Magyar Hirlap, 1918. július (28. évfolyam, 168-176. szám)

1918-07-21 / 168. szám

2 mMGVMR mXLJSP ISie. %nrus 2t.. x; M politika eseményei* A Magyar Hírlap tudósítójától, Wekerle Sándor miniszterelnök a kép­­­viselőház tegnapi ülésének résén tájékoz­tatta a Házat a parlament munkaprogramm­­járól, felsorolta, hogy melyek azok a­avas­­latok, amelyeket a kormány még a nyári szünet előtt le akar tárgyaltatni. Ezek a pénzügyi javaslatok, a Gyöngyös újjáépíté­sére vonatkozó javaslat és a katonai ellátás­ról szóló törvényjavaslat. . Ezután — július végén, vagy augusz­tus elején — elnapolják a Házat. A mi­niszterelnök a nyári szünetet is Budapesten fogja tölteni és saját kijelentései szerint fon­tos törvényjavaslatok előkészítésén fog dol­gozni. Ezek között első helyen van a válasz­tókerületek beosztásáról szóló javaslat és a választási bíráskodásról szóló javaslat, ame­lyet az igazságügyminiszterrel együtt ké­szítenek elő s amelyek szerves kiegészítői a választjogi törvénynek. Elkészítik még a nyári szünet alatt az összeférhetetlenségi törvény revíziójáról, a közigazgatás reformjáról, a vármegyei ad­minisztrációról és a közegészségünk reform­járól szóló törvénytervezeteket is. Andrássy elutazott. .. Andrássy Gyula gróf családjával néhány hétre Tiszadobra­ utazott. Minisztertanács. Ma déli 12 ór­akor a kormánynak Bu­dapesten időző tagjai Wekerle Sándor mi­niszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács, amelyen a király személye körüli és a vallás és közokta­­tásügyi miniszterek kivételével a kormány valamennyi tagja részt vett, egy negyed há­rom óráiig tartott és folyó ügveket intézett el. A jegyzőkönyvet,Ioannovich Pál helyet­tes államtitkár vezette. A­­külügyminiszter a királynál, Bécsből jelentik: Burián István gróf tröttös­ külügyminisztert tegnap ő felsége kü­lön kihallgatáson fogadta. Gál Sándor­­ államtitkár. A hivatalos lap mai száma közli, hogy Gál Sándor országgyűlési képviselőt a király bel­ügyminisztériumi államtitkárrá nevezte ki. Az új belügyi államtitkár, dr. Gál Sándor, Gyergyóújfaluban született 1855-ben, székely pri­­mipilus családból. Édesatyja, dr. Gál Elek az 1848—­gg-iki szabadságharcot Bem hadseregében küz­dötte végig, melyben még három fivére küzdött.­­A világosi fegyverletétel után Törökországba mene­kült, ahonnan csak az általános amnesztia után tért vissza. Gál Sándor elemi iskoláit Gyergyó­­szentmiklóson kezdte meg 1865-ben és ott folytatta tanulmányait a reáliskolákban, ahonnan a csík­­somlyói gimnáziumba lépett át, majd innen Ma­rosvásárhelyre és Kolozsvárra ment. Jogi tanul­mányait a kolozsvári egyetemen végezte be.­ Szász­­régenben ügyvédi irodát nyitott, majd 1901-ben a nyárádszeredai kerület képviselőjévé választotta, m­ely kerületet mind a mai napig képviseli. 1901-ben a­­képviselőhöz megválasztotta a mentelmi bizott­ság elnökévé, majd 1916-ban az összeférhetetlen­ségi bizottság helyettes elnökévé. Amidőn a bizott­ság elnöke, gróf Károlyi István meghalt, őt tették az elnöki székbe, melyet meg is tartott addig az időpontig, amikor 1909-ben a képviselőház elnö­kévé választotta. Jelenleg a 48-as alkotmánypárt tagja. A Ház tegnap délutáni ülése. A képviselőhöz tegnap délutáni ülésén csak a m és H1. szakasznál volt suta. Az előbbinél Tisza István egy stiláris módosítást ajánlott, az utób­­b­tisól Rarnyi Samu adott be a titkosságra vonat­kozó indítványt. Bakonyi támogatására Bizony Ákos is felszólalt, mégis a módosítást elvetették, a többi szakaszt pedig vita nélkül fogadták el s ezzel a választójogi törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalták. Az ülésen Szász Károly elnök azt ajánlotta, hogy 24-én tartsák a legközelebbi