Magyar Hirlap, 1927. július (37. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

2 1927 július­­. amelyek a Miss America adóállomásától származtak. A jelek erősségéből ítélve, a Hits America déli 12 órakor mintegy 500 kilométer­­t nyíró lehetett az ír partvidéktől. Párizs, június 30. Délután 5 óra. 1 rA Bretagne északnyugati csúcspontján fekvő Ouerzant kikötőváros rádióállomása délután fél ötkor rádiógramot vett fel, amelyben Byrd kapitány közli, hogy mint­egy negyed hat óra tájban érkezik a francia kontinens fölé és a Miss America fedélzetén minden rendben van. Ettől kezdve az ovezzanti rádióállomás hatperces időközök­ben rendszeresen fölvette a Miss America adójelét, a M. T. W.-t.­­ Párizs, június 30. Este fél hét óra. A Cherbourg melletti rougeterrai repülő­tér rádióállomása este hat órakor rádiógra­mot vett fel, amely szerint a Miss America Cornwald félszigettől mintegy 60 kilométer­nyire délkeletre tartózkodott. Párizs, június 30. (Este kilenc óra.) Bresti jelentések szerint Byrd kapitány repülőgépe este 20 óra 32 perckor mintegy 600 méter magasságban átrepült a Bretagne legnyugatibb pontján. Innen Párizsig a tá­volság légvonalban már mindössze 450 kilo­méter. Párizs, június 30. (Éjjel féltizenegy óra.)­­A Miss America este 20 óra 50 perckor a Finisterre megyében fekvő Landivisiau vá­ros fölött elrepült. Párizs, június 30. Franciaország egész északnyugati terü­letén minden intézkedés megtörtént Byrd kapitány megérkezéséhez. Este nyolc óra óta a tengerparttól a párizsi repülőtérig vezető útvonalon valamennyi légi világító­­torony üzemben van, éppenúgy, mint Lind­bergh kapitány megérkezésekor. Bécs is várja Byrd kapitányt Bécs, június 30.­­­­Az Osztrák Légiforgalmi Társaság szá­mol azzal az eshetőséggel, hogy Byrd ka­pitány az európai kontinens felett tovább folytatja útját és esetleg csak az asperni Ezek szerint a Miss America a newyork— párizsi 6000 kilométeres légi útból odáig mintegy 4500 kilométert tett meg. Byrd ka­pitány repülőgépének átlagos sebessége ezek szerint mintegy 173 kilométert tett ki órán­ként, repülőtéren száll le, mint ahogy newyorki indulása előtt azt több ízben is hangsúlyozta. Az asperni repülőtér személyzete a csü­törtökről péntekre virradó éjjel min­denesetre teljes permanenciában marad és a repülőtér megvilágítására szolgáló fényszórók is készen állanak arra, hogy fényárba borítsák az asperni repülőteret azon esetben, ha Franciaországból olyan ér­telmű táviratot kapnának, amely szerint Byrd kapitány tovább folytatja útját Bécs felé. Byrd vissza is repülőgépen akarja megtenni az utat New York, június 30. Kinkade mérnök, a Wright Company műszaki szakértője, ma olyan kijelentést tett a sajtó képviselői előtt, hogy Byrd ka­pitány Párizsból repülőgépen szándékszik visszatérni az Egyesült Államokba, ameny­­nyiben közvetlenül elutazása előtt azt mondta neki, hogy siessen Párizsba a Pre­sident Roosevelt fedélzetén és ne késse le a Miss Americát az Egyesült Államokba való visszarepülésnél. Párizs, július 9. (Éjjel 1 óra 10 perc.) Amióta a Miss America 9 óra 38 perc­kor San Brieau városa fölött elrepült, azóta újabb jelentés nem érkezett. A cherbourgi, a lehavrei, a lebourgeti, va­lamint a virry-b­atilloni állomások szü­net nélkül hívják a Miss Americát, anél­kül, hogy választ kapnának. A lebourgeti repülőtéren ezrekre menő tömeg várja a Miss America meg­érkezését. A tolongás jóval kisebb, mint Lindbergh megérkezésekor és a rend­őri kordon jól funkcionál. Este 10 óra­kor fényszórókkal világítják meg a ket­tős drótsövénnyel körülvett repülőteret, amely a zuhogó eső és sűrű köd dacára az óriási fényszórók fényében tis­án látszik. A