Magyar Hirlap, 1895. augusztus (5. évfolyam, 207-237. szám)
1895-08-01 / 207. szám
2 isâîsy&r hírlap' Ifuwww r»-riw —■>■■■■ »" ' ................ ......... Budapest, juSius 31. Miniszterek Ischlben. Bécsből telegrafálják: Bánffy Dezső báró miniszterelnök és Khuen-Héderváry Károly gróf horvát bán ma Bécsbe érkeztek- Nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnöknek és a horvát bánnak Bécsben egyszerre való megjelenése a király horvátországi útjával van öszsefüggésben. Bánffy minisizterelnök, aki cm hosszasabban értekezett Galychovszky gróf közös külügyminiszterrel, holnap reggel Jósika báró miniszterrel rövid tartózkodásra Isehlbe utazik. Kállay közös pénzügyminiszter és Eidmannsegg gróf, az ausztriai minisztertanács éltjük é s napokban szintén Isehlbe utaznak, ellenben alaptalan az a hír, hogy Lufides pórzügyminiszter Isehlbe érkeznék. A román királyi pár e hónap 5-én érkezik Isehlbe, ahol ezen a napon királyunk díszebédet ad számukra. A román királyi pár Isehli tartózkodása alatt fog Isehlbe érkezni, mint a »N. Fr. Pr.« írja, Goluskovszky gróf közös külügyminiszter is; ez a látogatás csak megerősíti ama, néhány nap előtt közölt hiteinket, amelyeket a romániai állapotokra vonatkozólag közöltünk,. Golubovszky különben Ischlben találkozni fog Hohenlohe herczeg birodalmi kanczellárral is, aki jelenleg Ausseeban tartózkodik. A hármasszövetség és a Balkán. A N. Fr. Pr. egyik munkatársának, a Balkán egyik legkiválóbb államférfiával folytatott, beszélgetését közli, amelyből a következőket vesszük ki, megemlítvén, hogy a beszélgetés még Sztambulov meggyilkoltatása előtt történt. Az illető államférfin kijelentette, hogy Románia a hamasszó vétséghez tartozik. Arra a kérdésre, Várjon formális szövetség-e ez, vagy pedig csak olyan jóakaratú elvi támogatás, minőben Anglia részesíti a szövetséges hatalmakat, a diplomata így felelt: — Ha jól vagyok értesülve, úgy Románia a hármasszövetség irányában kötelezettségeket vállalt. A hármasszövetségnek védelmi jellege van s ehhez képest, Románia csatlakozása is ily természetű. A hármasszövetség élén Ausztria-Magyarországgal, védelmezné Romániát, ha megtámadják. Viszont Románia azt vállalta magára, hogy kellemetlenségeket okoz Oroszországnak, ha ez Ausztria-Magyarországot támadná meg. A romániai rmszofil pártról, amely elnevezéssel a Sturdza vezetése alatt álló pártot illetik, úgy nyilatkozott, hogy Sturdza pártja csak belügyi kérdésekben tér el a többi párttól, a külügyekben a hármas szövetséggel tartanak. A hírlapíró ama kérdésére, hogy a Románia irredenta tagjai, miként viselkednek a hármasszövetséggel szemben, amelyben Magyarország is benne van, amely — úgy mondják ők — elnyomja a románokat, azt felelte, hogy a romániai irredentista mozgalmat a távolból nagyon túlbecsülik, mert az inkább akadémikus-irodalmi, mint politikai természetű. Még a Bulgária irredentánál is veszélytelenebb. Az 1896. évi budget. A pénzügyminisztériumban, mint a M. É. jelenti, most állítják egybe az 1896. évi költségvetést. Még csak a pénzügyminiszteri tárcza költségvetésének megállapítása van hátra, a többi minisztérium költségvetése már mind teljesen elkészült és ezeket már el is küldték a pénzügyminisztériumnak. Lukács László pénzügyminiszter augusztus hónap 17-dikén reggel érkezik vissza a fővárosba s