Magyar Hirlap, 1927. június (37. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-01 / 123. szám
Szerdai Csütörtökön a felsőház elé kerül a Tótágas A képviselőház folyosóján még ma délelőtt is sokat beszéltek Mészöly Gedeon szegedi egyetemi tanárról, illetve a Tótágas című darabról. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter magával hozta a darab rendezői példányát, amelyet tegnap kapott meg és odaadta a képviselőknek, hogy olvassák át és maguk állapítsák meg belőle, van-e benne kegyeletsértés, vagy van-e benne olyasvalami, ami miatt a fegyelmi eljárást le lehet folytatni. Csakhamar széles gyűrű keletkezett a darabot olvasó képviselők körül és mennél tovább olvasták a darabot, aninál inkább és annál sűrűbben hallatszott az a vélemény, hogy ez a színdarab csapnivalóan rossz, tapintatlan és ízléstelen. A képviselők a darab elolvasása után azt hangoztatták, hogy ha nem is Nagyatádi Szabó Istvánt gúnyolja Mészöly Gedeon, az bizonyos, hogy úgy állítja be a magyar parasztot, hogy az sértő. A kultuszminiszter megjegyezte, hogy bűnvádi eljárást ő nem indíthat, ezt csak Nagyatádi családja teheti meg, a maga részéről csak utasíthatja a szegedi egyetemi tanácsot a vizsgálat olyan irányban való megindítására, hogy Mészöly nem lépte-e túl azt a határt, amelyet egy egyetemi tanárnak feltétlenül be kell tartania. A kultuszminiszter ismételten hangoztatta, hogy az egyetemi tanács a legszigorúbban fogja megvizsgálni az ügyet és ez láthatólag mérsékelte a kisgazdák eddigi harci kedvét. Délután a kisgazdák nem jöttek be a Ház ülésére, mert jórészt a falusi kislakás építésre vonatkozó törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán voltak és ezért ma tovább nem foglalkoztak az üggyel. Értesülésünk szerint a miniszterelnök már érintkezésbe lépett a kisgazdákkal, akik hajlandók a további parlamenti harctól elállni, ha a kultuszminiszter a vizsgálatot igen gyorsan lefolytatja és erről nekik jelentést tesz. A csütörtöki pártértekezleten állítólag gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter olyan kijelentéseket fog tenni, amelyek után a kisgazdák további offenzíva nélkül várják be az ügy lefolyását. A dolog tisztázásához egyébként ma két újabb körülmény is hozzájárult. Az egyik az, hogy a szegedi egyetem tanácsához Mészöly Gedeon beadványt intézett, amelyben a Tótágas című darab előadása ügyében sürgős vizsgálatot kér maga ellen. A tanács a vizsgálatot el is rendelte, egyúttal pedig megállapította, hogy a Szegeden megtartott egyetemi tanárok összejövetele ügyében sem az előkészítésben, sem a rendezésben az egyetemi tanács és így maga az egyetem sem vett részt. Egyébként Tóth Károly, a szegedi egyetem rektora, aki az egyetem részéről tagja a felsőháznak, ma engedélyt kért Wlassics Gyulától, a felsőház elnökétől, hogy a felsőház csütörtöki ülésén napirend előtt felszólalhasson és ismertesse a Tótágas ügyét. Valószínűnek tartják, hogy a szegedi rektor felsőházi beszéde is nagyban hozzá fog járulni az eset tisztázásához. Stern Jenőt, az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatóját kétnapi őrizet után letartóztatták Jelentette tegnap a Magyar Hírlap, hogy a klinikai szállítások ügyének újabb fejleményeként kihallgatták, majd őrizetbe vették a főkapitányság intellektuális bűnügyi osztályán Stern Jenőt, az EsztergomvidékiGazdasági és Kereskedelmi Részvénytársaság vezérigazgatóját. Stern vezérigazgatónak a neve már régebben előfordult a nyomozás során. Egy ízben — még a hússzállítási ügyek nyomozása alkalmával — kihallgattak, de mivel akkor még nem voltak gyanúokok ellene, tanúkihallgatása után el is bocsátották. Amikor a párnapos látszólagos szélcsend után ismét megindult a rendőri nyomozás a klinikai szállítások ügyében ismét beidézték a főkapitányságra Stern Jenőt, de ezúttal már nem mint tanút, hanem mint gyanúsítottat hallgatták ki. Stern Jenő kihallgatása nem csupán a klinikai szénszállításokra vonatkozott, hanem megállapították, hogy Stern Jenő a klinikia szénszállításokon kívül kitűnő összeköttetései révén egyéb szállításokat is kapott. Ezeknek a szállításoknak