ülést. Huszár Károly még megkérdezte a miniszterelnököt, hogy milyen törvényjavaslatokat akar elintéztetni, mire Wekerle kijelentette, hogy a pénzügyi javaslato­kat és a Gyöngyös város újjáépítésére vonatkozó javaslatot. .. . H­­horvát leleplezés Újatok akták, Zágráb, július 20. A július 19-iki országgyűlés folytatásáról még a következőket jelentik: Mihalovics Antal bán beszédének további folyamán átadott az elnöknek egy iratot, a­melynek cím­e: Horvátország mint a délszláv kérdés gyújtópontja. Az irat keltezése: Marti­laime, 1915 junius 8. (Mozgás. Fölkiáltások: Rauch báró irta!) Surmin dr.: Tehát ő is denunciált! Wilder jegyző felolvas egy okiratot, amely elmondja, hogyan keletkezett a zágrábi felség­­árulási per. Azután a Rauch-párt és a Frank­párt közösít 1908-ban és 1910-ben kötött pak­tumot ismerteti. (Zajos ellenmondások a Frank-párt és a Szarcsevics-párt között.) A háború kitörésére rátérve, elmondja ez az irat, hogy akkor a szerbek ellen kellett volna irá­nyítani a politikát, Skem­ecz báró idejében azon­ban a legenyhébb formában és a legkorlátozot­­tabb terjedelemben élt a kormány a statárium jogával. Rauch Rázó azon panaszkodott, hogy nagyon kevés szerb embert internáltak. Így történt, hogy Supiló és Hinkovics megszökhet­tek. Az Írás szerzője végül felszólítja azokat, akiket illet, fogják össze minden erejüket, hogy Horvátországot megmentsék a Habsburg­­dinasztiának. Mihalovics bán kijelentette ezután, hogy bizonyítani fogja, hogy a hírhedt Klobucaric és Sachs dr., a Frank-párt igazi vezére, össze­köttetésben voltak. A bizonyíték egy levél, a­melyet átad az elnöknek. Ezután felolvasták a levelet, amelyben Klobucaric „szerb bandáról“ beszél, továbbiba annak a szükséges voltáról, hogy „a szerbeket és a szerhofileket kiirtsák“, a jövő reménységeiről stb. A levél végén , üd­vözli Horváth dr., Frank dr. és Zalinka kép­viselőket, valamint minden „becsületes horvá­­tot“. (Zaj és pfu­­kiáltások.) A levelet­ Budapes­ten 1916 február 7-én írták. A bán megjegyzi ezután, hogy kezében van egy okirat, amelynek ez a címe: Vázlatok a Nagy Ausztria megépíté­séhez. Ezt az okiratot géppel írták, de Sachs dr. sok megjegyzést írt rá saját kezével is. Mi­vel nagy­on hosszú, nem akar­ja felolvastatni, csupán néhány jellemző pontját akarja idézni. Sachs dr., aki izraelita vallása, ember, ebben az okiratban nagy antiszemitánál­ mutatkozik, (Derültség.) ,aki a zsidókat idegennek tartja a monarchiában és akiknek egyszerűen meg kel­lene tiltani, hogy állami szolgálatba léphess­se­­nek. (Derültség.) Követeli továbbá ez az okirat az egységes német nyelvet, mint az egész­­mon­archia hivatalos­ nyelvet. Ezt is mondja: Mi el­vetünk mindenféle közjogot és csak Nagy- A­u­sztriát ismerünk. (Mozgás és zaj.) Minthogy Horváth dr. és Frank dr. képviselők azt állí­tották itt, hogy Sachs dr. semmi összeköti:/'.ős­ben sincs a jogpárttal, a bán felolvastatja azt a levelet, amelylyel Sachs dr.-t egy pártérte­­kezletra meghívják és amelyből kiderül, hogy Sachs dr. közvetetlen összeköttetésben volt a párt vesetőségével. Horváth dr. és Frank dr. képviselők azt állították tegnap, hogy Sachs dr. azt a tegnap felolvasott okiratot, amelyben katonai biztos kiküldését kéri Horvátországba és amely Horváth dr. és Frank dr. aláírásával van­ ellátva, az ententenak egy kémjétől vette el, aki jelenleg Svájcban van. Azt is mondta a két képviselő, hogy az okirat és almásai ha­misítványok. Átadom ennek az okiratnak a fogalmazványát, amely Sachs dr. sajátkezű írása. A bán ezután átadta az elnöknek a fo­­galnazványt. ’ A bán szavai után iszonyú erővel tört ki a felháborodás. Pfuj! Deminciánsok! Most le vagytok leplezve! kiabálták több­felől. A Frank-párti képviselőknek ezt kiál­tották: Nézzétek meg vezéreitek sajátkezű aláírását! Kiss dr. Frank-párti képviselő visszakiáltotta: É­n nem akarok látni sem­mit, én hiszek Horváth dr.