Magyar Hirlap, 1899. január (9. évfolyam, 7-31. szám)
1899-01-07 / 7. szám
2 mmGYAR HÍRLAP infesztum az obstrukczió erélyes elítélését tartalmazná. Ez a hír már az exlex beállta előtt is felmerült s ma is csak azt mondhatjuk, amit akkor hangoztattunk, hogy lehetetlennek tartjuk, hogy a király ilyen lépésre rábírható volna. A felsorolt alternatívákon kívül még egy eshetőséget kell számításba venni. Az alkotmányos éra óta nem egyszer fordult elő, hogy a korona, ha két radikális eljárás közötti választásról volt szó, a harmadikat választotta. Vagyis azt sem lehet az eventualitások sorából kizárni, hogy a király esetleg az előterjesztett megoldási módok közül egyiket sem tartja elfogadhatónak. Ebben az esetben arról volna szó, hogy milyen kabinet lenne képes a válságot más eszközökkel elhárítani. Mindezek nagyon bonyolulttá teszik a helyzetet. A végső határozat előtt számtalan pro és kontra érvet kell számításba venni. Ezért tervezték a magyar kormány Bécsbe ment tagjai útjukat két napra. Lukács László pénzügyminiszter azért kísérte el a miniszterelnököt, mert a mostani tárgyalások kardinális pontja a kiegyezés s azért ment velük Fejérváry báró honvédelmi miniszter is, hogy igy a kabinet három legnagyobb sulylyal biró tagja együtt lévén, a király elnöklete alatt korona-tanácsot lehessen tartani. A válság megoldása ugyanis nem tűr halasztást s igy nagy előnyt nyújt az, ha Bánffy báró Bécsből ahelyett, hogy mindent csak ad referendum venne, a koronatanács döntésével térhet vissza. A miniszterek mai bécsi tartózkodásáról a következőkben értesülünk: * Bécsből jelenti tudósítónk telefonon: Bécs, január 6. Bánffy báró magyar miniszterelnök, Fejérváry báró és Lukács miniszterekkel ma ide érkezett. A miniszterek délelőtt 10 órakor a a Burgba hajtattak, ahol a király fél tizenegy órakor együttes külön kihallgatáson fogadta őket. E kihallgatás fél óra hosszáig tartott. Ezután ő Felsége elnöklete alatt koronatanács volt, melyen Bánffy báró miniszterelnökön, Fejérváry báró és Lukács László minisztereken kívül Széchenyi Manó gróf, ő Felsége személye körüli miniszter is részt vett. A koronatanácsban döntés még nem történt, hanem ő Felsége elhatározását holnapra tartotta fenn magának. A magyar miniszterek tehát holnap még itt maradnak és a király a holnapi nap folyamán újra kihallgatáson fogadja őket. Akkor fog az uralkodó nyilatkozni abban a tekintetben, vajjon elfogadja-e a kormánynak az obstrukczió újabb megnyilatkozásával szemben követendő eljárásra vonatkozó előterjesztéseit, amelyekhez való hozzájárulását ő Felsége ma még nem jelentette ki. A döntésnek okvetlenül be kell következnie hétfőig, amikor a király Felső-Stájerországba utazik vadászatra. A magyar kormány tagjai utazásuk végső czéljáról mély titoktartást őriznek meg. A kormánynak itt időző tagjai ma délután bizalmas tanácskozást tartottak, melyen Kárlcly közös pénzügyminiszter is részt vett. A szabadelvű pártban. A szabadelvűpártban ma is nagy lehangoltság volt észlelhető. Ennek oka nem csekély mértkben volt az, hogy a Bécsben időző miniszterek a pártot a kihallgatáson történtek felől teljes bizonytalanságban tartották. Darányi, Dániel, Teresei és Erdély miniszterek voltak este a pártkörben, de sem ők, sem Graensenstein és Gromon államtitkárok nem tudtak a Bécsben történtek felől felvilágosítással szolgálni. Egy csomó kósza hír ide is eljutott, így Gromon államtitkár nevetve beszélte, hogy egy a Nemzeti Kaszinóban szárnyra kelt láma már lemondatta Bánffyt és Lukács László pénzügyminisztert megtette miniszterelnöknek. Egy másik kósza hír a királynak Szilágyi Dezsőhöz intézett állítólagos táviratáról (!) szólt. Ezt is megmosolyogták. A pártban különben ma erősen hangoztatták a Bánffy személyéhez való ragaszkodást s nem hiszik, hogy a bécsi út a kormány lemondásával végződhetnék. Fél kilencz után Percsel belügyminiszter Bánffy bárótól táviratot kapott, melyben a miniszterelnök csak annyit jelentett, hogy Ottó és Plainer főherczegek holnap fogadják, hogy újévi üdvözletét átadja. Ez ugyan sovány híradás volt. De ezen kívül egy sifrírozott távirat is érkezett, mely már bővebb részleteket tartalmazott. A kormány tagjai csak annyit mondottak, hogy ma még nem döntött a király. Félhivatalos jelentések. A kormány félhivatalos kőnyomatosai a miniszterek elutazásáról hallgattak. Ma az alábbiakat jelentik: Bécs, január 6. Bánffy Dezső báró miniszterelnök, Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter és Lukács László pénzügyminiszter ma reggel ideérkeztek és ma délelőtt az ő Felsége személye körüli minisztériumban hosszabb tanácskozást tartottak, amelyen Széchenyi Manó gróf ő Felsége személye körüli miniszter is részt vett.A délelőtt folyamán ő