a mértékét mutatja az, hogy az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi Rt. könyveinek adatai szerint 70 milliárdos forgalmat bonyolított le. A részvénytársaságnak könyveit az elmúlt héten könyvszakértők vizsgálták át és úgy a könyvszakértők jelentése, mint a nyomozás egyéb adatai alapján megállapították, hogy Stemn Jenő azonkívül, hogy nem olyan minőségű szenet szállított, mint amilyen minőségűt számlázott, azáltal is jogtalan anyagi haszonhoz jutott, hogy a számlákon beállított mennyiségnél állandóan kevesebbet szállított, összejátszva az átvételt lebonyolító altiszti személyzettel. Éppen emiatt két irányban is gyanúsítottként kezelték: részint mint vesztegetőt, részint amiatt, mert hamis számlázások révén csalás bűntettét követte el. A főkapitányságon 16 órán keresztül hallgatták ki Stern Jenőt. Ez alatt több ízben úgy látszott, hogy a vezérigazgató szabad emberként fogja elhagyhatni a főkapitányság épületét, mert a fiatal, 29 esztendős Stern Jenő kihallgatása során állhatatosan tagadott mindkét vádpontra vonatkozólag. Tagadta azt, hogy vesztegetett és tagadta azt is, hogy csalást követett volna el. Még a késő esti órákban is makacsul kitartott ama védekezése mellett, hogy ő korrektül járt el üzleteiben. Azonban úgy a házkutatások során nyert adatok, mint a könyvszakértői jelentések alapján kedden este féltizenkettőkor kihirdették Stern Jenő előtt az előzetes letartóztatásról szóló végzést. A végzés indokolásában benne foglaltatik, hogy vesztegetés és csalás bűntettének gyanúja miatt tartóztatta le a főkapitányság Stern Jenőt. Érdekes, hogy Stern Jenő személyére a főkapitányságon a nyomozás figyelmét tulajdonképpen Siegescu József hívta fel, aki kihallgatásakor előadta, hogy a klinikai szénszállítások ügye iránt azért érdeklődött, mert olyan információkat kapott, hogy rossz és hasznavehetetlen szenet szállít a klinikáknak az akkori szállító, az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi Rt. Stern Jenő, amikor kihirdették előtte a letartóztatásról szóló végzést, arra kérte a nyomozást vezető rendőrtisztviselőt, hogy értesítsék feleségét letartóztatásáról. Ez meg is történt és Stern Jenőné azonnal besietett a főkapitányságra, ahol férjével akart beszélni. Ez azonban nem volt lehetséges. Ezzel a letartóztatással távolról sem ért véget a klinikai szállítások nyomozása. Még jó tíz napot fognak igénybe venni a további tanúkihallgatások. Ferenczi Zoltán Egy finom öreg tudós költözött el a múlt éjszaka az élők sorából, valaki, aki tiszta emberi vonásaival, nobilis gondolkodásával, tanári és tanítói erkölcsével híd volt a múlt felől azokban az időkben, mikor Beöthy Zsolt és Riedl Frigyes interpretálták a magyar irodalom múltját, fejlődését, értékeit. Beöthy Zsolt retorikai szárnyalása, Beöthy szavának belcanto-ja és zenei ritmusa távol állott Ferenczi Zoltán egyéniségétől, amint az Akadémia ma éjszaka elhunyt könyvtárosa sokkal pozitívabb, vagy ha úgy tetszik, sokkal pedánsabb formában dolgozta fel a magyar irodalomtörténet fejezeteit, mint Riedl Frigyes tette. A szállóigékké csiszolt finom mondatokat, és a nagy francia akadémikusokon nevelkedett esprit zománcának fényét Ferenczi Zoltánnál az alaposság pótolta, a fáradhatatlan szorgalom, a már megírt kötetek sorának kiegészítése az újabb vastag dokumentált kötetek sorával. Beöthy Zsolt főműve, a magyar széppróza története, befejezetlen töredék maradt, és Riedl Frigyes egész irodalmi hagyatéka elfér egy aktatáskában. Ferenczi Zoltán halottas ágya köré azonban egész könyvtár sorakozik fel, közöttük sok olyan kötet, ahol az adatok túlnyomóan nagy részét újonnan bányászta ki Ferenczi. A három kötetes nagy Petőfi-életrajzzal lépett a legtöbbet emlegetett irodalomtörténetírók közé Ferenczi. Ezek a kötetek naptári pontossággal követték Petőfi rövid pályájának minden lépését, és Ferenczi Zoltán kötelességének tartotta megállapítani azt, vájjon életének akármelyik önkényesen kiragadott napján hol járt, mit végzett Petőfi. A következtetéseket talán nem mindenütt vonta le Ferenczi Zoltán az általa összeállított nagy, fontos