-nak. Kiss és Polic Frank-párti képviselők eltávoznak a teremből. Az elnök a nagy zajban felfüggesztette az ülést. Az ülés megnyitása után az elnök­ iss­mét a hármak adta a szólás jogát. A bán átadott az elnöknek egy okiratot, amelynek ez a címe: A horvátországi állapotok leírása." A terjedelmes írás, amelyet felolvastak, el­mondja, hogy a szerbek néhány év óta ide­gen pénzért rávetették magukat Horvátor­szágra, hogy szerbbé tegyék a görög-kele­tieket. (Nevetés és felkiáltások: Ez ostoba­ság! Hiszen a szerbek a görög-keletiek.) A délszláv álarca alatt voltaképpen nagyszerb propagandát űztek. (Zajos tiltakozás.) Min­den fontosabb állást szerbekkel töltenek be és csak a becsületes horvátok kisebbségi pártja, a Frank-párt látja, mi történik itt és csak ez száll szembe a nagyszerb felség­­árulással, amely a dinasztiát fenyegeti. Annak idején büntetlenül menekültek a szer­­bek a felségárulási perből. Araidon a há­ború kitört, a Frank-párt azt remélte, hogy most már véglegesen leszámolhat a szer­­bekkel. A Frank-párt olyan érdemeket szer­zett a mozgósítás körül, hogy e nélkül nem is lehetett volna mozgósítani. (Zajos ellent­mondás és felkiáltás: Ez már otromba kér­kedés!). A mostani koalíciós uralom alatt szabadon járkálnak itt olyan szerb tisztek, mint Pribicsevics Milán és társai. (Zajos felháborodás és felkiáltások: Ez hazugság) Egy szó sem igaz belőle!) Míg a magyarok­nak hízelegnek és magyar iskolák nyitásá­val igyekeznek őket megnyerni, a Frank­portot üldözik. Semmiesetre sem üldöznék, ha kijelentené azt a hajlandóságát, hogy a legközelebbi felkelésnél segíteni fogja a koalíciót. (Derültség és felkiáltások: Ez már mégis naivság!) Horvátországban Anglia segítségével készítik elő a forradal­mat. Lipavina mellett egy kolostorban szerb bombák voltak elrejtve, amelyek Kraguje­­vácban készültek. Sarmin dr. képviselőnél megtalálták a szerb kormánynyal való leve­lezés chiffre-jének kulcsát és a szerb kor­mánynak több levelét. (Közbekiáltások: Teljesen valótlan! Egy szó sem igaz belőle!) A jobbpárt a dinasztia érdekében Bulgá­riába akarta küldeni Radic képviselőt, hogy ott a szerbek ellen és Ausztria mellett agi­táljon. Radic a külügyminisztériumban is járt, ahol­ helyeselték­­a tervét, a horvát kormány azonban nem adott neki útlevelet. Skem­ecz­ bárót azzal vádolják ebben az ok­iratban, hogy pártfogója volt a szerb törek­véseknek. (Csodálkozás és derültség.) Til­tott információkat adott a szerbeknek, Przendisi eleste után cilinderes és frakkos nyakat és estélyi öltözetbe­ öltözött hölgye­ket lehetett látni Zágráb utcáin. A szerző, ebből,azt következtette, hogy a szerbek ün­nepi lakomát tartottak és Horvátországban forradalmat készítenek elő. (Harsogó kaca­gás és felkiáltás: Cilinderrel és estélyi toa­lettben!) Az írás végül hivatkozik Zágráb volt katonai parancsnokának egyik jelenté­sére is. Mihalovics bán ezután következő nyi­latkozatot tette: Ami a lepavinai kolostort illeti, ahol ál­lítólag bombákat találtak, erről annyit tud, hogy egy házkutatásnál, amelyet feljelentés­re rendeltek el ebben a kolostorban és ame­lyen Klobucarnc is ,résztvett, nem találtak ugyan semmit, de megállapították, hogy a kolostor teteje úgy van bemázolva, hogy szerb repülőgépeknek, esetleg útba­igazítést adhasson. (Zajos derültség) és ho­gy ez min­denesetre gyanús. (Nevetés). Magában a ko­lostorban egyébként semmi gyanúsat sem találtak. Találtak azonban a kertben olyan vasdaral­okat, amelyeket egy bomba marad-

Next