Magyar Hirlap, 1926. szeptember (36. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-01 / 197. szám

2 1926 szeptember­­. élet az­ magyar külföldi intézeteknek hiszel) ném­et kezdeményezésre csereviszony jött létre­­ ,.r­t a német és a magyar tudományos intézetek között. Így például három helyet a bécsi magyar tudományos intézetben német egyes,­tem­i hallgatók számára tartottam fenn,, és­­­ennek ellenében delegálhatok magyar egye­temi hallgatókat­­s a firenzei, a római, az athéni, a kairói német tudományos intézetekbe. Általában tartozom megállapítani azt, hogy a német és a porosz kultúrpolitika a legtel­jesebb érdeklődést tanúsítja munkánk iránt és mindenben támogat bennünket, például akkor, amikor a magyar tudományos inté­zetek felállításával foglalkoztam. Schmidt­ Ott kultuszminiszter kezdeményezésére megkap­tam minden intern aktát is, arról a munká­ról, amelyet odakünn végeztem. Sőt még egy kedves figyelmessége volt a porosz kul­tuszminisztériumnak irántam, másolatban megküldötte nekem a porosz és a német kultúrpolitika történeti a HMI, Humboldt előterjesztéseitől fogva. Az átöröklés törvényeit fogják kísérletileg tisztázni Tihanyban . Ez a e­ erőviszony a magyar és a né­met­ kultúrpolitika között mindezt irányban kiszélesedik. Amikor­ például Berlinben em­lítést tettem a tihanyi biológiai állomásról, itt három helyet kértek német tudósok szá­mára, és egyben három helyet biztosítanak magyar tudósoknak az analóg német tudo­mányos intézeteknél. Így bekapcsolódhatik majd a magyar természettudomány a ná­polyi­ biológiai állomásba, amelyet még évek előtt néztem meg, és az ott­­nyert tapaszta­latokat igyekeztem most értékesíteni a ti­hanyi biológiai állomás kiépítésénél.­­­ A tihanyi biológiai állomás nem csu­pán a Balaton édesvízi lényeinek tanulmá­nyozásával foglalkozik majd, hanem sokkal szélesebbre fogja tevékenységének körét. A biológia fogalomkörébe tartozik az antropo­lógia, a zoológia,­ a botanika, a fiziológia. Már most a tihanyi állomás az antropológia kivételével foglalkozni fog a biológiai tudo­­má­nyok egész körével, a­­fiziológiáva­, is és a fiziológiai munkálatok irányítására egy nemzetközileg elismert fiatal magyar tudóst szemeltem ki, Verzár Frigyest. Legutóbb a stockholmi internacionális kongresszuson képviselte Verzár igen szerencsésen, nagy eredménnyel a magyar biológiai kutatást és azt hiszem, Verzár igen hasznos munkát fog végezni abban a széles hatáskörben, amely majd a tihanyi biológiai állomáson jut neki. —­ Ez az állomás természetesen igen inten­zív módon foglalkozik majd a Balaton életével, amint felállítunk az állomással kapcsol­ato­­san egy olyan balatoni akváriumot, amely érdekelni fogja a nagyközönséget, és felállí­tunk egy botanikai kertet a Balaton-környék növényzetéből. De ezeken a szűkebb határo­kon túl is foglalkozik majd a botanika, a zoológia, a fiziológia problémáival a tihanyi állomás. Főleg a fejlődéstan kérdéseinek vizsgálatára szeretnék"igen nagy súlyt­ he­lyezni" és szeretném, ha szerényebb esz­­zö-­­­zeink ellenére a tihanyi állomás kiegészít­,­hetné azt a munkát, amelyet a fejlődéstan törvényeinek kísérleti megállapítása körül . )••­ . .v.y. • ' : *\ . • *• végzett a dahlemi­ Forschungsinstitut. Itt pél­dául hatszázezer fehér és vörös szektűt, ve­tettek el vegyesen, mert statisztikailag akar­ják megállapítani azt, hogyan öröklődik a fehér szín,­hogyan öröklődik a vörös szín