Magyar Hirlap, 1850. november (2. évfolyam, 296-320. szám)
1850-11-08 / 301. szám
nél hamarább véghez vitetnék, vagy, ha ez épen lehetlen, a had szintén mennél előbb elkezdődjék, mert a jelen fegyveres béke az álladalomnak roppant költségeket okoz, és — talán mégis csak demonstratio. — E héten számos seregek jöttek Magyarországból és Szíriából, ezek között a magyar Don Miguel ezred egy zászlóalja. Ellenben a magyar Wasa ezred innét a határokra ment. Itt Bécsben napokban egy igen érdekes röpirat jelent meg: „Az új kor politikai és társadalmi radikálismusa, megítélve gr. Dessewff’y Marcelt öl,“ német nyelven. A szerző e munkájában a demokratia, socialismus és communismus minden tanait megbírálja és kárhoztatja. Azonban nem különben roszalja az ellenük használt eszközöket is. Végül tanácsolja, hogy istenbeni bizalommal minden elkerülhetlennek rúgás nélkül vessük alá magunkat. — Örömmel üdvözöljük a tisztelt grófot azon pályán, melyre most lépett. Gróf Dessewffy Aurél és Emil testvére, kik közöl az utóbbit ismeretek és tehetségekben fölül haladja, mostanig véleményét a mai szabadság, társadalom és politika fölül ki nem fejezte, s gazdag ismereteit mások fölvilágositására nem használta. Most végre tollat ragadott, véleményét leplezetlenül a közönség elé adandó. A munkából megértettük, hogy a t. szerző sem a társaság ellenségei tanainak nem barátja, sem pedig a társaság védői által használt eljárást nem helyesli, és mint ki isten hatalmát, nagyságát és dicsőségét a természet szemlélése által megértette, isten bölcsességében bizik. Ha nem lett volna is a t. gróf neve a czimlapon, mi, kik a grófot személyesen ismerni szerencsések vagyunk, könnyen fölismertük volna a könyv szelleméből az iró nevét. Mi ismerjük a grófot mint egy magasabb, a világ közboldogságát tárgyazó eszméktől és ihletett nemes férfiút, ki bízik benne, mikép isten által részesittetni fog egyszer az emberiség egy oly boldog sorsban, melyet ő maga képzete elé varázsol. Kívánandó lenne, hogy a t. gróf úr más politikai és társadalmi kérdésekre nézve is szíveskednék kimondani véleményét, mi által a közönséget magának bizonyára igen lekötelezné. 1354 nemzetünk s nemzetiségünk nemzetében nem lehet, nem szabad vesztenünk, csak mostani mostoha viszonyaink közt is mindenkép buzgólkodjunk nemzeti irodalmunkat pártolni, azt intensiv erejének s hatalmának ápolásával virágzásban tartani — és a magyar élni fogü Skelmecz, oct. 29. Azon hallgatáson, mely honunk felső vidékének a közelmúltban oly fényesen tündöklött magyar értelmességét egy idő óta elfogta, lehetetlen a honfinak meg nem ütköznie; hiába vár az ember magyar lapjainkban egy tudósitást, mely árván maradt hazánk e részének belviszonyait stb. megismertetné a közönséggel, pedig vannak itt is tünemények, melyek a bús magyarban nemzetiségét oly sűrűen érő csapások közepett is képesek maguk iránt bizalmat nemcsak, hanem benső örömet is gerjeszteni. — Tudva van, hogy a selmeczi fel- s beszterczebányai algymnaatum.hu ... ..miig hasznalatban volt magyar előadási nyelv Kozacsek ó-zólyomi lelkész s jelenleg tankerületi fölügyelő befolyásával kiszoriltatván, helyébe a tót parancsoltatott be. Selmeczre nénivé mégis oda vitetett a dolog, hogy a szláv nyelvtanon, a történeteken és földrajzon kívül a többi tantárgy németül adassék elő, magyar nyelvnek, mint nem obligat tárgynak hagyatván fel előadási nyelvül a magyar, melynek