Magyar Hirlap, 1927. június (37. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

Szerdai Csütörtökön a felsőház elé kerül a Tótágas A képviselőház folyosóján még ma dél­előtt is sokat beszéltek Mészöly Gedeon szegedi egyetemi tanárról, illetve a Tótágas című darabról. Gróf Klebelsberg Kunó kul­tuszminiszter magával hozta a darab ren­dezői példányát, amelyet tegnap kapott meg és odaadta a képviselőknek, hogy olvassák át és maguk állapítsák meg belőle, van-e benne kegyeletsértés, vagy van-e benne olyasvalami, ami miatt a fegyelmi eljárást le lehet folytatni. Csakhamar széles gyűrű keletkezett a darabot olvasó képviselők kö­rül és mennél tovább olvasták a darabot, aninál inkább és annál sűrűbben hallatszott az a vélemény, hogy ez a színdarab csapnivalóan rossz, tapintatlan és ízléstelen. A képviselők a darab elolvasása után azt hangoztatták, hogy ha nem is Nagyatádi Szabó Istvánt gúnyolja Mészöly Gedeon, az bizonyos, hogy úgy állítja be a magyar parasztot, hogy az sértő. A kultuszminiszter megjegyezte, hogy bűnvádi eljárást ő nem indíthat, ezt csak Nagyatádi családja teheti meg, a maga részéről csak utasíthatja a szegedi egyetemi tanácsot a vizsgálat olyan irányban való megindítására, hogy Mészöly nem lépte-e túl azt a határt, amelyet egy egyetemi tanárnak feltétlenül be kell tar­tania. A kultuszminiszter ismételten hangoz­tatta, hogy az egyetemi tanács a legszigorúb­ban fogja megvizsgálni az ügyet és ez láthatólag mérsékelte a kisgazdák eddigi harci kedvét. Délután a kisgazdák nem jöttek be a Ház ülésére, mert jórészt a falusi kislakás épí­tésre vonatkozó törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán voltak és ezért ma tovább nem foglalkoztak az üggyel. Értesülésünk szerint a miniszterelnök már érintkezésbe lé­pett a kisgazdákkal, akik hajlandók a további parlamenti harctól elállni, ha a kultuszminiszter a vizsgálatot igen gyorsan lefolytatja és erről nekik jelentést tesz. A csütörtöki pártértekezleten állítólag gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter olyan kijelentéseket fog tenni, amelyek után a kisgazdák további offenzíva nélkül várják be az ügy lefolyását. A dolog tisztázásához egyébként ma két újabb körülmény is hoz­zájárult. Az egyik az, hogy a szegedi egye­tem tanácsához Mészöly Gedeon beadványt intézett, amelyben a Tótágas című darab előadása ügyében sürgős vizsgálatot kér maga ellen. A tanács a vizsgálatot el is rendelte, egy­úttal pedig megállapította, hogy a Szegeden megtartott egyetemi tanárok összejövetele ügyében sem az előkészítésben, sem a ren­dezésben az egyetemi tanács és így maga az egyetem sem vett részt. Egyébként Tóth Károly, a szegedi egyetem rektora, aki az egyetem részéről tagja a felsőháznak, ma engedélyt kért Wlassics Gyulától, a felsőház elnökétől, hogy a felsőház csütörtöki ülésén napirend előtt felszólalhasson és ismertesse a Tótágas ügyét. Valószínűnek tartják, hogy a szegedi rektor felsőházi beszéde is nagyban hozzá fog já­rulni az eset tisztázásához. Stern Jenőt, az Esztergomvidéki Gazda­sági és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatóját kétnapi őrizet után letartóztatták Jelentette tegnap a Magyar Hírlap, hogy a klinikai szállítások ügyének újabb fejle­ményeként kihallgatták, majd őrizetbe vet­ték a főkapitányság intellektuális bűnügyi