Felsége hosszabb kihallgatáson fogadta a három minisztert. A A miniszterek még a holnapi napot i Bécsben töltik. (Bad Tud.) Bécs, január 6. Széchenyi Manó gróf, a király személye körüli miniszter ma délelőtt Bánffy Dezső báró, Fejérváry báró és Lukács miniszterekkel egyidejűleg kihallgatáson volt a királynál, amely két óra hosszat tartott. (M. T. I.) Bécs, január 6. Bánffy Dezső báró miniszterelnök, Fejérváry báró honvédelmi miniszter és Lukács László pénzügyminiszter ma reggel ideérkeztek és kihallgatáson voltak a királynál. A miniszterek holnap is itt maradnak, Fejérváry Géza báró az uralkodóház tagjainál átadta újévi szerencsekivánatait és a nap folyamán hosszasabban értekezett Krieg- Jiammer közös hadügyminiszterrel. (M. T. I.) 1899. január 7 Az ellenzéki pártkörökben. Mig a függetlenségi párkörben ma ünnepi csend uralkodott, — a képviselők egy része vidékre utazott s az itt maradottak közül is csak néhányan jelentek meg a klubban, — addig a nemzeti párt kör élénk élet színhelye volt. A függetlenségiek közül is többen ide jöttek és élénken tárgyalták a nap eseményeit. Sok szó esett a «Magyar Hírlap» mai számában közölt szenzáczióról, a miniszterelnöknél tegnap lefolyt tanácskozásról és a kormány tagjainak bécsi utazásáról. Ellenzéki körökben nem tartják valószínűnek, hogy a tegnapi konferenczián Bánffyék konstatálhatták volna a béketárgyalások eredménytelenségét, mert azok — bár nehezen folynak, —■ mégsem reménytelenek. Azt sem hiszik, hogy Bánffy báró ma a királynak erőszakos eszközöket, például a Ház elnapolását vagy feloszlatását hozhatta volna javaslatba. Ily kísérletekkel nem érne el semmit, sőt az is megtörténhetnék, hogy a feloszlatás után összeülő országgyűlést nem tekintenék törvények alkotására képesnek, miután a választás törvénytelen alapon ment végbe. A miniszterelnök bécsi útjának egyetlen elfogadható eredményéül tehát azt képzelik, hogy Bánffy báró demisszióját fogja magával hozni. Mialatt a pártkörben e kombinácziókról beszélgettek, egyszerre — állítólag a szabadelvű klubból eredőleg — híre terjedt, hogy Bánffy Dezső báró ma beadta lemondását és Lukács László pénzügyminisztert ajánlotta a Felségnek a kormányelnöki székbe. Ezt a hírt magában a pártkörben is ellenőrizhetetlennek tartották ugyan, de azért sokan voltak, akik hittek benne és az egyedül elképzelhető kibontakozási módnak tekintették. Mind a találgatások mellett, melyek a zűrzavaros politikai helyzet megoldását a legközelebbi napokra helyeznék kilátásba, az ellenzékiek jó hosszú időre — mondhatni a végtelenig— készítik elő a maguk kis obstrukcziós játékait. Sikerült kitalálniuk annak módját, hogyan lehet újonnan kieszelt harczmodorukat ad absurdum vinni. Erről az ámuló világ a Ház hétfői ülésén fog meggyőződni, amikor az ellenzék a szó teljes értelmében a jegyzőkönyv minden egyes kifejezésének módosítását szándékozik ajánlani. Ahány szava van a jegyzőkönyvnek, annyi név szerinti szavazást kér az ellenzék Minden egyes szóhoz külön ellenzéki szónok fűzi majd »módosítását«, mely abból fog állam, hogy indokolás nélkül az illető szó kihagyását hozza javaslatba. Ha tehát ez indítványok mozaikját összerakjuk, a hétfői jegyzőkönyben egyetlen szó sem marad. De ez mellékes, a fő az, hogy ilyen elmés után az obstrukczió hetekre ellátja magát név szerinti szavazásokkal. — Hadd izzadjanak a »mathematikai fogalom« részei! — tréfálkozik az ellenzék, Tisza István egyik kifejezését persziflálva. A holnapi ülésre nem terveznek semmit; megelégszenek azzal, ha a hátralékos névszerinti szavazásokat lemorzsoltatják a t. Házzal * A nemzeti párt hivatalos lapjának mai számából megtudjuk, hogyan képzeli e párt a kibontakozást, illetve a jövendő alakulását. A nevezett lap vezérczikkében a következőket adja elő: A nemzeti párt koalicziós kabinetet kíván, melyben az egész parlament megbizhatnék, melynek tehát a parlament minden csoportjából kellene alakulnia. A mostani harczban a parlament három csoportból áll: a kormánypártból, a kilépettekből és az egyesült ellenzékből. A koalícziós kormányban is e három csoportnak kell képviselve lennie. Hogy a többséget Fejérváry, Darányi, a kilépetteket Szilágyi, Csáky, az egyesült ellenzéket Apponyi, Horánszky vagy mások képviseljék a kabinetben, ez másdrangú, de szintén fontos kérdés. Az egyesült ellenzéket azért kell éppen a nemzetipártnak képviselnie, mivel ez az a párt, melyet a többség programmjától elvileg egyéb el nem választ, mint a törvény szigorú tisztelete és így a tiszta választásoknak követelése és érvényesítése. Politikai frivolitás volna tehát éppen ezt a pártot melózni a tiszta választások jegyében alakulandó kabinetből, holott az ellenzéki pártok általában már kijelentették, hogy dk