Magyar Hirlap, 1850. november (2. évfolyam, 296-320. szám)
1850-11-08 / 301. szám
Pest, Péntek, Megjelenik e lap hétfőt én ünnepet ki- ...... . véve mindennap. Előfizetési dij : félévre, házhoz küldve Sírt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt ; vidékre ’k'trj 'I,'' postán küldve 4 frt á0 kr. ezüstben. — 39mHBk helyben havi előfizetés is nyittatott IBINEK» 1 It 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-től szám it Intik. — AV*" ’ í...1!, Ál hirdetések ötször hasábzón soráért !»*;-.1 / 4 kr. ezüstben számittatik. «sis» Wm Rt gggBgp»TM«»BaiaBBgv«KEiniBre»MBiw«M.'.u«jgg.-’:-;fjag;asgES5,cr.,Ea 301. sz HIVATALOS RÉSZ Ma jelen meg a Magyarországot illető törv. és komi. lap XXVI. darabja ; tartalmazza ; 357. sz. a. a f. évi sept. 29-ki cs. pátenst, mely által Magyar, Erdély, Horvát és Szlavonországban, a szerb vajdaságban, temesi bánságban és a kat. Italárörvidéken az égett szeszes folyadékokra és a sörre fogyasztási adó azon hozzáadással hozatik be, hogy a határnap, melyen e rendszabály életbelépte— ternlő , külön fog közzététetni. 358. sz. a. a polg. teljhatalmú cs. biztos f. évi oct. 4-i hirdetménye, mely által a jogügyek , oklevelek, irományok és hivatalos cselekvényekért fizetendő illetékek iránti f. é. aug. 2-i ideigl. törvényhez utólagos rendelmények tétetnek közzé. 359. sz. a. a polg. t. os. biztos f. é. oct. 21 -i hirdetménye, melynél fogva a régi 1 és 2 ftos bankjegyek f. é. dec. végéig minden közpénztáraknál elfogadandók. 360. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é. oct. 25—kihirdetménye, melynél fogva a cs. k. csendörség tisztjei s primapiánistái számára megállapított fakiszolgálmányi mennyiség és minőségnek kiszedési joga továbbra is kiterjesztetik. 361. sz. a. a p. t. cs. biztos f. é oct. 25—kihirdetménye, a csendőri legénység fakellékének 1850 — 51 télre leendő könnyebb beszerezhetése iránt. 362 — 368 sz. a. (bezárólag) az átalános kir. törv. lap tartalmi jegyzékét, a LXXI. darab 231. számától egész 74. darab 237. számáig (bezárólag). 369 sz. a af. június 16-i cs. rendeletet, mely által a Tiszaszabályozásnak az államigazgatóság általi további vezetése és felügyelete iránti különböző határozmányok jóváhagyatnak és annak kivitelére 100000 pftnyi évi segély az államkincstárból 5 évre engedélyeztetik. 370 — 372 sz. a. (bezárólag) az átalános kir. törv. lap tartalmi jegyzékét a LXXVI darab 237 számától egész 241 számáig. 373 sz. a. az igazságügyi ministerium f. é. jun. 19—i kibocsátványát érvényes ez összes koronaországra, mely által a f. é. jun. 17-i 1. f. határozat következtében azon magyar, horvát, szlavón, erdélyország, szerb vajdaság és temesi bánságbeliek hagyományainak, kik oly korona országban halnak meg, melyekben az átalános polgári törvény érvényes, valamint azon országbeliek hagyományainak tárgyalása iránti ideiglenes rendelet, a mennyiben az előbb nevezett országokban haláloznak meg, közrebocsáttatik s a kihirdetés napjától kezdve életbe léptetik. 374 — 382 (bezárólag) a kir. törvénylap tartalmi jegyzékét LXXVII. darab 243 számától kezdve egész a 72 darab 251 számáig. 