osztályán Stern Jenőt, az Esztergomvidéki­­Gazdasági és Kereskedelmi Részvénytársa­ság vezérigazgatóját. Stern vezérigazgatónak a neve már régebben előfordult a nyomo­zás során. Egy ízben — még a hússzállítási ügyek nyomozása alkalmával — kihallgat­tak, de mivel akkor még nem voltak gyanú­okok ellene, tanúkihallgatása után el is bo­csátották. Amikor a párnapos látszólagos szélcsend után ismét megindult a rendőri nyomozás a klinikai szállítások ügyében ismét beidézték a főkapitányságra Stern Jenőt, de ezúttal már nem mint tanút, ha­nem mint gyanúsítottat hallgatták ki. Stern Jenő kihallgatása nem csupán a kli­nikai szénszállításokra vonatkozott, hanem megállapították, hogy Stern Jenő a klini­­kia szénszállításokon kívül kitűnő összeköttetései révén egyéb szál­lításokat is kapott. Ezeknek a szállításoknak a mértékét mu­tatja az, hogy az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi Rt. könyveinek adatai sze­rint 70 milliárdos forgalmat bonyolított le. A részvénytársaságnak könyveit az el­múlt héten könyvszakértők vizsgálták át és úgy a könyvszakértők jelentése, mint a nyomozás egyéb adatai alapján megállapí­tották, hogy Stemn Jenő azonkívül, hogy nem olyan minőségű szenet szállított, mint amilyen minőségűt számlázott, azáltal is jogtalan anyagi haszonhoz jutott, hogy a számlákon beállított mennyiségnél állandóan kevesebbet szállított, összejátszva az átvételt lebonyolító altiszti személyzettel. Éppen emiatt két irányban is gyanúsí­tottként kezelték: részint mint vesztegetőt, részint amiatt, mert hamis számlázások ré­vén csalás bűntettét követte el. A főkapi­tányságon 16 órán keresztül hallgatták ki Stern Jenőt. Ez alatt több ízben úgy lát­szott, hogy a vezérigazgató szabad ember­ként fogja elhagyhatni a főkapitányság épü­letét, mert a fiatal, 29 esztendős Stern Jenő kihallgatása során állhatatosan tagadott mindkét vád­pontra vonatkozólag. Tagadta azt, hogy vesztegetett és tagadta azt is, hogy csalást követett volna el. Még a késő esti órákban is makacsul kitartott ama védekezése mellett, hogy ő korrektül járt el üzleteiben. Azonban úgy a házkuta­tások során nyert adatok, mint a könyv­­szakértői jelentések alapján kedden este féltizenkettőkor kihirdet­ték Stern Jenő előtt az előzetes letar­­­­tóztatásról szóló végzést. A végzés indokolásában benne foglaltatik, hogy vesztegetés és csalás bűntettének gya­núja miatt tartóztatta le a főkapitányság Stern Jenőt. Érdekes, hogy Stern Jenő személyére a főkapitányságon a nyomozás figyelmét tu­lajdonképpen Siegescu József hívta fel, aki kihallgatásakor előadta, hogy a klinikai szénszállítások ügye iránt azért érdeklő­dött, mert olyan információkat kapott, hogy rossz és hasznavehetetlen sze­net szállít a klinikáknak az akkori szállító, az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereske­delmi Rt. Stern Jenő, amikor kihirdették előtte a letartóztatásról szóló végzést, arra kérte a nyomozást vezető rendőrtisztviselőt, hogy értesítsék feleségét letartóztatásáról. Ez meg is történt és Stern Jenőné azonnal besietett a főkapitányságra, ahol férjével akart be­szélni. Ez azonban nem volt lehetséges. Ezzel a letartóztatással távolról sem ért véget a klinikai szállítások nyomozása. Még jó tíz napot fognak igénybe venni a további tanúkihallgatások. Ferenczi Zoltán Egy finom öreg tudós