a szekfák köz­ött, hány rózsaszín szekfű nő és hány tarka szekfű. Az ilyen statisztika tá­maszpontokat ad bizonyos irányokban. Ana­lóg kísérleteket végez az átöröklés tanával kapcsolatosan a dahlemi Forschungsinstitut például az egereknél, amelyek igen alkalma­sak erre a­ célra, mert a szaporodási perió­dus igen rövid náluk, és így elég gyorsan le­het nyolc-tíz egérgenerációnál megfigyelni az átöröklés törvényeinek érvényesülését. Fehér és fekete egereket párosítanak, fehér hímegereket és fekete nőstényegereket, vagy fordítva, megállapítani azt, vájjon az apa, vagy az anya tulajdonságai öröklődnek-e nagyobb mértékben. Sőt a dahlemi vizsgá­latok az egereknél próbálják megállapítani például az alkohol hatásait, mert alkohollal itatják egyes esetekben a hímegereket, más esetekben a nőstényegereket, azután a har­madik variációban a hímegereket és a n­ős­­tányegereket, megvizsgálva a hatást és a kö­vetkezményeket az utódokra nézve. Az ilyen kísérletek már sok érdekes eredményre ve­zettek és én­ azt szeretném, ha a tihanyi biológiai­ állomás új kísérleti módszereket találna a fejlődéstan homályos fejezeteinek megvilágítására.­­ A tihanyi biológiai állomás foglalkozni fog a tóparti élet törvényeinek megállapítá­sával és most, amikor mesterséges félszige­tet létesítünk a biológiai állomás elé, külö­nös gondot fordítottunk a part­kiképzésre, m­ert a biológia szám­ál igen érdekes ered­mények adódnak abból, ha megfigyeljük az élet törvényeinek érvényesülését ott, ahol érintkezik a víz és a szárazföld. Általában a tihanyi állomásnál mindenben méltányolni. iparkodunk azt az elvet, hogy nem szabad mesterséges kereteket építeni a természettudományi megfigyelések köré, ha­nem r íg" a természetes keretek között mej­­ elvégezni a megfigyeléseket. A biológiai állomásnak lesz egy külön ichtiológiai osz­tálya, a halak életének megfigyelésére, és az ichtiológiai osztály számára van már egy igen kitűnő szakemberem.. „Természetesen a biológia­­elméleti­­feladataival fog elsősorban foglalkozni a tihanyi­ állomás, de a gyakor­lati problémákat sem szeretném elhanya­golni, így például az ichtiológiai osztály fog­lalkozik majd a halbetegségekkel, és kivált a ragályos haljárványokkal, amint foglalkozni fog majd a magyarországi halfajok nemesítésével is és így majd igen sok szolgálatot tehet a magyar haltenyész­­tésnek. Ugyanígy foglalkozunk majd Tihany­ban a növény­ek és főleg az értékes növények megbetegedéseivel, a növénybetegségek gyó­gyításával, a növényjárványok leküzdésével, és ezért remélem azt, hogy majd gyakorlati­lag többszörösen megtérülnek azok a költsé­gek,­­ amelyekkel biztosítjuk Magyarország helyét az elméleti természettudományok te­rületén.­­ A most kiépített, vagy félig kiépített tu­dományos kutatóintézetek megadják a ma­gyar tudósoknak a módot és a lehetőséget arra, hogy teljes apparátussal, minden esz­közzel dolgozzanak a nagy, súlyos problé­mák megoldásán, de egyben biztosítják a gyakorlati kapcsolatot az ilyen tudományos kutatók és a magyar tudomény­ napszámo­sai között. Így például a tihanyi biológiai állomással is összekapcsolok egy olyan in­­ternátust, ahová minden nyáron két turnus­ban három-három hétre meghívom a magyar középiskolai taná­rokat. — Az internátus felépítése elől nem lehetett kitérni, mivel Tihanyban másként nem le­hetne szállást és ellátást biztosítani a ma­gyar professzoroknak. Már most az interná­tus kettős