1850. nov. 5-kén adatott ki a kir. törvény- és kormánylap CXLVI-d. darabja, egyedül német nyelven. Tartalma 436. sz. a. a pénzügyministernek f. é. oct. 19-kén kelt kibocsátványa, a f. é. sept. 29. kelt legf. nyiltparancs rendeleteinek foganatosítása iránt, a sör és égetett szeszes folyadékoktóli fogyasztási adó beszedése tárgyában. némethoni demokratia szövetségére számolhat, melynek tartalék gondolata kétségkívül az, hogy saját védurát — ha lehet porba tiprandja, mihelyt a vészharang kongása füleibe hat. De e combinatiók ellenében az északi hatalmasság túlereje, conservativ politikájának vas következetessége, az „Unió“ története, melyet kudarcz nélkül desavolálni nem lehet és egyéb általán ismert tekintetek állanak, miket a számításból kifeledni nem lehet. A készületek minden lehető gyorsasággal folynak, s a porosz külügyminister lemondása aligha más czélt és irányt adlanui, a seregek eddigi mozdulatainak. Ámbár tehát elég okunk van nem hinni a harcz kitörését, e hiedelmünk nem emelkedhetik a valószinüség színvonala fölé. A külügyek miképeii eldőlte, sőt már a jelenlegi mozgalmak is, szoros kapcsolatban vannak belügyeink menetével. Némely politikusok azt tartják, mikép birodalmi kormányunk a hatalom egész súlyát a mérleg egyik serpenyőjébe vetendi, s a külviszonyok bonyolódott állapota reménydús változásokat fog előidézni az állami formák átalakulására nézve, mert az anyagi áldozatok sokasága, hogy kész akaratra számíthasson a népek részéről, fényes engedményekre fogja szorítani a kormányt. Mi e véleményt nem ősztjük. Föltesszük, hogy a kormány meggyőződésből, és nem kedvtöltésből cselekedett eddig, s ha erős Austriát csak az eddigi alapokon hisz fölépíthetőnek, nem fogja föláldozni terveit a pillanat követelményeinek. Ki a harczok eredményeit a polgárosodásra, szabadságra és népboldogságra nézve vizsgálja, forgassa a történetek lapjait a harminczéves háborútól kezdve egészen az utolsó forradalmak lefolytáig. Mi tanulsággal fog azokban találkozni szemtől szembe? Hogy a teljes béke helyreálltával a megrögzött conservativismus üli diadalünnepét, a kifáradt erők pangásnak adnak helyet, s a szükség által kicsikart engedélyek a harcz alatt hiú nyereménnyé válnak, a harcz után fogyni kezdenek s végre megsemmisittetnek. Amit tehát várunk, azt józan politikától, a kormányok őszinteségétől s a népek észétő l s kitartásától, de nem az állam zavaros helyzetétől várjuk, midőn komoly veszélynek megyen eléje. Nem tudjuk, mi jelen viszonyainkat illeti, valjon félelmünk alapos-e, ha attól tartunk, nehogy a külügyek bonyolult állapota, a benső organisatió munkálatait hátráltassa, a provisorium életét meghosszabbítsa, s a szükséges anyagi erők előteremtése végett kétszeres szigort követeljen az ellenszegülök irányában. Ny áron a győzelem is drágán vásároltatnék meg. Azonban reméljük, hogy a fellegek eloszlanak, tása nélkül, midőn mégis elnézte, hogy saját alattvalói annak sergében szolgáltak, s őket — legalább a rész világ ezt hiszi és mondja — titkon arra még buzdította is. Ilyen eljárás, egy nagy és maga méltóságát érző statushoz épen nem méltó eljárás, amint magyarázatot nem kíván, úgy kritika alá sem vonható. Mindenkinek a jogról, igazságról legkisebb fogalma van, s tudja, hogy ez eszmék teszik a statusnak alapját is, boszankodással fordul el ily machiavellismustól,mi a tiszteletre méltó monarchiai elvet veszélyezi, s a fejetlenségi, és fölforgatási mesterkedések elüsegélésére vezető út, Németország újra alkotásának, s lehető egységének — nem eggyé létének — eszközlése csak Austria és Prussia közelfogása és egy czélra törekvése által történhetik. Radowitz lelépése azért, az önző és csak Németország szétszakasztására vivő politikából kibontakozásra első óhajtott lépés. Vajha e lépés a további gyümölcsöket is meghozná: hogy a német szövetség, a népek jogainak és szabadságának biztos rendütletlen erős alapra tétele által, a német fejedelmek hatalmát és tekintélyét is kettőztesse. A keletről fenyegető veszély ellen egy ily értelemben újra alkotandó Németország meg nem dönthető, az idővel daczoló védbástya leend! HHMHIVATALOS RÉSZ. Pest, nov. Î. §. Alig mult el egy év, mióta Austria csodás