Petőfi-kalendáriumból, de a részletkutatás szinte mikroszkopikus pontosságával sorakoztatta egymás mellé, szólaltatta meg az adatokat, és gyakran nagyon érdekessé tudta tenni az adatok szavát. Voltak, akik kissé gúnyosan beszéltek Ferenczi Zoltán statisztikájáról, amely számszerűen állította össze, hányszor térnek vissza egyes vezérmotívumok, egyes fogalmak, egyes jellegzetes szavak Petőfi költeményeiben, pedig az ilyen statisztikák néha igen mélyre világítanak, igen éles fényt vetnek a költői alkotás titokzatos folyamatára. Petőfi mellett Eötvös József, Jósika Miklós, Deák Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály életrajzának hiteles, pontos megrajzolása szerepel Ferenczi Zoltán hagyatékában. De Ferenczi tisztázta kutatásaival a magyar színészet, vagy régi nevén a magyar játékszín kezdeteinek néhány érdekes fejezetét, és a magyar irodalomtörténetnek alig van olyan problémája, amelyet ne érintett volna Ferenczi valamelyik könyve, vagy tanulmánya. Elsősorban és mindenekelőtt azonban Petőfi krónikása maradt Ferenczi, aki legszorgalmasabb munkatársa is volt és nem csupán szerkesztője a Petőfi Múzeumnak és a Petőfi Könyvtárnak. Teljesebb illetékességgel tehát senki nem vezethette a Petőfi Társaság üléseit, mint Ferenczi Zoltán, aki az évek hosszú sora óta volt alelnöke a Petőfi Társaságnak, és ugyanolyan súlyos szerepet játszott itt, mint a Kisfaludy Társaságban. De Ferenczi Zoltán soha nem vállalt közösséget azokkal, akik politikai ítélőszékekké próbálták átszervezni az irodalmi társaságokat, és amint soha nem vállalt ugyan közösséget az irodalom modern törekvéseivel, de mindig teljes megértésre, őszinte tárgyilagosságra törekedett az új idők új embereivel szemben. A divatját vesztett alaposság, a divatját vesztett jóhiszeműség képviselői közül volt az utolsók egyike Ferenczi Zoltán. * * Minden tisztelet illesse a konzervatív nézeteket és szempontokat, ha azok úgy érvényesülnek, mint Ferenczi Zoltán pályáján, amióta Petőfi életrajzírója negyvenhat év előtt, huszonnégy esztendős korában magántanára lett a kolozsvári egyetemnek. Ferenczi megértését a modern irodalom iránt egyébként egyengette az a körülmény, hogy mind a két lánya az új irodalmi irányok ösvényére tévedt. Ferenczi Magda festegetett eleinte, finoman, ízlésesen, azután kénytelen volt letenni az ecsetet és elmenni Davosba. Huszonegy vagy huszonkét esztendős volt Ferenczi Magda, amikor meghalt, de maradt utána néhány száz éles, kemény betűkkel teleírt papírlap. Egy regény, — a tuberkulózis betegeinek hadseregéről, és a davosi „csodahegy“ életéről. A hó fehér árnyéka mellett a halál sötét árnyéka borította el ezt a huszonegy esztendős lányt akkor, amikor lázasan és fáradtan megírta regényét. Az Akadémia nem ok nélkül tüntette ki a legjobb magyar regények jutalmazására szánt Péczely-díjjal a Fehér árnyékok történetét. A Fehér árnyékok által feltárt problémát utóbb Thomas Mann dolgozta fel nagy regénnyé, majd Kessell nagy, regénysikerré. A Fehér árnyékok után a Közös daru volt az a regény, amelyért Ferenczi Magda nővére, Ferenczi Sári kapta meg az Akadémia Péczely-díját, és ebben a regényben szintén volt sok olyan felszárnyalás, sok olyan hang, amely elkanyarodott a régi konvencióktól. Életének végén egyre magányosabb emberré lett Ferenczi Zoltán. Előbb felesége búcsúzott el tőle, Hubay Jenő nővére, azután Magda leánya. Ferenczi Sári kiköltözött Berlinbe és ott szerzett közönséget írásainak, egyetlen fia korán halt meg, és talán ez volt az oka annak, ha Ferenczi Zoltán felcserélte az egyetemi könyvtár igazgatói székét az Akadémia főkönyvtárosi tisztjével. Az Egyetemi Könyvtár második emeletén igen szép lakása van a könyvtár igazgatójának, de ezt a szép lakást a tágas szobákkal, a nagy ablakokkal, a sok napfénnyel nem bírta többé Ferenczi Zoltán, mikors magára maradt ebben a lakásban. Így azután az Egyetemi Könyvtár épületéből átköltözött a Magyar Tudományos Akadémia palotájának könyvtárosi lakásába, itt töltötte életének két-három utolsó évét, az akadémia könyveinek gazdag kincsesházában érvényesítette könyvtárosi tudását, tapasztalatait, és néha tartott még beszédeket egyik vagy másik irodalmi társaság elnöki székéből, néha kiadott még tanulmányokat, de közben mindig fájlalta a szívét... Talán nem csupán azért a diagnózisért, amelyet orvosai állítottak fel róla. Hetven éves korában került a ravatalra Ferenczi Zoltán. Tiszta és szép, munkás és eredményes élet áll mögötte. 