célt fog szolgálni. A három hét a Balaton partján pihentetni fogja azokat a tanárokat, akik az iskolák tantermeiben ne­velik a magyar fiatalságot és új erőt adnak nekik munkájuk folytatására. De a Balaton­­parton töltött három hét nemcsak pihenést fog nyújtani, de a természettudományi ta­nárai ezalatt néhány jeles tudós irányítása­­mellett bekapcsolódhat majd előadások, de­monstrációk során a tihanyi biológiai állo­más gyűjteményeinek és kutatásainak ta­nulmányozásával az új problémákba, tehát testileg és szellemileg felfrissülve kerülnek majd vissza katedrájukra, a fiatalság előtt hirdetve azokat az új tudományos eredmé­nyeket, amelyeknek előbbrevitele körül re­mélhetőleg hasznos munkát végez majd a tihanyi állomás. Azt hiszem, hogy Wilhelm Humboldt, ez a sokoldalú nagy elme, aki szerencsésen képviselte Poroszország érde­keit a Napóleon-korszak súlyos napjaiban, többek közt a párizsi béke lefektetésénél, és a bécsi kongresszuson, ahol teljesen szabad kezet kapott, de nagyvonalú politikai és diplomáciai tevékenysége mellett elsősorban mégis mindig a tudományos oktatás, a tu­­dományos haladás problémáival foglalko­zott, szintén helyeselné azt a párhuzamosságot, amelyet a magyar tudományos kutatóinté­zetek kiépítésénél érvényesítek, amikor biz­tosítom a magy­ar tudósok egy sorának a teljes szabadságot, a kísérletekre, a kutatá­sokra, a tudomány problém­áinak tisztázá­sára, egyben biztosítom azt is, hogy az így végzett munka eredmény­ei azonnal és egye­­nesen átszármaznak az oktatásba, a tanítás művészetébe és munkájába . .. Nem lehet tagadni, Klebelsberg gróf egé­szen fölmelegedett akkor, amikor így rész­letesen és konkrétan elmondotta terveit a magyar tudományos kutatás és a magyar tudományos oktatás átformálásáról. Nem vette többé tudomásul azt, hogy egy ellen­zéki lap tudósítója ül vele szemben és egész nyíltan feltárta kártyáit. De akármily­en ál­láspontja van is az ellenzéki sajtónak Rze­­belsberg gróf politikai gondolkodásával és politikai törekvéseivel szemben, minden pártszemponton és minden politikai állás­­foglaláson át méltányolni kell azt a kétség­­­kivül­t-nagy - komolyságot és őszinteséget amellyel kulturális és tudományos tervei­nek megvalósításán dolgozik a magyar köz­oktatásügyi miniszter. A numerus clausus közoktatásügyi miniszterének lehetnek és vannak politikai fogyatékosságai, de min­den oly­an lépés, amely előreviszi a magyar tudomány haladását, vagy­ legalább bizto­sítja a magyar tudomány életfeltételeit, egy­forma támogatásra tarthat igényt minden párt és minden politikai tábor részéről. Mert egy tételben föltétlenül igaza van Kle­bel­sberg Kunó grófnak: a magyar kultúra, a magyar tudomány európai pozíciójának védelme nem fény­űzés és nem presztízs­politika. Ez egyszerűen életkérdés, amellyel áll, vagy bukik Magyarország jövője. Internátus a magyar középiskolai tanárok részére Húsz év alatt megépül a magyar Dahlem !