Miss America a kontinens fölött Izgalmas éjszakai Várakozás a le bourgeti repülőtéren­ ­ Párizs, július 9. (Éjjel 12 óra 10 perc.) Háromnegyed tizenkettőig Byrd kapi­­­tán repülőgépét, a Miss Americát nem sikerült megpillantani a lebourgeti re­pülőtér felett, jóllehet féltizenkettő körül kellett volna az óceánrepülőnek leszál­­lania Párizs repülőterén. A nagy sötétség folytán igen könnyen lehetséges, h­­gy Byrd kapitány eltévesztette az utat és teljesen elkerülte Párizst. Azóta hogy az amerikai repülő Brestet elhagyta, sehol sem látták és éjfélig szikratáviratot sem fogtak fel a Miss Americáról. Párizs, július 1. (Éjjel 1 óra 30 perc) francia légi hatóságok drótnélküli távíróállomásainak hosszú, szakadatlan hívások után sikerült végre érintkezésbe jutniuk Byrd kapitány repülőgépével, a Miss Americával A Miss America leadó­állomása eleinte a légi zavarok miatt nem bírta megértetni magát a francia vevőállomásokkal. Egy órakor azonban váratlanul egész tisztán megszólaltak a francia Marconi­­állomások és felvették a Miss America közlését, mely szerint Byrd kapitány Fokker-repü­lőgépének három motorja közül az egyik defektust kapott és telje­sen felmondta a szolgálatot. Az amerikai repülők ennek ellenére is két motorral tovább folytatják útjukat Párizs felé, ahol most már minden pillanatban vár­ják megérkezésüket a le bourgett re­pülőtéren. Párizs, július 1. (Éjjel 1 óra 45 perc.) A francia lapok a késő éjjeli órákig különkiadásokban köztik a Byrdről szóló legfrissebb híreket A közönség egykettőre szétkapkodta e különkiadá­sokat. Byrd megérkezését jóval éjfélutánra várják, minthogy a sötétben nehéz a tá­jékozódás. Párizs, július 1. (Éjjel 1 óra 55 perc.) Az America éjfél után egy órakor Le Bourget fölé érkezett és a repülőtér fölött kering. Leszállani még nem tudott. Az eső ellenére az érdeklődők tömege folytonosan növekedett. Tizenegy óra tájban érkezett a repülő­térre Bokanovszki kereskedelemügyi mi­niszter is. Fehér és vörös fény jelezte a leszállás helyét. Tizenegy órától fogva ezenkívül rövid időközökben rakétákat lőttek fel. Az érdeklődő tömeggel 10 per­ces időközökben a repülőtéren elhelyezett megafonokon köztik a cherbourgi és verry-b­atilloni repülőállomások jelenté­seinek tartalmát. Byrd kapitány eltévedt az óriási ködben Párizs, július 1. (Éjjel 2 óra.)­­ 12 óra 45. A r­ily b­atlloni rádióállo­más jelenti, hogy kérdést intézett a Miss Americához, hogy jelenleg hol van, de nem érkezett erre válasz. Az állomás az i­gari, hogy a Miss Americának elromlott a vevőállomása, azonban az adóállomása működik. 1 óra 05 perc. A virig b­anlloni rádió­­állomás már nem hallja Byrd kapitá­nyék leadásait. 1 óra 10 perc. Végre sikerült Byrdék Üzenetét felvenni, amely szerint a Miss America eltévedt. Byrd közli, hogy fo­galma sincs arról, hogy hol van a gép­pel, olyan óriási a köd, hogy a földet nem lehet látni s ezért nem tud tájéko­zódni. A gépen egyébként minden a leg­teljesebb rendben van. Benzin és üzem­anyag még vagy 3—4 órára elegendő. Párizs, éjjel 2 óra 10 perc. A Miss America egy órakor sem tudott még leszállni. Nyilvánvalóan nagyobb tá­volságra van a lebourgeti repülőtértől, mint ahogy ez a jelzésekből látszott. A repülőgép egy óra körül vészjelzéseket adott le. Párizs, éjjel 2 óra 20 perc. A Miss America Párizstól héti irány­ban eltévedt, mert iránytűje felmondta a szolgálatot. A repülőgép vezetője szikra­távíró útján kérte, hogy Párizson kívül leszállásra alkalmas területet jelöljenek meg. Egyúttal közölte, hogy még 3 órára elegendő benzinkészlete van a Miss Ame­ricának. Párizs, éjjel 2 óra 30. Byrd kapitány, miután a sűrű ködben Párizst átrepülte