költözött el a múlt éjszaka az élők sorából, valaki, aki tiszta emberi vonásaival, nobilis gondolkodásával, tanári és tanítói erkölcsével híd volt a múlt felől azokban az időkben, mikor Beöthy Zsolt és Riedl Frigyes interpretálták a ma­gyar irodalom múltját, fejlődését, értékeit. Beöthy Zsolt retorikai szárnyalása, Beöthy szavának belcanto-ja és zenei ritmusa távol állott Ferenczi Zoltán egyéniségétől, amint az Akadémia ma éjszaka elhunyt könyvtá­rosa sokkal pozitívabb, vagy ha úgy tetszik, sokkal pedánsabb formában dolgozta fel a magyar irodalomtörténet fejezeteit, mint Riedl Frigyes tette. A szállóigékké csiszolt finom mon­datokat, és a nagy francia akadémiku­sokon nevelkedett esprit zománcának fé­nyét Ferenczi Zoltánnál az alaposság pó­tolta, a fáradhatatlan szorgalom, a már megírt kötetek sorának kiegészítése az újabb vastag dokumentált kötetek sorával. Beöthy Zsolt főműve, a magyar széppróza története, befejezetlen töredék maradt, és Riedl Frigyes egész irodalmi hagyatéka el­fér egy aktatáskában. Ferenczi Zoltán ha­lottas ágya köré azonban egész könyvtár so­rakozik fel, közöttük sok olyan kötet, ahol az adatok túlnyomóan nagy részét újonnan bányászta ki Ferenczi. A három kötetes nagy Petőfi-életrajzzal lépett a legtöbbet emlegetett irodalomtörté­netírók közé Ferenczi. Ezek a kötetek nap­tári pontossággal követték Petőfi rövid pá­lyájának minden lépését, és Ferenczi Zoltán kötelességének tartotta megállapítani azt, vájjon életének akármelyik önkényesen ki­ragadott napján hol járt, mit végzett Petőfi. A következtetéseket talán nem mindenütt vonta le Ferenczi Zoltán az általa összeállí­tott nagy, fontos Petőfi-kalendáriumból, de a részletkutatás szinte mikroszkopikus pon­tosságával sorakoztatta egymás mellé, szó­laltatta meg az adatokat, és gyakran na­gyon érdekessé tudta tenni az adatok szavát. Voltak, akik kissé gúnyosan beszéltek Ferenczi Zoltán statisztikájáról, amely szám­szerűen állította össze, hányszor térnek vissza egyes vezérmotívumok, egyes fogal­mak, egyes jellegzetes szavak Petőfi költe­ményeiben, pedig az ilyen statisztikák néha igen mélyre világítanak, igen éles fényt vet­nek a költői alkotás titokzatos folyamatára. Petőfi mellett Eötvös József, Jósika Miklós, Deák Ferenc, Csokonai Vitéz Mi­hály életrajzának hiteles, pontos megrajzo­lása szerepel Ferenczi Zoltán hagyatékában. De Ferenczi tisztázta kutatásaival a magyar színészet, vagy régi nevén a magyar játék­szín kezdeteinek néhány érdekes fejezetét, és a magyar irodalomtörténetnek alig van olyan problémája, amelyet ne érintett volna Ferenczi valamelyik könyve, vagy tanul­mánya. Elsősorban és mindenekelőtt azon­ban Petőfi krónikása maradt Ferenczi, aki legszorgalmasabb munkatársa is volt és nem csupán szerkesztője a Petőfi­ Múzeumnak és a Petőfi­ Könyvtárnak. Teljesebb ille­tékességgel tehát senki nem vezethette a Petőfi Társaság üléseit, mint Ferenczi Zol­tán, aki az évek hosszú sora óta volt al­­elnöke a Petőfi Társaságnak, és ugyanolyan súlyos szerepet játszott itt, mint a Kisfaludy Társaságban. De Ferenczi Zoltán soha nem vállalt kö­zösséget azokkal, akik politikai ítélőszé­kekké próbálták átszervezni az irodalmi tár­saságokat, és amint soha nem vállalt ugyan közösséget az irodalom modern törek­véseivel, de mindig teljes megértésre, őszinte tárgyilagosságra