­­ A jövő év szeptemberében tart gyűlést Magyarországon a nemzetközi természettu­dományi kongresszus és akkor szeretném gyakorlati rendeltetésének átadni a tihanyi biológiai állomást. Addig kell felépíteni min­dent,­ addig kell befejezni a tervek megvaló­sítását. Annál inkább, m­iért a tihanyi bioló­giai állomás mellett még egy tudományos kutató­­intézet felállítását szeretném bizto­sítani,­ ­ a geofizikai intézetét, amely a műegyetem mellé csatlakozna és ahol­ többek között Eötvös Lóránt báró tor­ziós ingájának minden tudományos kon­zekvenciáját­­szeretném tisztáztatni. Ha meg­­valósulnak terveim, amire számításom szerint ’’ húsz év telt, akkor a Duna budai oldalán a Műegye­tem­­épületeinek sorától a most, tervezett boráros téri hídig és azontúl is a vasúti össze­­kötőhíd felé fokozatosan kibontakozik majd a magyar Dohlem, természetesen a mi sze­rényebb viszonyainkhoz szabva, és minden kiadási tételnek a legcélszerűbb felhasználá­sával. Azt hiszem, a­­természettudományi ku­­tatások szempontjából nem volt helytelen az a törvény, amelyet az országos természet­tudományi tanács felállításáról dolgoztam ki." Bevallom, a napi politika kérdéseitől elég nagy távolságra jutottam akkor, amikor ma­gam írtam meg ennek a törvényjavaslatnak az indokolását, felhasználva azokat a memo­­randumokat, amelyeket a porosz kultuszmi­nisztérium nagy tudománypolitikusa, Althoff Frigyes dolgozott ki, és amelyek csak Althoff halála után kerültek megvalósításra. De az indokolás ki­dolgozásánál természetesen iparkodtam ér­vényesíteni azokat a szempontokat és ered­ményeket, amelyek Althoff óta merültek fel.­­ Politikai eredmény gyanánt bőven elég volna számomra az, ha sikerülne leküzdeni a politikai ellenállásokat kulturális terveim­mel szemben. Magyarország csakugyan agrárállam és így igen érthetőnek találom, ha vannak ellenvetések a négy egyetem fentartásával, és a magyar kultúrfölény egyéb alátámasztásaival szemben. De azt hiszem, hasznos munkát végeztem és nem hiába élek, ha sikerül leszerelnem sorjában az ilyen ellenvetéseket és sikerül érvényesí­tenem azokat a szempontokat, amelyek be­bizonyítják, hogy a magyar agrárállam sze­repe és jövője Európában, gazdasági szerepe épúgy, mint politikai jövője igen nagy mértékben függ attól, vájjon megvédjük-e Magyarország régi helyzett A Fővárosi Sörfőző RT. Kőbányán! Már HMi i üdít, de nem bódít Kevés alkoholtartalom, sok extrakt, sok táperő . FBMön Viilt. i Bvteritöit gygk elite Hezimun Rafidz irat Wesselényi uccából I imuinsss« iiimmmwB »imiiinin energiáját a kulturális munka­­területén a jövőben is.­­ A tudomány mai módszerei mellett ebben elsőrendűen nagy szerep jut a tudo­mányos kutatóintézeteknek, amint Magyar­­országon Örményi József országbíró telepí­tette át Pázmány Péter egyetemét Nagy­szombatról Budára Mária Terézia korában, így Wilhelm Humboldt hozta át Frankfurt am Oder­ ből Poroszország fővárosába, Ber­linbe azt az egyetemet, amely ezután domi­­náns helyhez jutott Európa tudományos fej­lődésében. Pr­ómából tért haza Wilhelm Humboldt, a fivére Alexander Humboldt­nak, a nagy természettudósnak, aki új ala­pokra fektette a fölrajz tudományát, amel­lett pedig igen nagy eredményeket épített ki a természettudomány sok más ágában is, átkutatta az Orinoko forrásterületét, meg­­mászta a Csimborasszó csúcsát, eljutva az odáig ember által elért legnagyobb magas­ságba, bejárta Kínát és a Kaspi-tenger kör­nyékét, felállította a növényföldrajz alap­jait, felismerte a vulkánok eredetét, új tör­vényeket állított fel a magnetikus vonzásra nézve és megírta a Kozmosz köteteit, minden irányban előre indítva és megtermékenyítve a természettudományt. "­­ A nagy Alexander Humboldt mellett nem kevésbé nagy ember gyanánt bontakozott ki Karl Wilhelm Humboldt, akit inkább az irodalom és a humánus tudomány érdekelt, mint a természet törvényei. Akkor, amikor a berlini egyetem alapjait fektette le Wil­helm