és déli irányban eltűnt, nagynehezen érintkezést talált a francia szikratávíróállomásokkal amelyek közöl­,­ték vele, hogy a lebourgeti repülőtéréi­ kívül az isy les aplineauxi, Párizs régi aerodromjában szállhat le. Byrd kapitány a Miss Americával sűrűs ködben és a teljes sötétségben kényszer­­ leszállást hajtott végre és a Miss America abban a pillanatban, amikor földet ért, darabokra zúzódott. Péntek Chamberlain és Levine a Miss Columbián Párizsba érkezett Párizsból jelenti a Magyar Hírlap tudó­sítója. Chamberlin és Levine a Miss Co­lumbiával Hornból jövet délben féltizen­­kettőkor megérkezett a baseli repülőtérre, ahol azonban alig két órát töltöttek, majd két svájci katonai repülőgép kíséretében délután fél kettőkor tovább indultak Pá­rizsba, ahová délután négy órakor érkez­tek meg a le bourgeti repülőtérre. Strass­burgtól kezdve öt francia repülőgép kísérte a Miss Columbiát. A le bourgeti repülőté­ren félórával a Miss Columbia érkezése előtt leplezték le Lindbergh emlékoszlopát. Chamberlin és Levine egyenesen abból a célból érkeztek Párizsba, hogy jelen legye­nek Byrd kapitány és kísérőinek fogadta­­tásánál. Egyhónapi fogházra ítélték Ambrózy- Migazzit Mikes püspök megsértéséért Szombathelyről jelentik: Ma tartották meg a veszprémi királyi járásbíróságnál, mint ki­küldött bíróságnál a tárgyalást abban a per­­ben, amelyet gróf Mikes János szombathelyi püspök indított kétrendbeli rágalmazás vét­sége miatt gróf Ambrózy-Migazzi István tanai földbirtokos ellen. A Frick Mihály járásbíró­sági elnök vezetésével megtartott tárgyaláson a vád képviseletében dr. Kiss Ernő királyi ügyész, a vádlott védelmében Utain Ferenc ügyvéd, a sértett megyéspüspök képviseleté­ben pedig Rhorer Ödön és dr. Csupor Sándor szombathelyi ügyvédek jelentek meg. A bíró­ság a tárgyalás megnyitása után a királyi ügyész indítványára a nyilvánosságot a tár­gyalás egész tartamára kizárta. A járásbíróság gróf Ambrózy-Migazy Istvánt bűnösnek mondotta ki egyrendbeli folytatólagosan elkövetett rágalmazás vét­ségében és ezért őt egyhavi fogházra mint főbüntetésre és 160 pengő pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását a járásbíróság gróf Ambrózy öreg korára és büntetlen előéletére való te­kintettel, felfüggesztette. Az ítélet ellen a királyi ügyész a büntetés végrehajtásának felfüggesztése, a vádlott és védője az elítéltetés és az enyhítő szakasz nem alkalmazása miatt jelentettek be fel­lebbezést. A pénzügyminiszter új vámrendelete ellen egységesen tiltakozik a kereskedelem . A pénzügyminiszter tegnap kiadott rende­lete az előjegyzési raktárak megszorítása és a vámhitelek megvonása tárgyában a keres­kedelem körében nagy felháborodást keltett. Rég nem vont maga után gazdasági tárgyú kormányintézkedés oly izgalmat, mint e rendeletek, melyek tényleg alkalmasak arra, hogy az import- és tranzitkereskedelmet teljesen megszün­tessék az országban. Úgy látszik, ezek az intézkedések megvalósí­tásai annak a nemrég elhangzott pénzügy­­miniszteri ígéretnek, mely a gyáriparnak az eddiginél is fokozottabb védelmét és különö­sen a csehszlovák szerződésben biztosított vámengedményekkel szemben való rekom­­penzációját helyezték kilátásba. Azonban teljesen érthetetlennek tartják kereskedő kö­rökben, hogy a kormány ily intézkedésekre el tudta határozni magát, hiszen ezáltal pre­­cedenst teremtett a megszorítások terén európai relációban is. Ilyen irányú iparvéde­lem sehol Európában nincs. Csak meg kell gondolni, hogy a vámhitelek megvonásával az amúgy is tőkeszegény kereskedelem utolsó erősségei is ki fognak dőlni a magas vámok finanszírozása körüli harcban, mely erőiket eddig is erősen próbára