törekedett az új idők új embereivel szemben. A divatját vesztett ala­posság, a divatját vesztett jóhiszeműség kép­viselői közül volt az utolsók egyike Fe­renczi Zoltán. * * Minden tisztelet illesse a konzervatív né­zeteket és szempontokat, ha azok úgy érvé­nyesülnek, mint Ferenczi Zoltán pályáján, amióta Petőfi életrajzírója negyvenhat év előtt, huszonnégy esztendős korában ma­gántanára lett a kolozsvári egyetemnek. Ferenczi megértését a modern irodalom iránt egyébként egyengette az a körülmény, hogy mind a két lánya az új irodalmi irá­nyok ösvényére tévedt. Ferenczi Magda fes­­tegetett eleinte, finoman, ízlésesen, azután kénytelen volt letenni az ecsetet és elmenni Davosba. Huszonegy vagy huszonkét esz­tendős volt Ferenczi Magda, amikor meg­halt, de maradt utána néhány száz éles, ke­mény betűkkel teleírt papírlap. Egy regény, — a tuberkulózis betegeinek hadseregéről, és a davosi „csodahegy“ életéről. A hó fe­hér árnyéka mellett a halál sötét árnyéka borította el ezt a huszonegy esztendős lányt akkor, amikor lázasan és fáradtan megírta regényét. Az Akadémia nem ok nélkül tün­tette ki a legjobb magyar regények jutalma­zására szánt Péczely-díjjal a Fehér árnyé­kok történetét. A Fehér árnyékok által fel­tárt problémát utóbb Thomas Mann dol­gozta fel nagy regénnyé, majd Kessell nagy, regénysikerré. A Fehér árnyékok után a Közös daru volt az a regény, amelyért Fe­renczi Magda nővére, Ferenczi Sári kapta meg az Akadémia Péczely-díját, és ebben a regényben szintén volt sok olyan felszár­nyalás, sok olyan hang, amely elkanyaro­dott a régi konvencióktól. Életének végén egyre magányosabb em­berré lett Ferenczi Zoltán. Előbb felesége búcsúzott el tőle, Hubay Jenő nővére, az­után Magda leánya. Ferenczi Sári kiköltö­zött Berlinbe és ott szerzett közönséget írá­sainak, egyetlen fia korán halt meg, és talán ez volt az oka annak, ha Ferenczi Zoltán felcserélte az egyetemi könyvtár igazgatói székét az Akadémia főkönyvtárosi tisztjével. Az Egyetemi Könyvtár második emeletén igen szép lakása van a könyvtár igazgató­jának, de ezt a szép lakást a tágas szobák­kal, a nagy ablakokkal, a sok napfénnyel nem bírta többé Ferenczi Zoltán, mikor­­s magára maradt ebben a lakásban. Így az­után az Egyetemi Könyvtár épületéből át­költözött a Magyar Tudományos Akadémia palotájának könyvtárosi lakásába, itt töl­tötte életének két-három utolsó évét, az akadémia könyveinek gazdag kincsesházá­ban érvényesítette könyvtárosi tudását, ta­pasztalatait, és néha tartott még beszédeket egyik vagy másik irodalmi társaság elnöki székéből, néha kiadott még tanulmányokat, de közben mindig fájlalta a szívét... Talán nem csupán azért a diagnózisért, amelyet orvosai állítottak fel róla. Hetven éves korában került a ravatalra Ferenczi Zoltán. Tiszta és szép, munkás és eredményes élet áll mögötte. 