1—5-1 * Anglia ragaszkodik ahhoz, hogy Egyiptom katonai főparancsnoka továbbra is angol tábornok legyen Londonból jelentik. Az egyiptomi kormány tagjai ma délelőtt Fuad király elnöklete mellett minisztertanácsra ültek össze, hogy megszövegezzék az angol kormány tegnap átnyújtott jegyzékére adandó választ. Az egyiptomi kormány kebelén belül hír szerint nyugodtan és mérséklettel ítélik meg a helyzetet. Fuad király hetek óta tervezett alexandriai látogatását bizonytalan időre elhalasztotta. A londoni tengernagyi hivatal közlése szerint az angol kormány egyelőre nem küld újabb csapatokat Egyiptomba, tekintettel arra, hogy az Egyiptomban állomásozó angol katonaság jelenlegi létszámát kielégítőnek tartja. Az egyiptomi kormánynak átnyújtott angol jegyzékkel kapcsolatban beavatott londoni körökben oly hírek terjedtek el, hogy az angol kormány okvetlenül ragaszkodik ahhoz, hogy az egyiptomi szirdar továbbra is angol tiszt legyen, aki egyúttal tagja az angol legfelsőbb haditanácsnak, hadseregfelügyelői minőségben. Az Egyiptomban állomásozó angol katonaság létszáma jelenleg 7000 fő. n «ii'iMWffnn m'iHn i—aramntrtHni.nta.Mt n aiwauwwwMirm^tW'r.'uiwMtimiSMumtT-—^hm— hogy a fenti törvény alapján tett összeférhetetlenségi esetekben az ügyet az összeférhetetlenségi állandó bizottság készítse elő, az ítéletet pedig az összeférhetetlenségi zsűri hozza meg. A pártközi értekezlet az elnök előterjesztését egyhangúlag elfogadta. Zsítvay Tibor javaslatára az összeférhetetlenségi zsűri dönt Peyer Károly ügyében Néhány héttel ezelőtt Gaal Gaszton az 1925. évi XXVI. t.-c. 180. §-a alapján öszszeférhetetlenségi bejelentést tett Peyer Károly ellen azzal az indokolással, hogy Peyer részt vett az Internacionale párizsi ülésén és az ott hozott ismeretes határozat megszavazásában. Már annak idején vita indult meg, hogy ilyen ügyekben az összeférhetetlenségi állandó bizottság vagy pedig az ítélő zsűri hivatott-e dönteni. Minthogy nem tudtak megállapodni, Zsitvay Tibor, a Ház elnöke, kedden délelőtt pártközi értekezletet hívott össze a kérdés eldöntésére. Az értekezleten az elnökön kívül Farkas István, Pakots József, Rassay Károly, Rubinek István és Wolff Károly voltak jelen. Zsitvay Tibor ismertette a tényállást, utalt arra, hogy a fent idézett törvény nem dönti el azt a kérdést, hogy ilyen esetekben melyik fórum döntsön, múlhatatlanul szükséges tehát ennek a kérdésnek rendezése. A házszabályok 235. szakasza úgy rendelkezik, hogy ha valamely előre nem látott esetre vonatkozólag a házszabályok nem intézkednek, akkor az elnök javaslatot tehet a Háznak a követendő eljárás tekintetében. Ha az elnök nem ezt az utat választja, akkor a kérdést csak házszabályrevízióval lehetne megoldani, ami nagyon hosszú ideig tart és semmiesetre sem kívánatos az illető képviselő szempontjából sem. Éppen ezért Zsitvay Tibor bejelentette, hogy a házszabályok 235. szakasza alapján javaslatot szándékozik tenni a Háznak, hogy mondja ki. [1927 június 9. ] Pünkösd előtti csütörtökön és pénteken üzleti záróra este 7 órakor A Magyar Távirati Iroda jelenti: Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter a közelgő pünkösdi ünnepek alkalmából várható nagyobb üzleti forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében kivételesen engedélyt adott arra, hogy Budapest területén azokat a nyílt árusítási üzleteket, amelyeknek szombaton este 7 órakor, egyéb köznapokon pedig este 6 órakor kell bezárniuk, csütörtökön és pénteken este is 7 óráig lehessen nyitva tartani. Még nem tudja? Molyok ellen legbiztosabb védelem a „TYROLIT“ molyirtó rúd Olcsó! Biztos hatású! Kellemetlen szag nem marad vissza! Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és szaküzletben! Főraktár: Török József Rt., Budapest VI. Király u.12