szerencsével veté véget a benső küzdelmeknek, melyek végveszély örvényébe sodorták országunkat s a birodalmat; és immár egy nagyszerű külháboru küszöbén állunk, mely — ha a koczka csakugyan harczra esnék (mi rövid idő múlva el fog dőlni), minden tartalék erők megfeszítését teendi szükségessé. A harcz kimenetele emberi számítás szerint mindig bizonytalan, ámbár a politikai constellatiók sokkal kedvezőbb feltételeket nyújtottak Austriának és szövetségeseinek. Mindkét ellenséges tábornak a legfontosabb okai vannak az ügyek békés eligazítására; s ott, hol a harcznak kedv és önkénytes elhatározás ellen kellene folynia, joggal remélhetni, mikép még az elhatározó pillanatban is gyors készséggel ragadja meg mindkét fél az alkalmat, mely az egyezkedés útjára visszavezethesse a differentiák megoldását akkor, midőn a legszerencsésb ütközet egy harmadik ellenséges elem érdekében látszanék vita. A porosz ministerium átalakulása kedvező fordulatot jósol az ügymenetben, s e tény derültebb kilátást nyithat a jövőbe, miszerint a béke áldásai élvezhetők lesznek a birodalom megaláztatása nélkül. — Saját fölfogásunk szerint Poroszországnak igen komoly okai vannak a lehető összeütközés kerülésére, mert mellőzve szerencsétlen geographiai helyzetét és azon lázas népelemet, mely nyugati tartományaiban folytonos forrongásban van, —terveinek sikerét egyetlen egy külállam sem tarthatja önérdekből kívánatosnak, és ha csak mély kabineti titkok nem forognak fen (?), Poroszország egyelőre csak a Pest, nov. 6. Radowitz porosz külügyminiszer visszalépése különösen Bécsben , mint lehet gondolni, minden körökben nagy, sőt villanyos megrázással ható benyomást tett. Ez esemény fontosságát mindenütt fogják bizonyosan méltányolni, hol Európa jelen politikai szövevényes helyzetét s azt, mi ezzel kapcsolatban van , s ebből kifejlődhetik, értik és fölfogják. Radowitz eltávozását alkalmasint a béke fönmaradása kezességének, mint szintén a porosz udvarnak a megtartás és mérsékleltség elvéhez visszatérése bizonyságának s igy az igazság és jogosság győzelmének lehet tekinteni. A porosz kormány politikája a februári forradalom után , szüntelen megújuló ellentmondást és következetlenséget mutatott. A frankfurti nemzeti gyűlés vagy parlament által ajánlott német császári koronát Berlinben el nem fogadták, midőn az elött mindent elkövettek, hogy a gyűlés azon határozata és szózatolása megtörténjék. — Nem akarták Berlinben az említett parlament hatalmát és felsőségét megismerni, de nem átallották legkevésbbé is azon nyomon, melyen az elindult, tovább menni, s igy a frankfurtiak czélzását s törekvéseit a május 26-i kötés és unió alakjában folytatni, t. i. Austriának kizárását Németországból, valamint Prussiának a kisebb státusok elnyerésével terjeszkedését eszközölni. A porosz kormány maga irányában az adómegtagadás elvét határozottan roszalta, s azt törvényes büntetés alá eshető alkotmányos kihágásnak tekintette, midőn Kurhessenben a kormány ellen lépett föl, mely az adómegtagadás kérdésében vele egy uton járt, a tőle adott példát követte. — Hát Schlesvig- Holsteinban mit cselekedett ? — A herczegségek ügyét előbb nyíltan s még fegyverrel is gyámolította, majd a jogért küzdő tartományt magára hagyta, békére lépett Dániával igényes biztosi november 8-kán 1850-Előfijiethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhidat ez a 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (adunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: aidunasor és Kalpiccz sarkán 53. sz. a, IS •meshegyi ház 2. emeletében 2. sz. a Levelezések. Paris, november 1.