Magyar Hirlap, 1927. szeptember (37. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

Csütörtök Millstatti értesítés szerint Forgács Anna halálakor Erdélyi Béla egyedül tartózkodott vele a szobában Erdélyi Bélát átszállították az ügyészség fogházába Szerdán délután fél háromkor a főkapi­tányság Béla ucca 1. számú kapuja előtt egy autotaxi állott meg, amelyből dr. Bern­­feld Imre, dr. Gál Jenőnek, Erdélyi védő­jének jelöltje lépett ki és besietett a kapu alá. Néhány perc múlva egy rendőrrel és egy feltúrt gallérú burberrykabátos fiatal­emberrel tért vissza a gépkocsihoz. A fiatal­ember jókora csomagot szorongatott hóna alatt, amelyben párnák, takarók voltak. A feltúrt kabátú fiatalember Forgács Anna meggyilkolásával gyanúsított dr. Erdélyi Béla volt, aki beszállt a gépkocsiba a rendőr és dr. Bernfeld társaságában. Az automobil az ügyészség fogházának Koháry utcai bejárója elé vitte a társa­ságot és néhány perc múlva dr. Erdélyi Béla már belajstromozott, megszámo­zott vizsgálati fogollyá lett. Dr. Erdélyi Bélával szerdán délután megérkeztek az ügyészség fogházába azok az iratok is, amelyeket eddig a külföldi rendőrségek Budapestre küldtek. Ezek az iratok csütörtök délelőtt kerülnek föl dr. Polányi Géza főügyészhez, az ügyészség el­nökének helyetteséhez, aki kijelöli Erdélyi Béla bűnperének ügyészségi referensét. A büntetőtörvényszék elnöke ugyanekkor szig­nálja ki az ügyet valamelyik vizsgálóbíróra. A főkapitányságon egyébként az a véle­mény, hogy Erdélyi Bélát csütörtökön vagy pénteken ismét vissza kell vinni a rendőr­ségre, mert az útnak indított és így való­színűleg rövidesen megérkező iratok Erdélyi újabb kihallgatását teszik majd szükségessé. Vogel rendőrkapitány szerdán délben több mint két óra hosszat kihallgatta Erdélyi Béla egyik orvosismerősét, aki régi jóba­rátja volt Forgács Anna családjának, ő volt ugyanis az, akit Forgács Anna hóna­pokkal ezelőtt történt állítólagos öngyilkos­­sági kísérlete után Erdélyi Béla sürgősen a Britannia-szállóba hívott feleségének a meg­vizsgálására. Erdélyi annak idején — a ta­núvallomás szerint — azt mondotta, hogy feleségén a régi idegessége tört ki, valószí­nűleg azért lett öngyilkossá. Amikor azután az orvos négyszemközt maradt Forgács Annával és megkérdezte tőle, hogy miért lett öngyilkos, az asszony — mint ahogy már a Magyar Hírlap jelen­­tette — így válaszolt: — Én nem tudok semmit. Esküszöm, hogy nem vettem be semmiféle mérget. Én nem mérgeztem meg magamat. Kihallgatták egyébként a főkapitánysá­gon még Békeffy István kabaréírót és fele­ségét, Turay Idát is. Erdélyi biztosítási ügyével kapcsolatban. Kijelentették Vogel rendőrkapitány előtt, hogy a biztosítási ügyről semmit se tudnak. Az Erdélyi-házas­párral nagyon gyakran voltak együtt. Er­délyiék sokszor veszekedtek és ezek a jele­netek néha nagyon elfajultak. Erdélyi Béla váltóügyei A rendőrséget most Erdélyi Béla különös váltóügyei foglalkoztatják, mert ennek a tisztázása révén próbálnak az eseményekbe hatolni. Megállapította a rendőrség, hogy Erdélyi már régebben manipulált váltókkal, először az apja nevét írta rá, az ügyből baja nem lett, mert apja a váltót vissza­vásárolta. Amikor azután olasz pénzügyi körökkel való kapcsolata révén nagyobb összegre lett volna szüksége, ismét megpróbálkozott hamis váltók elhelyezésével. Az egyik budapesti nagybank