Humboldt, memorandumában már, kifejtette azt, hogy a tudomány haladásá­­­nak és fejlődésének biztosítására három organizáció szükséges. Az égyük az egyetem, a másik az akadémia, a harmadik pedig a kutatóinté­zetek sora, ahol szabadon dolgozhatnának olyan tudósok, akiket nem von el a tudo­­mányos kísérletektől a tanítás kötelezettsége. — Igen sokáig tartott, még egy teljes évszá­zadig, amíg Wilhelm Humboldt tudományos végrendeletének harmadik pontja is meg­valósult, a dahlemi tudományos kutatóinté­zetek felállításával. Teljes mértékben nem mertem követni Wilhelm Humboldt tanítá­sait azért, mert Magyarországon nem lehet és nem szabad a tudomány értékes erőit teljesen elvonni a tanítástól, de azt hiszem, hogy általam tervezett és részben már fel­állított kutatóintézetek megtalálják azt a középutat, amely Magyarország helyzetéhez és viszonyaihoz mérve valósítja meg Wil­helm Humboldt végrendeletét. A belgrádi sajtó kommentár nélkül közli a kormányzó mohácsi beszédét Belgrádból jelentik: Magyar­ország kor­mányzójának mohácsi beszéde belgrádi po­litikai körökben és a jugoszláv sajtóban egyelőre még nem keltett n­agyobb visszhan­got, minthogy az érdeklődés központjában jelenleg a bolgár válaszjegyzék áll, amelynek hivatalos szövegét a kormány tegnap este tette közzé. A belgrádi lapok legnagyobb része csupán arra szorítkozik, hogy szóról szóra leközli a kormányzó beszédének Jugoszláviára vonat­­kozazó részét, a kommentároktól azonban a lapok már csak azért is tartózkodnak, mint­ hogy Nincsics külügyminiszter jelenleg Ver­­desben időzik és valószínűleg csak holnap vagy holnapután érkezik vissza Belgrádba. A külügyminisztérium hivatalos állásfoglalása előtt a sajtó egyelőre nem tartja célszerűnek az ügy bővebb kommentálását és politikai körökben az az általános vélemény, hogy a jövő helyzet kialakulása egyelőre még telje­sen bizonytalan, minthogy a kormányzó be­szédét a magyar és a jugoszláv kormány kö­zött semmiféle előzetes tanácskozás nem előzte meg és a tényleges közeledés eddig még tulajdonképpen nem is történt meg. Vass József szerdán a Mátrába utazik Vass József helyettes miniszterelnök ma délelőtt ismét hosszasabban tanácskozott Gratz Gusztávval a három milliós építkezési dollárkölcsön ügyében. Értesülésünk szerint a kölcsön ügye ezen a megbeszélésen sem jutott dűlőre. A helyettes miniszterelnök fo­gadta a délelőtt folyamán Krausz Simont is, akivel rövidebb ideig tárgyalt. Foss József holnap reggel több képviselő társaságában Gyöngyösre utazik, ahonnan a Mátrába rán­­dulnak. A Mátra Egyesület ugy­anis Kékesen kilátótornyot emeltetett, amelyet a "népjóléti miniszterről neveztek el s amelynek holnap lesz a felavató ünnepsége. Szerdán kezdi meg szabadságát Pesthy Pál igazságügyminiszter is, aki azonban az igaz­ságügyi tárca vezetését szabadságideje alatt is megtartja, mert birtokáról rövidebb időkö­zökben felutazik a fővárosba és elintézi mi­nisztériumának ügyeit. A belügyminisztérium ideiglenes vezetését valószínűleg Csáky Ká­roly gróf honvédelmi miniszter veszi át, akinek ma járt le a szabadsága. S­zt. Lukács fürdőben , tökéletes téli kúra ! Szerda Urinőnél visszatetsző a szőrös hónalj és lábszár jóizlésű nő ez ellen Yessin-Crémet használ. A Yes találmánya. Ha tartózkodási helyén nem volna, akkor forduljon a feltaláló Yt­s RT.-hoz, Budapest 72. Postafiók 15 sz. 50.000 K előzetes beküldése ellenében portémentesen szállítva.

Next