*) Ma egy éve, hogy az Odillon Barrot ministeriumnak ajtó mutattatott, s hogy első példáját láttuk annak, mint lehet az ország kormánya tagjait, úgy szólva, minden hittétel, folyamodás nélkül elküldeni. Mi történt egy év alatt, azt mindenki tudja. Nincs egy szabadság, nincs egy jog, mely megszorítást ne szenvedett, s vagy — itt ott műszót használva — ne rendeztetett volna. És történt mindez anélkül, hogy legalább más oldalról a nép anyagi könnyülésben részesült volna. Ellenkezőleg, a terhek súlyosbodtak, eltörlött adók élesztettek föl, mikép ismét bebizonyuljon , hogy az anyagi jóllét és gyarapulás a szabad institutiókból megszabott Köreiességek elismert jogok tiszteletben tartatásához mérve emelkedik vagy csökken, s mikép előbb utóbb mindenki azon igazság vallójává legyen, hogy az állomány tagjai közt, az állomány alapjául szolgáló kötés természetéből folyólag kivétel nélküli egyenlőség lévén az összetartó és életbiztosító elem, senki magának jogot a többek jogai fölött nem követelhet. Olvasóim nem képzelhetik, hogy az elnökségi institutiónak eltörlése iránti eszme Bonaparte Lajos ma egy évet ért ministereinek kormányzása óta és alatt, mily roppant hatalomra vergődött. De nem csak a nép között, melynek józansága mindig előbb megtapintja a helyesebb solutiót, hanem maga a polgárság közt, mely róla eleinte hallani sem akart, később figyelni kezdett. De flotte elválasztatásakor véleményt monda, később olvasa róla, míg végre a sátori szemlét megelőzött és követett állományi két hatalom közti versenygésekre gondolás által azt tetszőleg tekinteni, s mint oly so Intiót nézni látszik, mely a forradalmak periodicitását egyedül képes megelőzni. Én nagyon meg vagyok győződve, hogy az elnökség eltörlése maholnap népszerű is lesz a bourgeoisic nál, mert egy dynastica restauratioról csak igen kevés ember álmodik már, s bátran el lehet mondani, hogy a birtokos résznek, mely mindenek fölött szeretne Monarchiában lenni, alig egy század része, mely azt visszahozni kivánná.Miért ? azért—monda kevés idő előtt egy inveteratus orleanista — mert e visszahozatal csak egy catastropha által történhetik, s e catastrophában — mint a trójai falóban — annyi fegyveres insurrectio volna elrejtve, mennyi a viszahozottnak újbóli elkergetésére szükséges.“ E szavak egy másik mondatot juttattak eszembe. Ezt egy katonatiszttől hallottam : „Lássa ön — monda ez — én nem vagyok republicanus, de azt megismerem, hogy a respublica nagyon soká élhet s hihetőleg definitiv kormányformává is változhat. S tudja ön miért ? nem csak azért, hogy — mint Thiers úr hires szava mondja — legkevésbbé oszlat meg, hanem legfőkép és mindenek előtt azért, mert nincs benne kit.... elkergetni! kivált ha (s ekkor lehet az egyedül komoly crisis) az elnökség is eltöröltetik. Én azt hiszem, hogy a respublikának Francziaországbani czélirányosságát illetőleg többen követik e furcsa demonstrationális formát, s bár mindez nem hízelgő is nagyon a kormányzati alaknak, de látni belőle, hogy ez mennyi oldalról támogattatik. A Journal pour rire utolsó számában van egy torzkép, mely a mostani helyzetet a legtalálóbb életczel mutatja. A Respublica szobra egy democrat-socialista tömeghez van hátával támasztva. Eöl egy császári pályaképiben Bonaparte Lajos, balról Thiers és jobbról Berryer neki erőlködve azt földönteni s épen ellenkező irányban ható erőmegfeszitéseikkel biztosítják minden fölbomlás ellen. Szerintem e kép még sokkal találósabb lett volna, ha a három erőlködő izzadozásának előbb utóbb bekövetkező eredményét, a respublikának a háta mögötti socialisták karjaiba való döntését ábrázolta volna. A Patriónak tegnapi esti száma jelenti, hogy Persigny úr nem érkezett