Magyar Hirlap, 1850. november (2. évfolyam, 296-320. szám)
1850-11-21 / 312. szám
312 szer. Csütörtök, Megjelenik ! . .. _ ti_ véve mindenniétföt el ünnep évre, házhoz Előfizetési díj : 1 e ipostán küldve 9 ft kve 8W. Vidékre, helyben házhoz küldÉvnegyere postán küldve 4 frt 50 frt; vidékre Helyben havi előfizetés zus 1 ft 30 krjával; a havonkéi.nyittato rt mindig a hónap l-löl számlt löf,tete* hirdetések ötször halálozott 4 kr. ezüstben számittatik."aer november 21-kén 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhid utcz a 671 . sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van; aldunasor és halpiac* sarkán 53. sz. a Nemeshegyiház 2 .emeletében 2. sz. a HIVATALOS RE 7 A Magyarországot illető dr.g.és törvény- és kormánylap XXVI.a_ rabjából. (Kiadatott és elküldetett 1850. November A vallás-és közoktatási ministernek 1850. ju. 12-kén kelt rendelete , a leczkepénzeknek ase_esi, prágai, pesti, lembergi, krakkói, olmüc^ gráczi és innsbrucki egyetemekbe való behozatala iránt. (Folytatás.) 7. §. Ezen leczkéken fölül, melyek által az alkalmazott tanár az alkalmazásakor elvállalt kötelezettségnek megfelelhet, joga van még, egész tanszaka, vagy ennek egyes részei, avvagy oly szakokból, melyekből leczkéket adni alkalmazásakor vagy későbben nem köteleztetett ugyan, de jogosíttatott, vagy általa tetszése szerint megállapítandó nagyobb leczkepénzért egy vagy több leczkét tartani. 8. §. Minden rendes tanár köteleztetik továbbá, legalább minden harmadik félévben főtárgyának egyes részei vagy más oly szakból, melyből felolvasást tartani nem köteles ugyan, de jogosítva van, hetenként egy vagy két órából álló ingyenleczkét (publicum) tartani. Ezen ingyenleczkéket rendes leczkéi mellett köteles adni, azonban az ezekre fordított órákat főleczkéi köteles óráiba beszámíthatja. Ezen leczkéken kívül a tanár ingyenleczkéket csupán a közoktatási ministerium megegyeztével azon esetben tarthat, ha valamely tantárgy sajátszerü mivoltához képest, oly leczke látogatása, melynek létrejötte kívánatos, tiszteletdíj követelése által felette szenvedne. A közoktatási ministerium az ily engedély megadásakor arra fog ügyelni, hogy ez által valamely e szakban fáradozó magántanitó el ne nyomassák. 9. §. Magántanítók és fizetés nélküli rendkívüli tanárok minden leczkéjöket vagy a leczkepénz törvényes minimumáért, vagy ennél nagyobbért, ingyen azonban csupán az előbbi szakaszban tett feltételek alatt, adhatják. 10. §: Minden tanár vagy magántanító, ki leczkét nagyobb leczkepénzért kíván adni, ezt a leczkejegyzék készítésekor a tanártársulatnak, és a tiszteletdíj mennyiségét a fölvételi határidő előtt az egyetemi pénztárnak köteles bejelenteni. Ha ezen bejelentést annak idejében megtenni elmulasztja, az tétetik föl, hogy a törvényesen kiszabott leczkepénzzel megelégszik. 11. §. A leczkerendben azon leczkék különösen kiemelendők, melyek ingyen, vagy mint föleczkék, avvagy a 3. §-ban érintett tiszteletdijnál nagyobbért adatnak. 12. §. A rendes vagy rendkívüli leczkékért járó leczkepénz fizetésére az osztálynak mind bejegyzett, mind be nem jegyzett hallgatói köteleztetnek, amennyiben törvényes mentességgel nem bírnak, vagy a felmentést jelen törvény tartalma szerint ki nem eszközlötték. 13. §. A felmentés vagy az egész leczkepénzre vagy ennek felére, más törtszámra azonban semmi ürügy alatt sem terjedhet. 