tanulására 105-re menő ifjúságunk, négy első osztályú növendéket talán kivéve, mind följegyeztette magát, — és ez azon tünemény, mely minden honfinak szivét benső örömmel töltheti el ; sokkal mélyebben gyökerezett a magyar nemzetiség iránti szeretet idegen ajkú testvéreinkben is, sem hogy azt ellenséges kezeknek ellene irányzott több gyilkos döfései is enyészettek indíthatnák. — Hallgattam fel tanodánk derék és minden tekintetben jeles igazgatójának megnyitó, s az ifjúságot munkásság, erényesség s az uralkodó iránt tántorithatlan hűségre buzdító beszédet, melynek ajkairól német nyelven kelle hangzania, de más részről tanúja valók a levertségnek is, mely a magyar nyelv- s nemzetiséghez hőn ragaszkodó ifjúságunkon látható vala; van rá egynél több példa, hogy a midőn egyik vagy másik fiú a tanár által tótul szólittatott meg, ez tőle magyar választ kapott. Ifjúságunkból 8 az olasz, 7 a franczia nyelvből is veend oktatást, és pedig kivánatuknál fogva magyar nyelven. Kétségkívül népesebb leendett vala feltanodánk, ha az előadási nyelv magyar maradandott, mert ez esetben a helybeli, magyarnak megmaradott, evang. lyceumba szép számmal járó kath. ifjúság aligha fogta volna kikerülni tankeremeinket. Intő jelül szolgálhat ez és a hasonló posoni eset antimagyar szellemet minden áron ébreszteni törekvő egy két magyar (?) főpapunknak. — Értésünkre esett, hogy a szomszéd Beszterczebányára behozott tót tanoda ellen a polgárság megtette már a lépéseket , az eredmény még nem tudatik. Nyitrán az idén csak öt osztályból áll a feltanoda, három felsőben előadási nyelvül meghagyatott a magyar, és csak az alsókra parancsoltatott a szláv, a minek következtében az idevaló polgárság is fölküldé választmányát, fölkérendő a kormányt arra, hogy az egész intézet magyarnak nyilvánittassék, nehogy máskor is a szomszéd tót megyékből magyar nyelv tanulása végett ide sereglendő ifjúság — mint ez az idén történt — Nyitrát elhagyni, és Érsekújvárt, Komáromot vagy Tatát fölkeresni legyen kénytelen.------Ne csüggedjetek honfiak! mig ily jeleket látunk, hitünket Nyíregyháza, okt. 26-án Nem lesz tán a t. olvasók előtt érdektelen , ha társadalmi életünket, mint a melynek a haza szebb fejlődésére hathatós befolyása van,ha csak futtában is megérintem. Igézet, és valami édes meglepetéssel örvendeztetőt ki se várjon. A haladás eszméje nálunk nyugszik, s mintha veszni készülne e mostoha világ, mindenki önlétével bíbelődvén, nincs ki emeljen templomokat, ki állítson oltárokat a múzsák nemtö isteneinek. S azon néhol föl föl lobbanó ifjúi s hölgyi hév, mely a jelen viszonyok közt is akarna és tudna nefelejts szálakat fűzni a buzgók által czélzott emlény koszorúkba, — s a szenvedő közös anyának engesztelő s fölüditő irt nyújtani, néhány semlegesek elzsibbasztó tétlensége által elfojtatik, s elegendő erély nem léte miatt elhal. Mig más civilizált vidék a művészet s szépirodalomhoz, mint nemzeti egyedüli kincséhez égő kebellel, s forró lélekkel szít, s az áldozattul „ Losonczi Phönix“ előfizetési ivét vetekedve tölti, nálunk mint drága, s a mély tenger öblén csillámló gyöngyöt kell keresni olyat, ki ott, hol a haza szent jobbja rokon barátunk istápja, s a szenvedők jaja az érdek, nem tudja hitvány filléreit túlbecsülni, de hol alkalom és tér nyilik áldozni a nemzetiség oltárára, kész, szives, és bőkezű. — Van, de ritkán mint a fehér holló. Előfizetési íveink pusztán s tisztán maradnak. A jó czélok sikeresitésében ki sem töri fejét, s nem aggasztja lelki erejét, nehogy egykoron azon fájó öntudat szállja meg, hogy „sajnálom pénzemet, s bánom tettemet.