, azonban most az egyszer... csalódni, mert a gömb föllebbenése alkalmával mindjárt egy zápor indult meg, mely a ballontóli elválást veszélyessé tette volna, úgy hogy a merész hajós csak valami félóra múlva ereszkedett le a város kellő közepén, egy sz. Anna utczabeli házfedélre, szerencsére minden baj nélkül. Soha tán az emberiség annyit az ég felé nem tekintett, mint most! Hanem igaza is van, mert, isten bizony, nem sok örvendetest láthatni, ha maga körül néz; s akármit mondjanak is Clairmomnban és Froshdorfban (mily jellemzetes nevű lakás ez, a korszellem óriássága előtt magát bikává fölfúni erőlködő legitimitás békájának), azon kőnyomat, mely a műárusok mutatvány szekrényeiben pár nap óta Reconciliation (kibékülés) név alatt a lézengő közönséget a két Bourbonág egymás irányábani kiengesztelődésével biztatja, bármennyire csinos kép, de azért mégsem képes egyetlen okos emberrel is elhitetni, hogy a párisi grófnak a chambordi gróffali megbarátkoztatása a szabadság, egyenlőség és testvériség híveit csak egyetlennel is szaporítaná. „Aztán bár csak a 11imachi herczeg el ne menne!“ halljuk mindenfelől szólani a hölgyeket, kik elutazásuk előtt még egyszer a jövő télre remélhető bálokat számítgatják, s a számításban természetesen a fényes porta elhirált tánczmulatságára emlékeztek. — Calliinachi hg. salonában mindenféle színezet otthonosan érezte magát; republicanus mint legitimista, orleanista mint bonapartista, pénz-, születés- és ész-aristokrata, művész és iparos fesztelenül, antagonismust feledve szörbölé a théasztal tartalmát, vagy rejtegeté Strauss quadrillejait... És a herczeg elmegy! képzelhetni a jövő télen magukat orientálhatni nem tudók fájdalmát! El kellene mondanom, hogy Ádámnak az opera comiqueban egy Gira 1da czimü uj operája (seribei szöveggel) mily roppant tetszést nyert; beszélnem kellene bizonyos trón és minden ahoz való bútorzat megrendelésének históriájáról, melynek rejtelmességét a Siécre félig— meddig föllebbenté, s mely nem kis sensatiót kezd csinálni; szólanom kellene........de hát miről nem kellene még szólanom? arról, hogy a magyar hazát és hű fiait s leányait a régi bő szeretettel imádja egy Hontalan. augustus 1-jén 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagy hidutcz a 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában: (a dunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. NEMHIVATALOS RÉSZ. rangból.jul. 15. Reactionarius. Váratlan eseményeket gyanítva, néha aggálylyal tekintünk a kétes jövőnek eléje; s bár olykor borús felhők is tornyosulnak egünk fölött, mind a mellett reméljük, hogy egy energikus szél minden veszély és kár nélkül eloszlatandja a jégesőt teremthető felhőket, s áldott terméseinket megelégedve aratandjuk. —Azaz: egymást megértendjük. Kormányunk eddigi tetteit figyelemmel kisérve, népei iránti ragaszkodása fölött kétkednünk nem lehet; de egy kisértet jár köztünk, mely javítja az értelmesbeket, a zsibongókat pedig még gonoszabbakká teszi, s ezen kísértet neve : „szabadság.