nyomban visszaérkezése után minisztertanács elé terjeszti az 1896. évi költségvetést. A minisztertanács végleges megállapítása után a költségvetést a pénzügyminiszter valószínűleg még augusztus hóban í felsége elé terjeszti. A néppárt hadi tervei. A néppárt megint hatalmas tervvel remigeli a világot: már ebben a hónapban, de mindenesetre szeptember havában az ország különböző részeiben minden vasárnapra népgyűléseket szándékozik összehívni. Ez bizonyára rettenetes dolog lesz, de a néppárt terveinél az a furcsa, hogy híresztelésük sokkal rettenetesebbek, mint ha megvalósulnak — sőt nagyrészt nem is valósulnak meg. Nekünk úgy rémlik, hogy most két hete estiséég valami rettenetes tervet főzött ki, esnnak előtte két héttel még valami rettenetesebbet. Ha valahányszor a szájét kinyitotta, mindannyiszor elnyelte volna a világot, akkor ma már nem igen volna mit megmentenie és megválrtania. Bramorbus, aki rettenetes fenyegetésekkel csinál magának reklámot. A néhai inszurgensek is addig hirdették, hogy no, ma már pussjjíigjí ÍJ van, ma meg már golyóbist is kaptunk, amíg »»Ön jött a frenezia, s ők retiráltak s meg sem álltak Komáromig. Nehogy rossz ómen legyen, hogy ugyancsak Komáromban született meg a néppárt." 1995. augusztus 1. Az állami anyakönyvvezetők. — A hivatalos lap holnapi számából. ~ A belügyminiszter ma megkezdte az állami anyakönyvvezetők kinevezését. A hivatalos lap holnapi száma fogja közölni, hogy a miniszter Békés, Gsandd, Esztergom, Moson és Ugocsa megyék területére kinevezte az állami anyakönyvvezetőket. A kinevezésekből már most is meg lehet állapítani, hogy az állami anyakönyvvezetés nehéz munkája nagyobbára a községi jegyzői kar vállaira fog hárulni: a miniszter általában a jegyzőket nevezte ki anyakönyvvezetőkké. Mellettük csak igen kevés számmal szerepelnek szolgabírák, községi orvosok és községi írnokok. A hivatalos lapnak a kinevezésekre vonatkozó részét itt közöljük egész terjedelmében. Itt megjegyezzük még, hogy azokat az anyakönyvi kerületeket, amelyekre nézve a szóban levő anyakönyvvezető az ottani anyakönyvvezető saját személyére, házastársára, gyermekeire vagy szüleire vonatkozó anyakönyvvezetői teendők végzésével van megbízva, sárjellel, azokat a szomszéd anyakönyvi kerületeket pedig, melyeknek anyakönyvvezetője, helyettes nem létében a szóban levő anyakönyvvezető saját személyére, házastársára, gyermekeire vagy szüleire vonatkozó anyakönyvi teendők végzésével van megbízva (1994. XXXIII. t.,cz. 10. §-a) sárjellel és aláhúzással fogjuk megjelölni. Az anyakönyvvezető helyettesének jelzésére h betűt használunk A belügyminiszter kinevezte: Békés vármegyében. 1. A gyulai kerületben anyakönyvvezetőnek Dudkay Béla polgármestert (Gyulavári); 2) a dobozi kerületbe Kéry Elek I. jegyzőt, h. Prényi Lajos II. sző; 3) a gyulaváriba Bán Károlyt I. szőt; (Gyula), 4) a kétegyháziba Szerb Miklós 1. szőt, h. Popovits Aurél községi írnok; 5) a csabaiba Seiler Elek szolgabirót, h. Grósi Miklós I.