“ Tétlenségben tespedünk. Műkedvelő társulatunk még a mult ősszel alakult, de sajnos, az őseinktől öröklött egyenetlenség kimondta rá a finiszeit. Nem úgy, hölgyek s ifjú barátim! szives egyesülés, semmi aristokratiai pörleszkedés, s mi ismét működendünk, s pedig dicsőségesen, mint ezelőtt. Előadásunkhoz mi egyéb sem hiányzik, mint önök puszta barátságos összesimulása, és kevés áldozattal járó szereptanulás. És nézzék! a szenvedők, a kesergők, a szétrombolt falak közt epedő losoncziak, mint kérnék városunk ifjú buzgalmára az egek áldását, mint esdkiek azoknak kegyét a sükerért! Mi pedig egy szent kötelességünket róvandnók le. És ezt lehet, de kell is tennünk. Városi, vagy tán jobban mondva megyei kisdedóvónk sükeretlen volta miatt hosszasb időtsi «om rníikedven, most, miután már minden korbeli uralkodó testületnek laktanyául szolgált volna, — magánóvó intézetté alakult. Egy buzgó tanító, ki több évi szolgálata dijául a helybeni evang. egyház által megszüntetett iskolával szintén kénytelen volt megszűnni eddigi fizetéses életpályáján nyomorogni, — a tehetőseknek 20 p. krért, az árvák és szegényeknek ingyen ád havi lelki táplálékot. A vállalat áldozatteljes. Kisérje áldás és hála e szent szándékot. De a siker és virágzó eredmény kétes. Városunk politikai helyzete csöndes s napi édes merengésünkből mi sem riaszt föl, a teendők rendes folytát mi egyéb sem zavarja meg, mint néhány vidéki kényelmes szolgabiró pontatlan eljárása a hivatalos dolgokban, kik ugyan a tályai t. levelező szerint mind születésük, mind vagyonosságuknál fogva önállással bírnak, és jól is fizettetnek, s mégis igen kevés, sőt kevesebb garanciát nyújtanak az államnak, mint olyan tisztviselőink, kik születésükre szegények, vagyonukra nézve még szegényebbek, de a mellett nemes jellemű, józan gondolkozású, tudományos és művelt egyénekből állanak bár mentői kevesebben; mert míg a gazdag s úk születésű de ton brevis intelligentiae tiszt urak cellájukba vonulva családi örömüket élvezik, s a kerületi helységek és városok epedve várják hónapokon is át, hogy hallanák ajkaikról az igazság igéit hangzani, s ők inkább üritgetik uj bortól a poharakat gondtalanul, mit sem ügyelve az igazságszomjazókra , addig ifjú de szorgalmas hivatalnokaink, a gondok emésztő zajától menten, nyugolt jelenléttel ülnek hivatalos asztalaikhoz s pontosan végzik teendőiket, — tudván azt, hogy ez az egyedüli mód éltüket a köztisztelet, méltánylat s érdem magas fokára emelni, s maguknak a mindennapi szükségeseket megszerezni. Emlékeztetem azért a t. czikkirót, hogy mig születési fényben, s gazdagságban dús s nagyobbára gőgösködő tisztviselőkben helyezi egyedül az ország garantiáját s azoknak, maga is gazdag, s előkelő születésű egyén lévén (mert az tűnik ki) előre megszavazza az érdemkereszteket: ne feledje el a szegény családból származott, de tanult, és nevelt egyéneket, s ne gyanusitgassa azok tiszta jellemét, kik pénzért ugyan de szeretetből, és szívből szolgálják a kormányt s az országot, s méltóbbak bármily előnyökre, mint a mi vidéki dús, és úri rangú főszbiró uraink, kik valamint városi kormányunknak, úgy a helybeni főszolgabírói pontos eljárásnak teljesítésében ezernyi bajul