14. §. A leczkepénz alóli teljes felmentésre egyenes törvényes igénnyel csupán a következő hittani tanulók bírnak : a) A világi papságból: Az egyházmegyei papnevelőházban vagy kinnnak oly szegény növendékek, kik az egyházmegye szűkére megkívántatnak, és a megyei papságba már vagVdósággal besoroztattak, vagy legalább a fölvétel neki iatározottan megigértetett. A püspök köteles mindt lakos név kezdetével ezen tanulók névsorát, ezek szegénsége igazolásával együtt a hittani tanártársulatnak mosoiidani. b) A szerztei„kböl. Mindazok, hogy rendhez tartoznak, mely valamely közalapítványból javadalmat húz. Ennélfogva mindezek. hittani tanulókra, mig tanulmányaikat jó sükerrel vitZi|t) a következő határozatok nem alkalmazandók. 15. §. A leczkepénz fizetme és a tanitási s tanulási szabadság egész rendszeri közt létező benső összefüggésnél fogva szabályul szolgál, hogy minden tanuló, minden oly leczkétöl, melyek hallgat, s mely nem ingyen-leczke, a leczkepénzt ezen törvény tartalma szerint tartozik fizetni. Az egész vagy fél leczkepénz fizetése alóli fölmentés csak kivételkép, és pedig csupán a) szeplőtlen magaviseletü oly tanulóknak engedtethetik meg, kik b) valódi szegénységöket és c) kitűnő tudományos szorgalmat bebizonyitni képesek. Az austriai egyetemeket használó külföldiek hasonló föltételek alatt fölmenthetők akkor mint az austriai tanulók, ha az illető álladalom egyetemein az austriai tanulók is hasonló mentességekben részesülhetnek. 16. §. Segélydijasok és alapitványosok mint ilyenek a leczkepénz-fizetés alóli fölmentésre igénnyel nem bírnak, hanem tartoznak kimutatni, hogy az abbeli élvezet daczára is szegényeknek tekintenifSt-17. §. Valamely gymnasiumból vagy ez előtt úgynevezett bölcsészeti tanintézetből az egyetembe átlépő tanulókra nézve szabályként áll, hogy ők egyetemi idejük első félévében a leczkepénz fizetésére kötelezvék, és csak a második félévben folyamodhatnak a fölmentésért, ha a 16-dik §-ban kiszabott föltételeknek eleget tesznek. Csupán azok folyamodhatnak már főtanodai tanulmányaik első félévében fölmentésért, kik az érettségi vizsgálatot kitűnő sikerrel tették le. 18. §. Azon tanulók, kik a) az 1849—50-dik évben a pesti, krakkói és innsbrucki egyetemnek valamelyikében már beiktatva vagy b) valamely más austriai egyetemben bejegyezve voltak, és azon az egyetemi pénz fizetésére törvényesen nem köteleztettek, vagy ez alól az illető hatóság végzése következtében fölmentettek, ezen törvényesen vagy különösen engedett fölmentés alapján, az 1850—1851-dik, 1852—53-dik évig bezárólag az 1849 — 50-dik iskolaév alatti jó viseletén kívüli minden egyéb kimutatás nélkül, az áltatok látogatandó minden leczkékre nézve, a leczkepénz fele alóli fölmentést igényelhetik és ezen mentességben a három éven át meghagyandók mindaddig, mig jó magok viselete és szorgalmok által magokat ezen kedvezményre érdemesítik (25. §.) 19. §. Ha az 1849 —50-dik évben az egyetemi pénz fizetésére nem kötelezett valamely tanuló, a neki a fölebbi szakaszban az 1851 — 53-ik évekre engedett részletes fölmentéssel meg nem elégszik , hanem a teljes mentességért folyamodik, ezt tenni szabadságában áll; azonban ebbeli folyamodványa, a 18-dik §-ra való minden egyéb tekintet nélkül, csupán az ily mentesség átalános föltételei : jó magaviselet, valóságos szegénység, és kitűnő tudományos alkalmazottság szerint ítélendő meg, s ehez képest nekik a teljes vagy fél mentesség megadandó , vagy egészen megtagadandó. 