“ Sóvárgunk a szabadság után, átkozzuk a szabadság - istennőt, s majd boldogítónknak hisszük, majd minden szerencsétlenségünket a szabadságnak tulajdonítjuk. — És van , és nincs igazunk, mert nem ismerjük azt, mit imádunk, s egyszersmind gyűlölünk. Sajnos, hogy az események mivoltát többnyire akként veszszük, a mint a jelen vagyis fölfogásunk elénk adja, akár írva legyen, akár nem. A szabadságréli fogalmak különbözők, máskép fogja föl a szabadságot az oligarcha, másképen a communista, sok embernek még az éj sem elég a roszra. Nekünk szabadságért — küzdeni nem kell. —De törekednünk kell azon, hogy birodalmunkban a nemzetek, a népek szabadsága, a mártius 4-iki alkotmány föntartassék és életbe léptessék. Ellenben hazánkat könnyen ég tudja micsoda provincziává . . . nem változtatjuk. — Mert ha higgadtan körültekintünk Európa körülményeiben, átláthatjuk, hogy a mellettünk vívni látszó ellenzékben nem igen bízhatunk. Ki eszméinket figyelemmel kisérte, sem demagógiával, sem absolutisticus elvekkel minket nem vádolhat. — Politikai eszméink világhistoriai adatokon építvek; minélfogva semmiféle elfogultságnak nem lehetünk baráti. Jól tudjuk, hogy az elfogultság, ha mindjárt pro libertate czim alatt tör is ki, beszennyez mindent, mit érint, és mindig despotismussal végződik. — Mi sem a félreértett demokratiának, sem az emberiség jogait nem tisztelő oligarchiának imádói nem vagyunk, hanem szilárd meggyőződésünk és véleményünk az, hogy ne alkalmaztassuk magunkat holmi aristokratikus képzelődésektől fanatizált rajongók elveihez, kik azt sem tudják, mik a nép jogai ? Korántsem szándékunk doktrinázni vagy az úgy nevezett „intelligentiát“ (?) oktatni. Csak azon egyszerű véleményünk van, miképen nagyon csalatkozhatok az önző és régi rendszer után sóvárgó oligarchia, ha azt hiszi, hogy például egy uj hatalom alatt, a nép és fönség jogait nem tisztelve , följebb emelhetendi fejét. És még inkább csalatkoznak a szeles és örökös változást leső zsibongók. Eközben legjobbnak véljük a magasra törekvő — reachót arra figyelmeztetni: „Wer gegen die Gesetze, und gegen das allgemeine Wohl handelt, ist ein Mörder seines eigenen Vaterlandes.“ — Mert vannak többen, kik most, miután kormányunk által az egyenjogúság elve kimondatott, mégis pártok alakításában vélik rejleni hazánk javát, vagyis saját boldogítltatásukat. — Kormányunk kedvezéseit igénybe nem vévén, terveznek, reagálnak, azaz zavarnak, úgy hogy azon, mit tán önmaguk is szeretnének, túladhassanak. Mert minden alkalmat csak önző czélokra fordítani törekesznek. A régi rendszert óhajtó aristokratia oly vigyázatlan, hogy akkor, midőn azzal akar magának hízelegni, miképen ő szabadította föl a népet, kiváló ellenségeskedést mutat a nép és egyenjogúság ellen. Ehhez még azon szerencsétlenség is járul, hogy a még tripartitumhoz ragaszkodók azt hiszik, miképen a nép csakugyan oly ostoba, mint amilyennek neveltetett; és hogy holmi ámításoknak még most is hisz, vagy ezentúl is fog hinni. Nem akarunk megnevezni egy megyét, mely most is egyenjogúság nyomán oly mesterségesen alakította meg a tiszti kart, hogy a hivatalba egy nemtelen hites ügyvéd is alig jöhetett be. Ezt nevezhetni aztán némelyek szerint testvérségnek, egyenlőségnek, vagyis igazán nemzetiségnek. A többség igen jól tudja, hogy ily factiók nem kormányunk föladatai, a conferencziázó hősök pedig nem hiszik, hogy hason cselekvésükkel kompromittálják mind magukat, mind a kormányt. És ily tökéletlen súrlódások közt mi sors vár még reánk könnyű kitalálni. De térjünk egyszer magunkba, hajoljunk meg az igazság és többség véleménye előtt, és nem lesz reactio. ... r... ez. Levelezések. Paris, julius 25. A tegnapi levelemben említett elfogatások csakugyan komoly politikai színezetűek. A kormány örülhet, hogy a kormányzottakat a világosság teréről leszorítván, ezek a sötétségben keresnek terveiknek alapot, s ha valaha valamelyik ministerium és