és akadályul szolgálnak. Ennyit ifjú hivatalnokaink s en nevemben. Másszor többet. P. M. fővárosi napló. (Nov. 6.) * A bölcsészeti tanszakban a téli félévben következő előadások történnek: I. Kötelezett tanulmányok: Hittan, dr Stanke L. helyettes tanár által magyarul. Bölcsészet története ugyanattól deákul. Természettan Jedlik Ányos rendes tanár által magyarul, és Stajanovics rendk. tanár által németül. Fensebb mértan dr Nékám helyettes tanár által magyarul. Újkor egyetemes története Reisinger r. tanár által magyarul. Görög nyelv és irodalom Télfy helyettes tanár által. II. Szabad és rendkívüli tanulmánytárgyak: a philologiai tudományok: magyar irmod Machik helyettes tanár által magyarul, b) történeti tanulmányok: Régiségtan , időkortan, numismatica , Kiss József helyettes tanár által deákul. Diplomatica, genealogia, czimertan Horvát Árpád helyettes tanár által deákul. Austria birodalmi története III. Ferdinand haláléig Wenzel r. tanár által, németül. Magyarország története az anjoui ház királyai alatt, ugyanattól magyarul. c) Kizárólag bölcseleti tanok: Aesthetica dr Toldy Ferencz által. Neveléstan Mayer István tanár által deákul. d) Mértani tanulmányok : Elméleti és gyakorlati csillagásztan Mayer L. tanár által németül, e) Természeti tudományok : Mezőgazdaság Stanajovics tanár által magyarul és németül. Állattan Linzbauer h. tanár által deákul. Ásványtan Szabó József h. tanár által magyarul. Neméletmüves vegytan Sangaletti tanár által deákul. Füvészet (a nyári félévben az uj füvészkertben) Gerenday József h. tanár által, f) Újabb nyelvek: Magyar nyelv és irodalom Machik tanár által, német Schröer, szláv Ferencz, franczia és olasz Teffenberg h. tanárok által. A mérnökök számára rendezett két évi tanulmányfolyam első évében (a második a jövő iskolai évben kezdődik) egy segéd az elemi mértant, Peczval tanár a gyakorlati földmérést és felsőbb számtant, Jedlik tanár mechanikát és Weisz segédtanár a rajztani földmérést és rajzot fogja előadni. A tanítás a hazai nyelveken történik. * A krakkói szerencsétlen tüzkárvallottak részére Győrmegye cs. kir. kormánybiztosa által még régebben gyűjtött 4 frton kívül Csongrád megye elnöksége részéről újólag 109 frt 34 1/10 kr p.p. küldetett be, mely összegek rendeltetésük helyére szállíttattak. * Tegnapelőtt „Lammermoori Lucia“ La Grange asszonynyal utólszor adatván, a vendégművésznő kiválólag remek éneke rendkívüli tapsviharra ragadá a közönséget , mindenki el volt ragadtatva éneke által, melynek virágait még oly bőségben tán soha sem hullatá, mint ez alkalommal. A színház valamint a legutóbbi Próféta előadásakor úgy ma is dugva volt, s valószínűleg több tiszta jövedelmet hozott a mély buvárlattal kicalculált „1 — 50 pfrtnál.“ * Hallomás szerint a negyedik zászlóaljak Olasz- és Magyarországban is fölállittatnak. “* A természeti tudományok kedvelőinek örvendetes hírül szolgálhat, miszerint Mihalka Antal úr, a József-ipartanoda volt tanára (az alsó Dunasoron Schröder-házban), jövő hétre e tudományokból egy elméleti és gyakorlati tanfolyamot nyitand meg. Az ásványtan gyakorlati magyarázatára teljes ásványgyüjteménnyel bír. Hisszük, hogy a lehetőleg csekélyre szabott tandíj mellett e szakértő férfiú előadásait számos tanítvány fogja látogatni. * Tegnap a csendőrök mintegy 70 gyanús egyént kísértek be, kik mind be akarták bizonyítani, miszerint vásárunk bár igen szegénynek