írnok (Uj-Kigyós); 6. az uj-kigyósiba Pain Károly jegyzőt (Csaba); 7. a békésibe Popovics Viktor szolgabirót, h. Bakó Mátyás j. írnok; 8. a mezőberényibe Kolozsi Endre pénztárnokot, h. Mucsi Mihály jegyző; 9. a köröstarcsaiba Petneházi Ferencz jegyzői, h. Sósa Albert jegyzői; 10. a szarvasiba Baross Dezső szolgabirót, h Csernák István j. írnok; 11. az öcsödibe György Imre jegyzőt, h. Gólyán Lajos szó; 12. a szent -andrásiba Bhizekovics Hugó jegyzőt, h. Fubriczi Soma jegyző; 13. a kondorosiba Suhajda Antal jegyzőt, h. Baross István jegyző; 14. a szeghalomiba Illvessy Károly szolgabirót h. Debreczenyi Károly j. Írnok, (Füzes Gyarmat, Kőrös Ladány), a füzesgyarmatiba Bácsi Dénes szőt (Szeghalom) ; 16. a vésztőibe Tardi Lajos szőt, h. Putics Sándor sző; 17. orosházaiba Vangyel Sándor szolgabirót, h. Lázár Lajos j. Írnok (Pa. Szt.-Tornya, Sz.-Sz.-Tornya); 18. a kűrösladányi betöltetlen, (Szeghalom)] 19. a szabadszent tornyaiba Gottstág Sándor szőt. (Orosháza)] 20. a bánfalvaiba Duck István (Nagy-Szénás)] 21. a nagyszénásba Torkos Kálmán sző. h. Menyhárt Zsigmond albiró (Bánfalva); 22. a puszta szent tornyaiba Kuczkay Zoltán szőt. (Orosháza)] 23. a csorvásiba Gremsperger szőt, h. Kovács Albert szőt; 24. a tót komlósiba Povázsay Mihály szőt, h. Lachata János sző. (Sámson); 25. a puszta földváriba Govrik István szőt, h. Pap Károly közs. írnok; 26. a sámsoniba Veres Gyula sző:; (T.A.omlást) 27. a gyomaiba Jantyik Mihály szolgabirót, h. Kovács János j. írnok; 18. az ennőaibe Viskovits Ignátz szót, h. Korcsok János szót. Brassó megyében: 1. a brassói kerületben: Brennerberg Ferencz polgármester, h. Jakobi Károly és Alexius Oszkár városi tanácsosok; 2. az apáczai kerületben: Kovács Gyula közs. jegyző, (Szász Magyarosi) 3. a belfalusi kerületben: Rheind Rezső közs.jegyző, (Szentpéteri)] 4. a földvári kerüleben: Hubbes Péter közs. jegyző (Veresmarti) 5. a krizbai kerületben: Illyés Károly közs. jegyző (Bárcza ujfalusi)] 6. a prázsmári kerületben: Copony J. közs. jegyző (Szász-Hermány)] 7. Szászhermányi kerületben: Horváth Péter körjegyző (Szentpéter, Prazsmár), (Szentpéter)] 8. a Szászmagyarosi kerületben: Copony Márton közs.-sző (4 p<ifsza): 9. a Szentpéteri kerületben: Geldtschmidt Márton közs.-sző (Szász-Hermány, Botfalu) 10. a Veresmarti kerületben: Geörgy János községi jegyző (Földvár) 11. a barcsa-ujfalui kerületben: Szabó László közs. sző. (Körtövény, KrințbsJ; 12. a fekete-halomi kerületben: Bolesch Károly közs. sző. (Keresztényfalva)] 13. a Kétkövényi kerületben: Nikolaus György közs. szö. (Barcsa-Újfalu); 14. a keresztényfalvi kerületben: Merthes János közs. sző. (Volkány, Feketehalom, Vidombák) (Rozsnyó); 16. a rozsnyói kerületben: Pfaff Mihály közs.~jző. (Keresztényfalva); 16. a vidákiba: Bolesch Henrik közs. jzp. (Kere^svyfalva)] 17. a volkányi kerületben: Gugerch János közs. jegyző Keresztény falu] 18. a bácsfalusiban: Domokos István közs. sző türkés] 19. p Cserhát plusiban: Sipos János közs. sző. Hosszufalu Türkíis; 20. a hosszufalusiban: Lukács Károly közs. sző Cserhátfalu] 21. a purkerecziben: Birófalvás közs, sző Lajzon 22. a tatrangi kerületben: betöltetlen, h. Fóris Mihály főbíró; 23. a türkösiben: Rusz János Bácsfalu; 24. a lajzoniban: betöltetlen, h. Rab János főbiró Bürkerecz, Csanádmegyében. 1. A makói kerületbe: Széll György polgármester;h. Bakos Ferencz főjegyző; 2. az Albertibe: Thury Sándor körjegyző. (Pitvarosi.) 3 Az ambrózfalvaiba: Nicsovics Jenő közs. jegyző. (Nagy-Majláth.) 4. Az apátfalvaiba: Munkácsy József közs. jegyző; h. Divald Károly dr. közs. orvos. (Magyar- Csanádi és Kis-Királyfi egyesi.) 