törvényhozás, úgy a jelenlegi ugyancsak elénekelheti Bérangérel, hogy Eteignons les lumiéres Et rallumons le feu. *) A titkos társulat lefoglalt papírjai közt sok mindenféle statútumok és kidolgozott tervek találtatnak. A legnevezetesebbeket ide igtatom : „Határozati tervek: Az ideiglenes kormányforma. „Egy triumvirátus kinevezendő, melynek feleletterhes hatósága egy évig tartand, mely idő után kezeléséről a nemzetnek számol. Minden tagnak legalább 25 évesnek kell lenni. Személyeiket egy 1500 főnyi tiszteletőrség fogja védeni. Lakásuk leend a városházánál. Jogaik következők : 1. Hadüzenet és békekötés a nemzet nevében. 2. Kezdeményezése minden sociális reformnak. 3.200,000 ft. tartásdíj. 4. Határozataik visszahozhatatlanok, de semmi törvénynek nem leend visszaható ereje. 5. Közhivatalnokok kinevezése. 6. Elnöklés a közünnepélyeken. A társaság terve szerint továbbá a ministeriumokat hat bizottmány vinné a triumvirek alatt, minden egyes bizottmánynak lévén 9 tagja. Az ország öt katonai és polgári egyesitett hatalmú biztos alá helyezendő. Alkotmányszerü határozatok (Décrets constitutionels). 1. Páris városának biztossága minden polgár hazafi buzgósága alá helyeztetik. Minden a respublika területéröl, avvagy megyéje főszékhelyéröl(?) emigráló vagyona az állomány részére elkobzandó. 2. A 17 burgrave, Lajos Fülöp és Borparte Lajos ministerei, úgy a nemzeti gyűlés majoritása itt következő (a nevek hiányzanak) tagjainak vagyonaik elkobzandók, s mint nemzeti tulajdonok tekintendők, számukra hogy megélhessenek 2 frank 50 centime-nyi napi díj rendeltetvén, melyet a posta - palota fekete teremében minden reggel kivehetnek. Minden rokon vagy barát, kiről ki tudatni fog, hogy őket pénzzel segíti, mint hazaáruló fog büntettetni. 3. A 45 c. adó visszafizetése. 4. Az emigratio milliardjának visszaszedetése. 5. A bank az állomány sajátja s nemzeti fizető hivatala alakítandó úgy, hogy 2 és fél százlókra kölcsönözzön. 6. Egy napilapnak „le Moniteur du Peup 1e“ név alatti ingyen való kiosztása.— A retrogade lapok szerkesztői főbe lövetnek. 7. A szabad szövetkezést az állomány pártfogolja. Minden vállalat köz , és egy sem lehet magán. 8. Az asszonyok déshérédationja (forditsa le ki mint akarja ez uj szót) kimondatik a végre, hogy a test és családiság kizsákmányolása megszűnjék, s a nőknek egyenlősége megadassák stb. stb. stb. Még több ily minden politikai következetesség és józan irány nélkül szerkesztett s összeviszsza zavart fogalmu czikkelyek vannak, melyekből csak néhányat sorozok még ide. 15. A börze eltöröltetik. 19. A cultusministerium megszűnt. 22. A franczia respublika elismeri a lengyel, magyar és olasz nemzetiségeket, s erről a külhatalmakat tudósítja. 23. Hadüzenet Angliának. Continentalis ostromzár kényszerűsége az európai hatalmak részéről. 29. Rögtöni ujonczozás, minden 18 és 45 év közti egyén katona. 30. Minden város és tengeri kikötő ostromállapot alatt van. 31. Civil korzátok hatalmaztatnak föl. 32. Egy év múlva a nép meg fog kérdeztetni, hogy micsoda kormányformát akar? Erre nézve három souverain gyülés, mindenik 300 tagból, fog választatni. t. i. 1. Földmivelési ház (Chambre), 2. Kereskedők háza, és 3. Iparosok háza. A választás módja első fokozatú és község szerinti, a képviselők visszahívhatók s ez esetben azok foglalandják el helyeiket, kik választásaiknál utánuk legtöbb szavazatot nyertek. És igy tovább.