mondatik, ők azért találtak volna lopni valót. — Mint halljuk a városi börtönök már annyira telvék, hogy nem sokára az új épület tévés szobáira szorulnak . . . * Tegnap Komlóssi Ida párisi utjából (de nem mint a szinlap mondá: műutazásából) visszatérvén „Lecouvreur Adrienn“-ben lépett föl először és nehéz szerepe, s elődjének jeles játéka daczára sok szorgalmat tanúsított. Szentpéteri is, mint a Comoedie Française rendezője igen természetbün játszá a titokban epedő szerelmes szerepét. Közönség nagy számmal jelent meg, szives köszönetet, mind, a pénztárnak mutatkozandó erejéhez képest, tisztelet-dijat szavaztatott. A gyűjtemények az úri utczai Laffertházban vannak fölállítva. — A gyűjteményi őrség ideiglenesen tovább is V. urra bízatott. — A kezelés és fölvigyázat iránti rendszernek tervezéséül pedig egy külön bizottmány neveztetett ki. Az imént említett határozatokon kívül még a következőket emeljük ki: 5. Az egyesület által követendő s követhető munkatervnek javaslatba tételére bizottmány alakíttatott. 6. a tartozékokra nézve: minthogy egy részről azokat nem mindig az illető résztvevők vonakodása okozta, — de más részről mostani nagyobb öszvegeik az egyesekre nűzve, igen sok esetben, fölötte nagyon s mégis méltatlanul terhelők, s mivel végül beszedésük is az egyesület iránti rokonszenvet csökkentő gyűlölködéssel jár: mindezen indokok arra bírták a választmányt, hogy a tartozékban álló résztvevőknek megajánlja a következő könnyebbséget: kik az alapítók és örökítök közös aláírással kötelezendik magukat, hogy a restanciában maradt kamatokat, az éves illetőség öszvegében , ennyi esztendeig fizetendik jövőben évenkint, mennyi évre restálnak, és ezen fölül alapítványaik vagy örökítvényeik után rendesen rovandják le a pénztár járandóságát is, azoktól a választmány nem követelendi a lejárt s be nem fizetett illetékeket egyszerre , nagy tömegekben ; — továbbá, kik a részvényesek közöl legalább is annyi évre mennyire rostálnak , újra aláírókul kötelezendik az azelőtt aláírt részvényszámmal, magukat azoktól a múltra semmi sem fog követeltetni. — Az ez iránti kijelentések történhetnek a központon, az egyesület ideiglenes irdájában, Pesten, új világutczai Westermayerházban, a vidéken , minden megnevezett, kihirdetett képviselőnél. A kijelentés alkalmával az aláírás is azonnal megtörténendő. Kik ez ajánlatot el nem fogadják, olybá tekintetnek, mint kik egész tartozásukat egyszerre készek letenni, — tőlük tehát a restantiák igy fognak bekivántatni. De semmi restantia el nem engedtethetik. 7. Az ivtartók mind, különbség nélkül, fölkéretnek, hogy a náluk levő aláírási íveket és lapokat egytől egyig szíveskedjenek az irdába beküldeni. Ide nem értetnek azon aláírási papirosok, mik f. é. septembertől kezdve adattak ki. — 8. A már hirlapilag közlött adakozásokért és segédkezésért a választmány nyilványos köszönetét fejezi ki. Pesten, oct. 30. 1850. Csanádi, jegyző. Iparegyesület. Mint hirdetve volt, az igazgató választmánynak, oly rég időtől első ülése f. hó 28-án, kormánybiztos jelenlétében, megtartatott. Elnöklő aligazgatónk, Fényes Elek úr , avval nyitotta meg a munkálkodás ez új korszakát, hogy mindenek előtt köszönetes elismerést jelentett ki a választmány nevében a felsőbbség azon méltányossága iránt, minél fogva az üléstartási engedélyt mint más egyesületektől, úgy tőlünk sem tagadta meg. Ezután olvastatott a jelentés az ügyvitel felöl a lefolyt két év alatt s az egyesületnek mostani állapotáról. E jelentésből a nagyközönséget mintegy következők érdekelhetik leginkább: 1. Az egyesület ez idő szerinti vagyon állása: a) kihelyezett tőkékben van 9465 ft.; b). tartozékokban (restantiákban) 15679 ft. 36 kr.; c) az aláíróknál kin levő még be nem fizetett alapítványok és örökitvényekben 22753 ft. mind p.ben. d) 1850-en túl is kötelezett 2 ftos részvény alá van írva : 450.