1—5-1 * Anglia ragaszkodik ahhoz, hogy Egyiptom katonai főparancsnoka továbbra is angol tábornok legyen Londonból jelentik. Az egyiptomi kor­mány tagjai ma délelőtt Fuad király elnök­lete mellett minisztertanácsra ültek össze, hogy megszövegezzék az angol kormány tegnap átnyújtott jegyzékére adandó vá­laszt. Az egyiptomi kormány kebelén belül hír szerint nyugodtan és mérséklettel ítélik meg a helyzetet. Fuad király hetek óta tervezett alexandriai látogatását bizonytalan időre elhalasztotta. A londoni tengernagyi hivatal közlése szerint az angol kormány egyelőre nem küld újabb csapatokat Egyiptomba, tekintettel arra, hogy az Egyiptomban ál­­lomásozó angol katonaság jelenlegi létszá­mát kielégítőnek tartja. Az egyiptomi kormánynak átnyújtott an­gol jegyzékkel kapcsolatban beavatott lon­doni körökben oly hírek terjedtek el, hogy az angol kormány okvetlenül ragaszkodik ahhoz, hogy az egyiptomi szirdar továbbra is angol tiszt legyen, aki egyúttal tagja az angol legfelsőbb hadi­tanácsnak, hadseregfelügyelői minőségben. Az Egyiptomban állomásozó angol katona­ság létszáma jelenleg 7000 fő. n «ii'iMWffnn m'iHn i—aramntrtHni.nta.Mt n aiwauwwwMirm^tW'r.'uiwMtimiSMumtT-—^hm— hogy a fenti törvény alapján tett összefér­hetetlenségi esetekben az ügyet az összefér­hetetlenségi állandó bizottság készítse elő, az ítéletet pedig az összeférhetetlenségi zsűri hozza meg. A pártközi értekezlet az elnök előterjesz­tését egyhangúlag elfogadta. Zsítvay Tibor javaslatára az összeférhetetlenségi zsűri dönt Peyer Károly ügyében Néhány héttel ezelőtt Gaal Gaszton az 1925. évi XXVI. t.-c. 180. §-a alapján ösz­­szeférhetetlenségi bejelentést tett Peyer Ká­roly ellen azzal az indokolással, hogy Peyer részt vett az Internacionale párizsi ülésén és az ott hozott ismeretes határozat megszavazásában. Már annak idején vita indult meg, hogy ilyen ügyekben az összeférhetetlenségi ál­landó bizottság vagy pedig az ítélő zsűri hivatott-e dönteni. Minthogy nem tudtak megállapodni, Zsitvay Tibor, a Ház elnöke, kedden délelőtt pártközi értekezletet hívott össze a kérdés eldöntésére. Az értekezleten az elnökön kívül Farkas István, Pakots Jó­zsef, Rassay Károly, Rubinek István és Wolff Károly voltak jelen. Zsitvay Tibor ismertette a tényállást, utalt arra, hogy a fent idézett törvény nem d­önti el azt a kérdést, hogy ilyen esetekben melyik fórum döntsön, múlhatatlanul szük­séges tehát ennek a kérdésnek rendezése. A házszabályok 235. szakasza úgy rendel­kezik, hogy ha valamely előre nem látott esetre vonatkozólag a házszabályok nem in­tézkednek, akkor az elnök javaslatot tehet a Háznak a követendő eljárás tekintetében. Ha az elnök nem ezt az utat választja, akkor a kérdést csak házszabályrevízióval lehetne megoldani, ami nagyon hosszú ideig tart és semmiesetre sem kívánatos az illető képviselő szempontjából sem. Éppen ezért Zsitvay Tibor bejelentette, hogy a házszabá­lyok 235. szakasza alapján javaslatot szán­dékozik tenni a Háznak, hogy mondja ki. [1927 június 9. ] Pünkösd előtti csütörtökön és pénteken üzleti záróra­­ este 7 órakor A Magyar Távirati Iroda jelenti: Herr­mann Miksa kereskedelemügyi miniszter a közelgő pünkösdi ünnepek alkalmából vár­ható nagyobb üzleti forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében kivételesen enge­délyt adott arra, hogy Budapest területén azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyek­nek szombaton este 7 órakor, egyéb köz­­napokon pedig este 6 órakor kell bezárniuk, csütörtökön és pénteken este is 7 óráig le­hessen nyitva tartani. Még nem tudja? Molyok ellen legbiztosabb védelem a „TYROLIT“ molyirtó rúd Olcsó! Biztos hatású! Kellemetlen szag nem marad vissza! Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és szaküzletben! Főraktár: Török­ József Rt., Budapest VI. Király u.12

Next