igazgatóját kereste fel és elmondotta, hogy az olasz­­országi üzleteihez pénzre volna szüksége. A tárgyalások során váltókat mutatott fel, amelyeken igen előkelő nevek szerepeltek. Az igazgató végül is kiutalt neki 25.000 pengőt. Ez néhány héttel millstadti utazá­suk előtt történt. A rendőri adatok szerint ezután Erdélyi már egészen rendszeres váltó­­hamisítási „akciót“ indított. Barátait kapcsolta be a nagyszabású „üzle­tekbe" és így sikerült is nagyobb összegeket fölvennie. Olyan ügyesen csinálták a dolgot, hogy Erdélyi nyugodtan folytathatta ezt a veszélyes pénzszerzési módot. Mielőtt Er­délyiék Millstadtba utaztak, az egyik bank­nál kiderült, hogy az ott elhelyezett váltók hamisak. A rendőri nyomozás során ki­pattant a váltóhamisítási história, kitudó­dott a bűnszövetkezet tagjainak névsora is, Erdélyi bűntársai azonban megneszelték a dolgot és elszöktek Budapestről. A különös az ügyben az, hogy a fiatalemberek éppen akkor távoztak el Budapestről, amikor Forgács Anna halálhíre ideérkezett, fölmerült tehát a rendőrségen az a gyanú, hogy a fiatalemberek még a rendőri nyo­mozás előtt tudták, hogy mi történt Mill­­stadtban. A rendőrségen ezek után azt akarták tisztázni, hogy a gyanús exisztenciájú fiatalemberek honnan szereztek egyszerre pénzt az elutazáshoz. Megállapították, hogy valamennyien ugyanazt a mesét adták elő szüleiknek: elmondották, hogy külföldön nagyszerű állást találtak és így sürgősen el kell utazniok. Ezt az egyöntetű tervet közös megbeszélésen határozták el. A pénz meg­szerzése után Hamburgba utaztak és most innen próbálnak valamiképpen Amerikába jutni. A tanuk kihallgatása után Vogel rendőr­­kapitány dr. Erdélyi Bélát vezettette maga elé, aki meglepetéssel vette tudomásul a beidézett tanuk terhelő vallomásait. Han­goztatta ártatlanságát és a váltóügyekkel kapcsolatban azzal védekezett, hogy apjának vállalata súlyos anyagi válságba került és ő nem tudott másképpen pénzhez jutni, mint hogy ilyen „nem eredeti“ aláírásokat tartal­mazó váltókat hozott forgalomba. Szerdán egyébként távirat érkezett Kla­genfurtból Budapestre, amely szerint a millstatti esettel kapcsolatos újabb nyomozati iratokat csak szerdán este tették postára, úgyhogy azok legjobb esetben is csak pén­teken reggel érkezhetnek meg a budapesti rendőrségre. A főkapitányság telefonértesítést kapott szerda délután arra vonatkozóan is, hogy milyen adatokat tartalmaznak azok az ira­tok, amelyek még nem érkeztek meg Buda­pestre. A kapott válasz szerint a legfonto­sabb momentumok közé tartozik az, hogy Forgács Anna halálakor dr. Erdélyi Béla egyedül tartózkodott vele a hotelszobában. K­ülü cél­ra keresünk megfelelő lelgk­ín­t Ajánlatokat „Kiállítás“ jeligére a kiadóhivatalba kérünk mSLAV 1927 szeptember 9. 3 Dr. Gál Jenő a váltóhamisí­tásról és a biztosításról Dr. Gál Jenő, Erdélyi Béla védője egyéb­ként szintén megkapja majd ezeknek az iratoknak a másolatait és értesítést arról, hogy Forgács Anna halálával kapcsolatban a külföldi rendőrség milyen irányú nyomo­zást végzett. Az ügyre vonatkozóan egyéb­ként dr. Gál Jenő védő a következőket mon­dotta munkatársunknak: — Megállapítottam, hogy azok a váltó­­hamisítások, amikről széltében-hosszában beszélnek, valójában nem is léteznek. Azok a váltók, amelyek valamily ilyen üggyel kapcsolatba is hozhatók, már régen ki let­tek egyenlítve és