— E borzasztó egyveleg készítői még nem tudatnak. A vizsgálat foly s az elfogatások mind sokasodnak. A befogottak eddigelö mind munkás osztálybeliek (többnyire asztalosok), csak két a társaság úgy nevezett műveltebb osztályához tartozó van eddig élő köztük, egy ékszerárus, kinek neve Broquet, s egy író, kit Henricy Kázinémak neveznek. Egyébiránt a lefoglalt papírok kivonatilag fenn közlött tartalmának is csak kötve kell hinni. Carlier úr sem szentebb mint elődei, márpedig tudjuk, hogy a politia az ilyen conspirationalis iratok készítésétől nem épen mindig a legtisztább kezű. A felügyeleti bizottmány (mint itt már átalánosan nevezik) a tegnapi ülésben sem egészíttethetett ki, az absolut többséget egyetlen tag sem érvén el. A szavazatok egyébiránt következőleg oszlottak szét: Combarel 237 (az absolut szám 245 volt) Grévy 236 , Garnon 214, — e három közöl mindenikértséeellenes — Chambolle 198, Bizio 189 , Frémy 138, Delessert 128. — A furiosus bonapartisták alig kaptak pár szót. A választás mára halasztatott. A kereskedelmi miniszer költségvetése a szám-iszony eddigi unalmas hirtelenségével szavaztatott meg. Francziaország lecsendesítését és a nyugalom visszatérésének eszközlését én magamra merném vállalni: egy évig csupa budget-vitatkozás minden politikában átszáguldozás nélkül, és a nemzeti gyűlés legvadabb emberei is csupa bárányokká lesznek. Az alkotmány az elnököt arra kötelezi, hogy az állomány kül- és belviszonyairól a törvényhozásnak minden évben egy jelentést, úgynevezett message-t küldjön. — Ez már 14 hó óta nem Oltsuk ki a gyertyafényt , gyújtsuk meg a tüzet. A közoktatási lullisterium teendői Magyarországon. *) V. Az „Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich“ foganitása a 46 — 78 lapig. A harmadik szakasz főbb pontjai: 1.A növendékek fölvétele a gymnasiumba. Itt kiemelendőnek találom a következendőket: 1. „A növendékek fölvételére megkívántatnak: teljesen betöltött kilencz év , és szükséges előképezés a gymnasialis tanulmányokhoz; még pedig a mellett hogy ez hiteles bizonyítvány által igazoltatik, egyszersmind az igazgató és azon osztály tanítója által, melybe a növendék lépni akar, a növendék fölvételi vizsgálat alá vettetik. A fül nem verés ellen folyamodvány intéztethetik a tartományi iskolatanácshoz. Ha a fölvételi vizsgálatból az sülne ki, hogy a növendék felsőbb osztályba is léphetne, mint bizonyitványa mutatja, ezt tenni nem szabad. Az álladalmi gyranasiumban a fölvételi dij 2 pft, a nem álladalmiakban szabad ezen dijt fölebb is emelni. Egy osztályban ne legyen több mint 50 növendék, rendkívülileg emelkedhetik ez 80-ig. Rendkívüli növendék fölvétele, vagy olyan,ki nem minden kötelezett tantárgyakat tanul, a tanító-testülettől függ. Mennyire szükségesek ezen rendszabályok, átláthatja kinek a gymnasiumokról fogalma van, egyszersmind tapasztalja azon hiányokat, melyek épen az érintett kellékek meg nem tartásából erednek gymnasiumainkban , s melyekkel mindennap küzdenünk kell. De egy hiány sem oly érezhető , mint az, mely különösen éretlenség és előképezetlenségből származik. Igen helyén van azért azon rendszabály, hogy 9 éven alul gymnasiumba lépni semmi szin alatt nem szabad. A gymnasiumok fő czélja a tudományosságrai előkészület, s ennek itt egy nevezetes eszközéül a régi és uj classicai nyelvészet vetetik. Idegen nyelvet tanulni a született nyelv alapos ismerete nélkül nem lehet, sőt oly visszafordultság s oly *) Szükségesnek látom megemlíteni, hogy ezen értekezés egy kis tévedésből maradt el ily soká. W. S.