meg s a nemzeti gyűlés megnyílása előtt megérkezni sem fog. — Ugyan ekkor a Pouvoir — nem kevésbbé császári lap —tudatja, hogy Persigny ur megérkezett. A két félhivatalos lapnak ezen ellenkező értesítéséből több hiteles forrás azon hirt buzogta föl nekem, hogy a sokszor említett ár igen is megérkezett, de ismét elutazott a német kérdést illető fontos utasításokkal, melyekben itt ott lőpor szagot is szaglál ki egy egy jól értesült. Mások biztos kútfeje szerint a távollévőnek itteni mulatása azért szándékoltatik elragadtatni, hogy a Message (elnöki irat) készítése neki ne tulajdoníttassék. Én ugyan nem látom át, hogy miféle szerencse vagy szerencsétlenség háramlanék valakire abból, ha ilyes valami tulajdonittatnék is Persigny úrnak. Neumayer még mindig vonakodik újabb rendeltetését elfogadni, azonban úgy látszik engedni fog — mint mondják — Changarnier várakozásra intéseinek. A Moniteur hallgat. Londonból írják nekem, hogy Pulszky és neje Petőfinek verseit s jelesen Kukoricza Jancsit fordítják. Hasonlókép fordítás alatt van Eötvös történeti regénye Magyarország 1514-ben , ugyancsak azon Wenkstein urtól fordítva, ki a Falu jegyzőjét fordija, s ki a magyar ügynek sokféleképen igyekezett szolgálatot tenni. Mog joio«»<n Londonban: A ne ct dots a magyar honvéd és huszár életből, lovanna Mezey Mórnak egy uj dala, mely a királyné előtt egy udvari hangversenyben énekeltetett, ugy New- Yorkban Lind által — kinek ajánlva van — hangicsáltatottt. — Beöthi Ödön neje ismét visszatért Magyarhonba. Az öreg volt főispán Amerikába szándékszik. Londonból még egy pár érdekes adatom van , ezt közelebbről. Ide Párisba érkeztek Pataky és Szabó századosok. Ez utolsót nem kell öszvecserélni azon Szabó Imre ezredessel, ki Görgei barátja és mint hadi ministernek helyettese volt, s most hírlapokban Kossuth ellen föllépett. Ide érkeztek még Kálóczi és Jankó győri volt élelmezési biztos. Az itteni hírlapok jelentik, hogy a Mindszenti ünnep miatt nyomdáik zárva lévén, holnap nem jelennek meg. Én sem akarván jobb lenni a . . . . nyomdáknál, olvasóimtól vasárnapig búcsút veszek. *) E levélhez csatolt kis-ázsiai magyar levelet nem közölhetjük. Szerte Becs, nov. 4. Jelenleg épen tehetlen bizonyosan megmondani, mi fog holnap történni. Minden attól függ, vájjon Poroszország eddig követett politikáját megváltoztatja-e. Poroszország pedig csak akkor fog uralkodási vágyaival fölhagyni, ha Oroszország erélyesen ellenük nyilatkozik, így tehát a be nem avatottaknak várni kell, mig az orosz czár szándéka fölött valami igaz hallható lesz. A mai ,Lloyd vezérczikkében igen harczias szint ölt. Kezdetben megróván Poroszország önkényét és jogtalan viseletét a német ügyek elrendezésében kijelenti, hogy a had ugyan nagy baj, hanem egy gyalázatos béke még sokkal nagyobb baj. Továbbá azt mondja az említett vezérczikk: „hogy most kétségkívül eljött az idő, hol Poroszországnak meg kell tudnia, miként külügyministere egy oly állást foglalt el, mely csak akkor megtartható , ha azt karddal győztesen megvédni képes.“ (A „kard“ szó e czikkben szinte alá van húzva.) — Ugyanezen hírlap egy más czikkében a bajor hadseregről dicsérőleg tétetik említés, és a porosz sereggel összehasonlittatván, azt véli czikkíró, hogy háború esetében a bajor hadsereg többet érne a porosznál. Úgy hiszem a ministeriális ,Lloyd‘ e két czikke, habár nem lehet is őket hadüzenetül venni, mégis mutatja, mikép az austriai kormány vissza nem rettent a porosz lapok háborúfenyegetéseitől, hanem hasonló szavakkal felel. Némelyek szerint pedig békés egyeztetés remélhető. Véleményem szerint sokkal jobb lenne, hogy a német ügyek elrendezése vagy mi