5. A földeákiba: Réti Rezső közs. jegyző h. Istók Barnabás dr. községi orvos (Léle.) 6. A kis-királyhegyesibe: Dekán Sándor helyettes jegyző, (Apátfalva), 7. A féldbe: Smajda Mihály közs. jegyző, (Földeák) 8. A N. Majláthiba: Szatirka Sándor közs. sző, (Ambrózfalva.) 9. A pitvarosiba: Molítorisz József községi jegyző (Alberti.) 10. A nagylakiba: Pápay Ferencz községi jegyző; h. Lantos József sző. 11. A csanád-palotaiba: Braugarten Henrik közs. sz.Ö; b. Szántó István nyilvántartó (Kövegy.); 12. A sajtónyibe: Miksa János helyettes jegyző; 13. A köv egyike: Csillag Antal közs. sző (Csanád Palota); 14. A battonyaiba Lovrics Pál közs. sző; h. Fodor Manó sző. (Tornya); 15. A tornyaiba: Lovrics István közs. sző. (Battonya); 16. A kisiratosiba: Horváth Márton közs.szö. (Revenyes) 17. A kevermesibe: Kiss Vilmos közs. sző. (Iis-Iratos.) 18. A mezőhegyesibe: Baksa Béla közs. sző h. Tottál Károly közs. pénztárnok; 19. a marcz.-dombegyházaiba: Győrfi Etele közs. sző, h. Weil Izsó dr. körorvos; 20. a mező-kovácsházaiba: Bagyik Antal közs. sző, h. Harsányi Gyula sz. bírói írnok (Végegyháza. Reform. Kovácsházai); 20. a végegyházaiba: Gortva István közs. sző (íesző-Kovácsháza); 22. a reform.kovácsházaiba: Kovács Dezső közs. sző (Mező-Kovácsháza); 23. a tót-bánhegyesibe Chrenka Mihály közs. sző. Hoffmann Ignácz dr. közs. orvos. 24. Az apáczaiba: Faludy Károly közs. jegyző; h. Csomós Jakab közs. orvos. 25. A magyar-bánhegyesibe: Pataki Aurél közs. jegyző. Dombiratosi.) 26. A kunágotaiba: Bajcsi László községi jegyző, h. Kun László községi tanytó. (Dombiratos.) 27. A dombiratosiba: Székely Antal közs. jegyző. (Magyar-Bánhegyes) (Kunágota). 1. Az esztergomi kerületbe: betöltetlen; 2) a pilismarótiba: Fischer Dezső szőt (Dömös); 3) dömösibe: betöltetlen(Pilis-Maróth); 4) a tálhiba: Obert Zsigmond jegyzőt (Dorog) (Ny.-Újfalu); 5) a nyerges-ujfaluiba: Richly István szőt (I’áth. Barót) (Pisaié); 6) a bajóthiba: betöltetlen, (Ny.-Ujfalu);7) a piszkeibe: Andréka Gyula jegyzőt (Ny.-Újfalu) (Süffő); 8) a süllőibe: Ajeszky Ferencz jegyzőt (Piszke); 9) a dorogiéba: Benedek József jegyzőt (Csolnok, Kesztölcz (Tóth)] 10. a csolnokiba: betöltetlen (Unv), (Dorogh); 11. az ungi kerületbe: Dogosy Lajos szőt (Csolnok); 12. a bajnaiba: Novák János szőt (Nagy-Sáp); 13. a nagy-sápiba: Vaisz Endre szőt (Bajna); 14. a párkányiba: Ivanik Gyula szőt (Nana, Ebed); 15. a nánaiba: Porubszky Károly szőt (Párkány, Kishid Gyarmat); 16. kőhid-gyarmatiba: Balogh József szőt (Libád), (Nana); 17. a keméndibe: Hegedűs Béla jegyzőt (Bény, Bari); 18. a Bényibe: Rapp Géza szőt (Keménd, Bény); 19. a barliba: Verbó Pál szőt (Keménd); 20. a kétyibe: Zsarnóczay István szőt (Bény); 21. a nagy ölvedibe: Országh Elek szőt (Farnad) (Szölgyén); 22. a harmadiba: Meszes Ferencz szőt (Nagyölved); 23. a magyar-szölgyénibe: Csongrády Gyula szőt, h. Pászthy József bőrorvost (Nagyölved); 24.a libádiba: Lévay Sándor krszőt (Kőhidgyarmat); 25. a kisujfalusiba: Szvoboda Sándor szőt (Köbölkút); 26. a köbölkutiba: Berényi József krizet (Bátorkesz, Kis Újfalu, Muzsla); 27. a muzslaiba: Báthy Géza szőt, (Köbölkút)] 28. az ebedibe: Báthy Béla szőt, (Párkány)] 29. a dunamocsiba: Nagy Móricz krizet (Bátorkeszi)] 80. a bácsiba: Varga József szőt (Bátorkesz)] 31. a bátorkeszibe: HerWlendy Gyula szől (Duna-Mécs-Béres Esztergom megyében: