Magyar Hirlap, 1895. augusztus (5. évfolyam, 207-237. szám)

1895-08-01 / 207. szám

2 isâîsy&r hírlap' Ifuwww r»-riw —■>■■■■ »" ' ................ ......... Budapest, juSius 31. Miniszterek Ischlben. Bécsből tele­­grafálják: Bánffy Dezső báró miniszterelnök és Khuen-Héderváry Károly gróf horvát bán ma Bécsbe érkeztek- Nyilvánvaló, hogy a magyar miniszterelnöknek és a horvát bánnak Bécsben egyszerre való megjelenése a király horvátor­szági útjával van öszs­­efüggésben. Bánffy minisizterelnök, aki cm hosszasab­ban értekezett Galychovszky gróf közös kül­ügyminiszterrel, holnap reggel Jósika báró mi­niszterrel rövid tartózkodásra Isehlbe utazik. Kállay közös pénzügyminiszter és Eid­­m­annsegg gróf, az ausztriai minisztertanács éltjük é s napokban szintén Isehlbe utaznak, el­lenben alaptalan az a hír, hogy Lufides pór­z­­ü­gyminiszter Isehlbe érkeznék. A román királyi pár e hónap 5-én érke­zik Isehlbe, ahol ezen a napon királyunk dísz­­ebédet ad számukra. A román királyi pár Isehli tartózkodása alatt fog Isehlbe érkezni, mint a »N. Fr. Pr.« írja, Goluskovszky gróf közös külügyminiszter is; ez a látogatás csak megerősíti ama, néhány nap előtt közölt hi­teinket, amelyeket a romániai állapotokra vo­natkozólag közöltünk,. Golub­ovszky különben Ischlben találkozni fog Hohenlohe herczeg bi­rodalmi kanczellárral is, aki jelenleg Ausseeban tartózkodik. A hármasszövetség és a Balkán. A N. Fr. Pr. egyik munkatársának, a Balkán egyik legkiválóbb államférfiával folytatott, be­szélgetését közli, amelyből a következőket ves­­­szük ki, megemlítvén, hogy a beszélgetés még Sztambulov meggyilkoltatása előtt történt. Az illető államférfin kijelentette, hogy Románia a ham­asszó vétséghez tartozik. Arra a kérdésre, Várjon formális szövetség-e ez, vagy pedig csak olyan jóakaratú elvi támogatás, minőben Anglia részesíti a szövetséges hatalmakat, a diplomata így felelt: — Ha jól vagyok értesülve, úgy Románia a hármasszövetség irányában kötelezettségeket vállalt. A hármasszövetségnek védelmi jellege van s ehhez képest, Románia csatlakozása is ily természetű. A hármasszövetség élén Ausz­­tria-Magyarországgal, védelmezné Romániát, ha megtámadják. Viszont Románia azt vállalta magára, hogy kellemetlenségeket okoz Orosz­országnak, ha ez Ausztria-Magyarországot tá­madná meg. A romániai rmszofil pártról, amely el­nevezéssel a Sturdza vezetése alatt álló pártot illetik, úgy nyilatkozott, hogy Sturdza pártja csak belügyi kérdésekben tér el a többi párt­tól, a külügyekben a hármas szövetséggel tar­tanak. A hírlapíró ama kérdésére, hogy a Románia irredenta tagjai, miként viselkednek a hármasszövetséggel szemben, amelyben Ma­gyarország is benne van, amely — úgy mond­ják ők — elnyomja a románokat, azt felelte, hogy a romániai irredentista mozgalmat a tá­volból nagyon túlbecsülik, mert az inkább akadémikus-irodalmi, mint politikai természetű. Még a Bulgária irredentánál is veszélytelenebb. Az 1896. évi budget. A pénzügy­minisztériumban, mint a M. É. jelenti, most állítják egybe az 1896. évi költségvetést. Még csak a pénz­ügyminiszteri tárcza költségvetésének megállapítása van hátra, a többi minisztérium költségve­tése már mind teljesen elkészült és ezeket már el is küldték a pénzügyminisztériumnak. Lu­kács László pénzügyminiszter augusztus hónap 17-dikén reggel érkezik vissza a fővárosba s nyomban visszaérkezése után minisztertanács elé terjeszti az 1896. évi költségvetést. A miniszter­tanács végleges megállapítása után a költségvetést a pénzügyminiszter valószínűleg még augusztus hóban­­ í felsége elé terjeszti. A néppárt hadi tervei. A néppárt megint hatalmas tervvel remi­geli a világot: már ebben a hónapban, de mindenesetre szeptember havában az ország különböző részeiben minden vasárnapra népgyűléseket szándékozik összehívni. Ez bizonyára rettenetes dolog lesz, de a néppárt terveinél az a furcsa, hogy híresztelésük sokkal rettenetesebbek, mint ha megvalósulnak — sőt nagy­részt nem is valósulnak meg. Nekünk úgy rémlik, hogy most két hete estiséég valami rettenetes tervet főzött ki, e­snnak előtte két héttel még valami ret­tenetesebbet. Ha valahányszor a szájét kinyitotta, mindannyiszor elnyelte volna a világot, akkor m­a már nem igen volna mit megmentenie és megválr­tania. Bramorbus, aki rettenetes fenyegetésekkel csinál magának­­ reklámot. A néhai inszurgensek is addig hirdették, hogy no, ma már pussjjíigjí ÍJ van, ma meg már golyóbist is kaptunk, amíg »»Ön jött a frenezia, s ők retiráltak s meg sem álltak Komáromig. Nehogy rossz ómen legyen, hogy ugyan­csak Komáromban született meg a néppárt." 1995. augusztus 1. Az állami anyakönyvvezetők. — A hivatalos lap holnapi számából. ~ A belügyminiszter ma m­egkez­dte az állami anyakönyvvezetők kinevezését. A hivatalos lap hol­napi száma fogja közölni, hogy a miniszter Békés, Gsandd, Esztergom, Moson és Ugocsa megyék területére kinevezte az állami anyakönyvvezetőket. A kinevezésekből már most is meg lehet állapí­tani, hogy az állami anyakönyvvezetés nehéz mun­kája nagyobbára a községi jegyzői kar vállaira fog hárulni: a miniszter általában a jegyzőket nevezte ki anyakönyvvezetőkké. Mellettük csak igen kevés számmal szerepelnek szolgabírák, községi orvosok és községi írnokok. A hivatalos lapnak a kinevezésekre vonat­kozó részét itt közöljük egész terjedelmében. Itt megjegyezzük még, hogy azokat az anya­könyvi kerületeket, amelyekre nézve a szóban levő anyakönyvvezető az ottani anyakönyvvezető saját személyére, ház­astársára, gyermekeire vagy szüleire vonatkozó anyakönyvvezetői teendők végzésével van megbízva, sárjellel, azokat a szomszéd anya­könyvi kerületeket pedig, melyeknek anyakönyv­vezetője, helyettes nem létében a szóban levő anya­könyvvezető saját személyére, házastársára, gyer­mekeire vagy szüleire vonatkozó anyakönyvi teendők végzésével van megbízva (1994. XXXIII. t.,cz. 10. §-a) sárjellel és aláhúzással fogjuk megjelölni. Az anyakönyvvezető helyettesének jelzésére h betűt használunk A belügyminiszter kinevezte: Békés vármegyében. 1. A gyulai kerületben anyakönyvvezetőnek Dudkay Béla polgármestert (Gyulavári); 2) a do­bozi kerületbe Kéry Elek I. jegyzőt, h. Prényi La­jos II. sző; 3) a gyulaváriba Bán Károlyt I. szőt; (Gyula)­, 4) a kétegyháziba Szerb Miklós 1. szőt, h. Popovits Aurél községi írnok; 5) a csa­baiba Seiler Elek szolgabirót, h. Grósi Miklós I.­írnok (Uj-Kigyós); 6. az uj-kigyósiba Pain Károly jegyzőt (Csaba); 7. a békésibe Popovics Viktor szolgabirót, h. Bakó Mátyás j. írnok; 8. a mező­­berényibe Kolozsi Endre pénztárnokot, h. Mucsi Mihály jegyző; 9. a köröstarcsaiba Petneházi Fe­­rencz jegyzői, h. Sósa Albert jegyzői; 10. a szarva­siba Baross Dezső szolgabirót, h Csernák István j. írnok; 11. az öcsödibe György Imre jegyzőt, h. Gólyán Lajos szó; 12. a szent -andrásiba Bhizeko­­vics Hugó jegyzőt, h. Fubriczi Soma jegyző; 13. a kondorosiba Suhajda Antal jegyzőt, h. Ba­ross István jegyző; 14. a szeghalomiba Illvessy Károly szolgabirót h. Debreczenyi Károly j. Írnok, (Füzes Gyarmat, Kőrös Ladány), a füzesgyarmatiba Bácsi Dénes szőt (Szeghalom) ; 16. a vésztőibe Tardi Lajos szőt, h. Putics Sándor sző; 17. oroshá­zaiba Vangyel Sándor szolgabirót, h. Lázár Lajos j. Írnok (Pa. Szt.-Tornya, Sz.-Sz.-Tornya); 18. a kű­­rösladányi betöltetlen, (Szeghalom)] 19. a szabad­­szent tornyaiba Gottstág Sándor szőt. (Orosháza)] 20. a bánfalvaiba Duck István (Nagy-Szénás)] 21. a nagyszénásba Torkos Kálmán sző. h. Menyhárt Zsigmond albiró (Bánfalva); 22. a puszta szent tornyaiba Kuczkay Zoltán szőt. (Orosháza)] 23. a csorvásiba Gremsperger szőt, h. Kovács Albert szőt; 24. a tót komlósiba Povázsay Mihály szőt, h. La­­chata János sző. (Sámson); 25. a puszta földváriba Govrik István szőt, h. Pap Károly közs. írnok; 26. a sámsoniba Veres Gyula sző:; (T.­A­.omlást) 27. a gyomaiba Jantyik Mihály szolgabirót, h. Kovács Já­nos j. írnok; 18. az ennőaibe Viskovits Ignátz szót, h. Korcsok János szót. Brassó megyében: 1. a brassói kerületben: Brennerberg Ferencz polgármester, h. Jakobi Károly és Alexius Oszkár városi tanácsosok; 2. az apáczai kerületben: Kovács Gyula közs. jegyző, (Szász Magyarosi) 3. a belfalusi kerületben: Rheind Rezső közs.jegyző, (Szentpéteri)] 4. a földvári kerüle­ben: Hubbes Péter közs. jegyző (Veresmarti) 5. a krizbai kerületben: Illyés Károly közs. jegyző (Bárcza­ ujfalusi)] 6. a prázsmári kerületben: Copony J. közs. jegyző (Szász-Hermány)] 7. Szászhermányi kerületben: Horváth Péter körjegyző (Szentpéter, Prazsmár), (Szentpéter)] 8. a Szász­­magyarosi kerületben: Copony Márton közs.-sző (4 p<ifsza): 9. a Szentpéteri kerületben: Geldtschmidt Márton közs.-sző (Szász-Hermány, Botfalu) 10. a Veresmarti kerületben: Geörgy János községi jegyző (Földvár) 11. a barcsa-ujfalui kerületben: Szabó László közs. sző. (Körtövény, KrințbsJ; 12. a fekete-halomi kerületben: Bolesch Károly közs. sző. (Ke­resztényfalva)] 13. a Kétkövényi kerületben: Nikolaus György közs. szö. (Barcsa-Újfalu); 14. a keresztényfalvi kerületben: Merthes János közs. sző. (Volkány, Feketehalom, Vidombák) (Rozsnyó); 16. a rozsnyói kerületben: Pfaff Mihály közs.~jző. (Keresztényfalva); 16. a v­i­dákiba: Bolesch Henrik közs. jzp. (Ke­r­e^­­svyfalva)] 17. a volkányi kerületben: Gugerch János közs. jegyző Keresztény falu] 18. a bácsfalusiban: Domokos István közs. sző türkés] 19. p Cserhát­ plusiban: Sipos János közs. sző. Hosszufalu Türkíis; 20. a hosszufalusiban: Lukács Károly közs. sző Cserhát­falu] 21. a purkerecziben: Biró­falvás­ közs, sző Lajzon 22. a tatrangi kerületben: betöltetlen, h. Fóris Mihály főbíró; 23. a türkösiben: Rusz János Bácsfalu; 24. a lajzoniban: betöltetlen, h. Rab János főbiró Bürkerecz, Csanádmegyében. 1. A makói kerületbe: Széll György polgár­mester;­­h. Bakos Ferencz főjegyző; 2. az Albertibe: Th­ury Sándor körjegyző. (Pitvarosi.) 3­ Az ambróz­­falvaiba: Nicsovics Jenő közs. jegyző. (Nagy-Maj­­láth­.) 4. Az apátfalvaiba: Munkácsy József közs. jegyző; h. Divald Károly dr. közs. orvos. (Magyar- Csanádi és Kis-Királyfi egyesi.) 5. A földeákiba: Réti Rezső közs. jegyző h. Istók Barnabás dr. községi orvos (Léle.) 6. A kis-királyhegye­­sibe: Dekán Sándor helyettes jegyző, (Apátfalva), 7. A féldbe: Smajda Mihály közs. jegyző, (Földeák) 8. A N. Majláthiba: Szatirka Sándor közs. sző, (Ambrózfalva.) 9. A pitvarosiba: Molítorisz József községi jegyző (Alberti.) 10. A nagylakiba: Pápay Ferencz községi jegyző; h. Lantos József sző. 11. A­ csanád-palotaiba: Braugarten Henrik közs. sz.Ö; b. Szántó István nyilvántartó (Kövegy.); 12. A sajtónyibe: Mik­sa János helyettes jegyző; 13. A köv egyike: Csillag Antal közs. sző (Csanád Palota); 14. A battonyaiba Lovrics Pál közs. sző; h. Fodor Manó sző. (Tornya); 15. A tornyaiba: Lovrics Ist­ván közs. sző. (Battonya); 16. A kis­iratosiba: Horváth Márton közs.szö. (Revenyes­) 17. A kever­­mesibe: Kiss Vilmos közs. sző. (I­is-Iratos.) 18. A me­­zőhegyesibe: Baksa Béla közs. sző h. Tottál Károly közs. pénztárnok; 19. a marcz.-dombegyhá­­zaiba: Győrfi Etele közs. sző, h. Weil Izsó dr. kör­­orvos; 20. a mező-kovácsházaiba: Bagyik Antal közs. sző, h. Harsányi Gyula sz. bírói írnok (Vég­egyháza. Reform. Kovácsházai); 20. a végegyhá­zaiba: Gortva István közs. sző (íesző-Kovácsháza); 22. a reform.­kovácsházaiba: Kovács Dezső közs. sző (Mező-Kovácsháza); 23. a tót-bánhegyesibe Chrenka Mihály közs. sző. Hoffmann Ignácz dr. közs. orvos. 24. Az apáczaiba: Faludy Károly közs. jegyző; h. Csomós Jakab közs. orvos. 25. A magyar-bánhegyesibe: Pataki Aurél közs. jegyző. Dombiratosi.) 26. A kunágotaiba: Bajcsi László községi jegyző, h. Kun László községi tanytó. (Dombiratos.) 27. A dombiratosiba: Székely Antal közs. jegyző. (Magyar-Bánhegyes­) (Kunágota). 1. Az esztergomi kerületbe: betöltetlen; 2) a pilismarótiba: Fischer Dezső szőt (Dömös); 3) dömö­­sibe: betöltetlen(Pilis-Maróth); 4) a tálhiba: Obert Zsigmond jegyzőt (Dorog) (Ny.-Újfalu); 5) a nyer­­ges-ujfaluiba: Richly István szőt (I’áth. Barót) (Pisaié); 6) a bajóthiba: betöltetlen, (Ny.-Ujfalu);7) a piszkeibe: Andréka Gyula jegyzőt (Ny.-Újfalu) (Sü­ffő); 8) a süllőibe: Ajeszky Ferencz jegyzőt (Piszke); 9) a dorogiéba: Benedek József jegyzőt (Csolnok, Kesztölcz (Tóth)] 10. a csolnokiba: betöltetlen (Unv), (Dorogh­); 11. az ungi kerületbe: Dogosy Lajos szőt (Csolnok); 12. a bajnaiba: Novák János szőt (Nagy-Sáp); 13. a nagy-sápiba: Vaisz Endre szőt (Bajna); 14. a párkányiba: Ivanik Gyula szőt (Nana, Ebed); 15. a nánaiba: Porubszky Károly szőt (Pár­kány, Kishid Gyarmat); 16. kőhid-gyarmatiba: Balogh József szőt (Libád), (Nana); 17. a keméndibe: Hegedűs Béla jegyzőt (Bény, Bari); 18. a Bényibe: Rapp Géza szőt (Keménd, Bény); 19. a barliba: Verbó Pál szőt (Keménd); 20. a kétyibe: Zsarnóczay István szőt (Bény); 21. a nagy ölvedibe: Országh Elek szőt (Farnad) (Szölgyén); 22. a harmadiba: Meszes Ferencz szőt (Nagyölved); 23. a magyar-szölgyé­­nibe: Csongrády Gyula szőt, h. Pászthy József bőr­orvost (Nagyölved); 24.a libádiba: Lévay Sándor krszőt (Kőhidgyarmat); 25. a kis­ujfalusiba: Szvoboda Sándor szőt (Köbölkút); 26. a köbölkutiba: Berényi József krizet (Bátorkesz, Kis Újfalu, Muzsla); 27. a muzslaiba: Báthy Géza szőt, (Köbölkút)] 28. az ebedibe: Báthy Béla szőt, (Párkány)] 29. a duna­­mocsiba: Nagy Móricz krizet (Bátorkeszi)] 80. a bácsiba: Varga József szőt (Bátorkesz)] 31. a bátor­­keszibe: HerWlendy Gyula szől (Duna-Mécs-Béres­ Esztergom megyében:

Next