tette, most azonban az importot számukra teljesen lehetetlenné fogja tenni. Mindazonáltal kétséges, hogy az importkereskedelem helyét a gyáripar elfog­lalhat­ja-e, mert előrelátható, hogy a behoza­tal ezért megszűnni, de még csak csökkenni sem fog, csakhogy azt ezentúl nem a magyar importőrök, ha­nem a külföldi gyárosok bizományi rak­tárak létesítése révén fogják ellátni. A nagykereskedelem kiszorításának problé­mája tehát meg van oldva, a kormány ezt a munkát kitűnően elvégezte. A nagy felháborodást keltett rendelet ügyében az elmúlt 24 óra alatt úgyszólván az összes kereskedelmi érdekeltségek meg­mozdultak és erélyes tiltakozásuknak adtak kifejezést. Az OMKE vezetősége ma délben Szabóky államtitkárnál tiltakozott a rende­let ellen és követelte annak sürgős vissza­vonását. A Kereskedelmi Csarnok ma este tartott ülésén foglalt állást a rendelet ellen és elhatározta, hogy a legélesebb akciót in­dítja meg, hasonlóan követelve a rendele­­tek azonnali visszavonását. Alkalmunk volt a Csarnok izgalmas lefolyású ülése után, melyen a megjelent kereskedők éles kifaka­­dásokkal bírálták a kormány kereskedelem­ellenes intézkedéseit, az ülést vezető Eppinger Károly alelnökkel beszélni, aki a következőképpen nyfiatS®­zott: — A pénzügyminiszter most megjelent rendelete két irányban hoz rendkívül sérel­mes intézkedéseket. Elsősorban fölemeli az előjegyzési raktárak exportkötelezettségét az eddigi 30%-ról 50%-ra, amivel a tranzító­­üzletet teszi a jövőben lehetetlenné, másod­­szor megvonja az áruk túlnyomó részére az állam által eddig nyújtott vámhitelt, amivel viszont az importkereskedelem munkáját bénítja meg. A kereskedelem eddig is rend­kívüli megterhelésekkel és megszorításokkal küzdött és természetes, hogy ezeknek ilyetén való fokozása végül célt fog érni. A kereske­­delem tényleg nem bírja tovább az iramot és kénytelen lesz importtevékenységét a leg­minimálisabbra redukálni. De kérdés, hogy ezzel az egyetemes gazdasági érdekeknek szolgálatot tettek-e. Várjon, amikor a keres­kedelmi és fizetési mérleg aktivitása érdeké­ben országos mozgalom indul meg, amikor a­ luxus ellen szózatot mond a pénzügyminisz­ter a néphez, nem a legnagyobb luxus-e a kereskede­lem exporttevékenységét egyszerűen megszüntetni. A pénzügyminiszter úr rendeletei indo­kolásánál arra hivatkozik, hogy azokkal a békebeli állapotokat akarja helyreállítani. Felhívom azonban a pénzügyminiszter úr figyelmét arra, hogy békében is volt vám­hitel, sőt olcsó kamatú vámhitel, tehát e téren alig lehet szó a békebeli állapotok re­­aktiválásáról. De nézzünk csak egy kicsit a külföld felé is, mely elvégre a stabil gazda­sági viszonyok legjobb fokmérője és azt fogjuk látni, hogy ilyen megszorításokhoz hasonlók sehol Európában nincsenek. Arra is hivatkozást történt, hogy a pénzügymi­niszter előtt csak egy fontos és ez az export fejlesztése, ezt viszont jól szolgálja a kivi­teli kötelezettség kvótájának fölemelése. El­felejtik azonban, hogy a kereskedelem nem exportálhat 50 százalékot, mivel csak a leg­ritkább esett, hogy a beho­tt áru fele al­kalmas a kivitelre is. Tehát bármennyire is tetszetősek az indokolások, szerintem nem változtatnak azon a tényen, hogy a rende­let alkalmas a hangoztatott célnak éppen ellenkezőjét elérni, tehát a tranzit- és ex­portkereskedelmet teljesen megszüntetni, a kereskedői behozatalt pedig egészségtelen minimumra redukálni. Erre a veszede­lemre jóelőre felhívjuk a kormány figyel­mét, amíg nem késő és természetesen eré­lyesen követelnünk kell a rendelet vissza­vonását, illetve oly mértékű módosítását, hogy az az általános gazdasági és a keres­kedelmi érdekeknek megfeleljen.

Next