— 2. A volt pénztárnoknak, Ruttkay József urnak számadásai az előleges számvevő vizsgálaton, nagy részint, általestek már ; a vizsgálatnak teljes befejezése pedig egy ujdon alakított pénztári bizottmánynak adatott át. 3. A pénztárnoki hivatal Ferenczi Lajos urnak már resignálva van s helyette a teendőket most csak ideiglen viszi a jegyző. — 4. Az egyesület gyűjteményei: Vinnay János urnak őrizete alatt voltak a háború egész idejének tartása alatt; és V. ur azokat nem csak megőrizte hitven, hanem rendezte is nagy szorgalommal. — V. urnák ez okból a választmány mind — A nyilvános hegedű - tanítás a pest-budai zeneegylet énekiskolája termében az egyesületi kormányzó bizottság több tagja jelenlétében nov. 4-kén kezdetett meg. Növendékek a folyó tanévre csak az említett hónap végéig vétetnek föl. Az igazgatóság, Austria, Bécs , nov. 4. — Mint hallik a jövő hónapban a püspökök egy uj gyűlésbe hivatnak össze, a nevelési kérdés fölötti tanácskozmányok folytatására. — Az uj pénzügyi hatóságok Erdélyben 1851. január 1-jével lépendnek életbe. — Az uj hirdetési és iktatványi dij iránt több magyarázatok fognak közrebocsáttatni. A pénzügyministerium előlegesen egy körlevélben megengedő a helytartóságoknak, hogy az 1850. nov. 1-e előtt nyomott plakatok utólagosan jöhessenek bélyegzés alá és hogy külföldi könyvárusoknak külföldről bejövő könyvhirdetményei és jegyzékei mindenkori kívánatra utólagos bélyegzés alá adassanak. Az első rendeletből az tűnik ki, hogy a hirdetvény-bélyegnek csak egy napra leend érvényessége. — A 10-ik hadtest parancsnoka Wallmoden t. sz. n. Bécsbe tétetett át, Appel t. sz. n. lovassági tábornokká és a 3-ik hadtest ideiglenes parancsnokká neveztetett ki. — Mint bizonyost állítják, hogy osztrák követsg Eszterházyhoz Rómában azon utasítás ment volna, miszerint azon legyen, hogy a piemonti viszályok békés uton fejeztessenek be. — Westminsteri érsek dr. Wiseman Miklós, ki Rómábeli átutazásában itt néhány napig mulatott, tegnap visszautazott Londonba. — Mondjuk, hogy az egykori státuscancellár fia, Metternich Richard hállodalmi szolgálatba fog lépni és pályáját mint követségi segéd nyitandja meg Párisban. — Kereskedelmi hírek jelentik Turinból, hogy egy angol, Sardiniába ügyekvő hajó a kikötővel szemközt vihartól lepetvén meg, bordáin lyukat kapott és közel 10,000 fegyvert kellett a a tengerbe hánynia,hogy a hajó megmentethessék. — Radeczky tábornagy f. h. 6-kán váratik Bécsbe. — Gr. Gyulay Mailandba megérkezett, a Bécsbe utazott Radeczky tábornagy helyett a főparancsnokságot átveendő. Anglia, London, oct 31. Mint hallatszik, Stanley lord a külügyi államtitkárságról lemondani szándékozik ; She il pedig, a pénzverési főigazgató, az elhunyt Hamilton helyébe, angol követ leend Toskánában. — Azon Németországban már rég fölmerült indítvány , miszerint egy minden nemzettel közös első dél vonal határoztassék meg, most Francziaországból újólag megpendittetett, s talán a nagy