20. §. A 19-dik §-ban érintett részletes fölmentés igényével az egyetembe való átlépéskor azon tanulók is bírnak, kik az 1849 — 50-dik évben a pozsonyi , kassai, nagyváradi, zágrábi , szebeni vagy kolozsvári jogakadémiák egyikében a jog- és álladalmi tudományokat jó sikerrel tanulták. 21. §. Semmiféle bármi czímen alapuló teljes vagy részletes mentesség sem száll azonban az egyik egyetemről a másikra át, sem pedig az egyik szak leczkéinek hallgatására nyert mentesség ugyanazon egyetemi más szakra nem terjed ki. Csupán a hittani tanulóknak a törvény által engedett mentesség terjed ki a többi szakokra is. 22. §. Minden oly tanuló, ki azt hiszi, hogy a teljes vagy fél mentesség igényével bír, a félév első 14 napja alatt ezért az illető tanártársulathoz köteles folyamodni. Ez a fölött, a folyamodvány alapjának és mellékleteinek érett megvizsgálása után, határoz. rizou nataroi,..... „u... rüi.i.i...r.Uvi. holj» nincs. 23. §. Ha valamely folyamodványi kérelem vagy épen nem , vagy csupán részben teljesittetik , köteles a tanuló mindazon leczkéktől, melyekre magát bejegyeztette, első esetben az egész, a másodikban pedig a fél leczkepénzt lefizetni. 24. §: Minden mentesség hatálya csupán két félévre terjed. Ennek lefolyta után minden tanuló, ki azt hiszi, hogy ennek további élvezetére igénnyel bír, tartozik ennek megújításáért folyamodni. Ezen megújítás megnyerésére szolgáló föltételek különbözők azokra nézve, kik a 18-dik §. alapján kérték és nyerték a leczkepénz fele alóli mentességet s minden egyebekre nézve. 25. §. Azok, kik a 18-dik §. alapján mentettek föl a leczkepénz fele alól, szinte kötelesek ugyan a megújításért évenként folyamodni, azonban ez az 1852—54-dik iskolaévig bezárólag török meg nem tagadtathatik , mig magokat jól viselik , és egyébként sem fordul elő olyan, mi által ezen kedvezményre érdemetlenekké lesznek. 26. §. A leczkepénz alól részben vagy egészen fölmentett tanulók a mentesség megújítását kérő folyamodványban becsületszavukra tartoznak kijelenteni, hogy pénzbeli viszonyaik a nyert mentesség idejétől fogva nem javult, továbbá nemcsak viseletekre nézve nem szabad semmi megrovandónak előfordulni, hanem ezen fölül megkivántatik , hogy legalább egy azon tanárok közöl, kiknek leczkéit az utóbbi félévben hallgatták, kitűnő tudományos alkalmazásukról saját meggyőződésből bizonyságot tehessen. {Folytatása következik.) F. hó 18-án jelent meg a hírod. törv. és korm. lap CXLIX. darabja, német egyes s kilencz kettős kiadásban. Tartalmazza 443. sz. a. a cultus és közoktatási minister 1850. oct. 18—ki rendeletét a középtanodai tanulmányok s a magán tanulmányzás határozmányait illetőleg az Ennsen aluli és fölüli Austria, Salzburg, Tirol, Styria , Karantén , Krajna , Trieszt és partvidék, Dalmáczia, Cseh, Morvaország, Szilézia, Galiczia és Bukovina koronaországokban. F. hó 19-én jelent meg a hírod. törv. és korm. lap CL. darabja, német egyes és kilencz kettős kiadásban. Tartalmazza: 444. sz. a. az igazság, financz és közoktatási ministeriumok f. é. nov. 8-ki rendeletét, a törvényes és önkénytes elemi iskola-alapitványi adalékok beszedése és beszámítása iránt. 445. sz. a. a financzministerium f. é. nov. 13-ki kibocsátványát, az 1851—ki igazgatási és jövedelmi adót illető, f. é. oct. 10-ki 1. f. pátens életbeléptetése különös határozmányai iránt. 446. sz. a. a belügyministerium nov. 14-ki kibocsátványát a segélynyújtásra alkalmazott tisztek pótdíjai iránt. 447. sz. a. a f. é. nov. 15—ki császári pátenst, mely által minden közlés, mely a csapatoknak mozgásaira a birodalomban, vagy hasonló viszonyokra s hadi működésekre vonatkozik, a lapokban, kivéve a hivatalos tudósításokat, föltétlenül megtiltatik , 500 pártig terjedhető pénzbüntetés mellett, s áthágás esetében még azon fölül az illető lap további megjelenésének betiltásával büntettetik. TÁRCZA. Jegyzetek Ungvári ur Velenczei Emléktöredékeire *). A velenczei szigetekre legelőször nem az Attilától félő rómaiak települtek, hanem az általa elpusztított Aquileia —mely három évig ellenállott — és Padua szökevényei. Rómában a vaticani vagy pápai könyvtárban van Mátyás király imakönyve több jeles képekkel ékítve. Tiraboschi írja Mátyás király könyveiről: „Dopo la morte del re Mattia, una gran parte de suoi libri ritorno in Italia, specialmente nella bella biblioteca della casa d’ Este a Modena“ (Mátyás király halála után, könyveinek nagy része visszavándorolt Olaszországba, különösen az Estei ház szép könyvtárába.) Mátyás Rómában és Florenczben fizetett másolókat, kik a budai könyvtár számára a classikai munkákat leírták. A herczegi könyvtárban egy kamarás 8 könyvet mutatott Mátyástól, melyek ívrét alakban , mint misekönyvek vastagok és veres bőrbe vannak kötve, kívülről aranyzott czifrázatok díszítik, és a corvus gyűrű is látszik a czimerben. Midőn az első könyvet fölnyitom, meglepve olvastam : „Alberti de re aedificatoria.“ — Most alig van jó munkánk építészetről, mig a rómaiaknál csak Augustussal kezdett a belletristikai kor virágzani, azaz miután már a consulok mindenütt ama hires római utakat építették. Nálunk máig is többet kényszerülünk irni rész utakról, mert jó utakra sem írásban, sem az életben nem akadhatunk. Olasz hírlapokban olvasom, hogy gr. Széchenyi nem volt megelégedve a tudós társasággal, mert az inkább belletristikai társaságnak nevezhető. Vérző szívvel olvastam a Pester Zeitungban, hogy a magyar nyelv nem tudományos nyelv, azért német iskola kell. Ez hamis állítás, mert a nyelv tudományirásra teljesen alkalmas, csakhogy nem igen imák rajta tudományt. Elég baj, hogy tudós hazánkfiai nem sietnek képességük fölhasználásával e hazugságot megczáfolni. Minden épületnél előbb a szükségesre és tartósra, azután a hasznosra és csak legvégül kell a szépre ügyelni. Hová jöne a huszár, ha lovát a farkán kantározná ? Nálunk mostanig verbőczikori prókátor és szent istvánkori theologus nevelés divatozott. A tudós gyűlésekben rettenetes theoriákban búvárkodnak, de praktikus tudományok leforditásán a német és franczia irodalomból nem igyekeznek. Aztán a papok nem világosítják föl a népet. Bocsánat e jegyzeteim közben tett kitérésekért, a mi igaz az mindig a propos. A Corvinus többi hét könyvei: Juvenal, sz. Gregorius, sz. Ambrosius stb. pergamentre irvák, sok arany festett betűkkel. E könyvek úgy származtak ide, hogy a törökök , midőn a hires Mátyás könyvtárnak egy részét elégették , a másik részt Stambulba hurczolták, hol a velenczei kereskedők ezeket aztán olcsón megvették. Velenczében azokat a ferrarai követ vásárolta meg herczegének, s igy jöttek vele e könyvek Modenába. Előbb 10 könyv volt, de a két legszebbet a herczeg Bécsbe küldé a magyar diétának. Nápolyban a Vesuv és Pompeji, Rómában az ősemlékek, Felső-Olaszországban pedig a vizvezetés voltak figyelmem tárgyai. Ez utóbbi valódi aranybánya , több gazdag család Milanóban csupán ebből él. A havasok lábánál csekély fúrásokat tesznek és kész az artézi forrás. E víz számtalan csatornákban foly keresztül Lombardián egész a Po-ig, hol a kavicsos földet , mely különben mitsem teremne, oly termékennyé teszi, hogy minden hónapban fris füvet kaszálnak télen is. E jó legelőknek köszönhetni a hires parmesan sajtot. Melynek neve ugyan olyforma hálátlanság, mint midőn a Columbus által föltalált ujvilágrészt Amerikának nevezik. E sajtot ugyanis a lódiak készítik , és mivel eleinte leginkább parmai kereskedők vették, ezért jön neve : Parmesan ! Mikor fognak a Mátra vizei csatornák által a kecskeméti homok pusztákra vezettetni ? .... Italiában a nép ez aquaeductusokat kiváló szorgalommal használja föl földje termékenyítésére , s nem kénytelen istenhez folyamodni egy kis esőért, ő dolgozik és munkál, s az isten bő aratással jutalmazza. A vízhasználat már véres háború oka is volt Olaszországban — de ez még mindig jobb, mint midőn köd képekért harczolunk. Ezért harczolt Mantua Veronával a Tartaro határfolyam vizhasználásaért, hol a rizs csak akkor nő, ha 4 lábnyi vízben áll. E véres pernek véget vetni Mária Terézia és Velencze küldöttséget nevezett ki, mely egy nagy kötetet adott ki tervekkel. E tervek egyikében ezt olvastam: „Forte d’ Attila.“ Egy sediolán oda repültem. (Sediola kétkerekű egylovas taliga: Két kereke vagyon, Egy ló húzza nagyon ! Benne olasz vagyon 1... a tengelyen egy kis tulipán formájú szék van, csak egy emberre, ki kocsikáz, a két rúdon hátul függ 2 kötélén egy deszka, melyen a kocsis áll ostorral , ki semmi esetre sem állatkínzás elleni egylet tagja , mert egy év alatt ostorával együtt a lovat is elnyövi. ... A mi fiakkerlovaink emancipáltak ezekhez képest !) Az ut átnézhetlen rizsmezőkön vitt keresztül, melyek a modenai herczegéi, ki 1846-ban 10,000 zsák rizst szüretelt. A sok vizárkok miatt gyalog kellett sok helyütt mennem, ezután egy fattore (bérlő fél aratásért) egy négyszögű térre vezetett, körülbelöl 100 lépésnyi volt egy egy oldal, körülé 2 öl magas földgát, hol széna terem. A négyszög közepén pedig vetések vannak. Ez aztán rendezett gazdaság, ily kis helyen. Innen Governoloba mentem, hol a Mincio a Po-ba ömlik. Idejött Leo pápa a Roma ellen induló Attila elé, kit itt annyira megkérlelt, hogy egy lépést sem jön tovább, tehát Attila a Po-n keresztül nem ment. Velencze egyik templomában két oltárképen láttam e Leo és Attila közti összejövetelt. Az olasz köznépet contadiniknek nevezik, lazzaronik leginkább csak Nápolyban vannak. Nevük onnan jő , mert majdnem mezetlenek (ebbero il nome di lazzari dalia loro passata quasi nudita.) A közlőti útleírásban hibásan találtam a „Dei miraculum templom“-ot, helyesbben: Chiesa di santa Maria dei miracoli. A „dei“ nem Isten hanem genitivus. Valamint Ion a „citta dei lazzaroni“ nem istenek városa — hanem a lazzaroniaknak városa, így a csodák temploma sem, „Isten-csoda templom.“ P. M. *) Lásd M. H. 289. 290 és 291. számait.