dr. Erdélyi Bélának semmiféle ehhez hasonló váltótartozása nincs. Nagyon fontos emellett az a bizonyos biztosítási ügy tisztázása is. Erre vonatko­zólag is kutattam és kiderítettem, hogy az életbiztosítást tulajdonképpen dr. Erdélyi Béla hitelezőinek felszólítására kötötték, a biztosítási kötvény a váltótartozások fede­zetére szolgált és ilyen körülmények között nyilvánvaló az is, hogy Forgács Anna halá­lával Erdélyi egyetlen fillért sem kapott volna a biztosító társaságtól, mert hiszen a biztosítási kötvény nem az ő kezei között volt. Ami pedig arra vonatkozik, hogy Er­délyi Forgács Anna halálakor táviratozott Budapestre a biztosító intézethez, nem felel meg a valóságnak, mert dr. Erdélyi a hite­lezőknek táviratozott. a—.............■MIMI i —pan— A kongresszusok mostani esztendejében is különösen érdekes az az összejövetel, amelyet az európai bölényfaj fentartására alakult társaság most tart meg Budapesten. A kongresszus résztvevői szerdán délben már meg is érkeztek és délután négy órakor zártkörű választmányi és elnöki ülésre jöt­tek össze az Állatkert tanácstermében. A Geselschaft für Erhaltung des Wiesens, az európai bölényfaj fentartására alakult társaság 1923-ban jött először össze Berlin­ben. 19 ország 415 delegáltja tartozik az egyesülethez, amelynek tagjai most jönnek negyedszer össze. 1923-ban a­akult meg a társaság Berlinben és ugyanabban az évben tartottak kongresszust a német fővárosban. Az első összejövetel, amelyet külföldön tar­tottak, a múlt évben Schönbrunnban volt és ebben az esztendőben két város között, Stockholm és Budapest között kellett vá­lasztani a kongresszus elnökségének, amely úgy döntött, hogy Budapesten tartja meg ezévi összejövetelét. Az Állatkert tanácskozó­ termében keres­tük föl a kongresszus résztvevőit, akik ta­nácskozás közben rövid szünetet tartottak és felvilágosítást adtak munkatársunknak a kongresszus programjáról és céljairól. Csupa komoly tudásból áll az egyesület elnöksége, mindegyikük mögött több évtize­des tudományos múlt áll. Az asztalok tele iratokkal, kimutatásokkal, statisztikákkal és mindegyik résztvevő kabátján kitűzve a jelvény, amely egy bölényfejet ábrázol. Az elnök dr. Kurt Priemel, a frankfurti állatkert igazgatója. Vele jött fiatal, mindig mosolygó felesége is, Erna Priemel, aki egyúttal titkárnője a társaságnak. — A társaság — mondja dr. Priemel — közös munkára gyűjtötte össze mindazokat, akik tudatában vannak annak, milyen fon­tos tudományos szempontból az euró­pai bölények megmentése. Jelenleg Európában 56 olyan bölényről tu­dunk, amelyek tenyésztési szempontból ér­tékesíthetők. Különösen értékes volt Szilé­ziában a plessi herceg bölényállománya. A háború előtt vadaskertjében még hetven da­rab bölény volt, de később ezeket a bölé­nyeket más vadakért kicserélte az orosz cárral és a lengyelországi fölkelés alatt annyira kipusztultak, hogy csak három ma­radt birtokában. Most öt darab bölény van a plessi herceg vadaskertjében. Nagy szere­tettel és hozzáértéssel gondozza bölényeit a belfordi herceg is és bölényei a legszebb példányok közé tartoznak. Tudomásunk van róla, hogy Magyar­­országon milyen féltékeny gonddal őrzik és ápolják azt az öt bölényt, amelyet a budapesti Állatkert szűk kifutói­ból a visegrádi királyi vadaskertbe telepí­tettek ki, és 1914-ben hétszáz bölény volt már a cár erdejében. Mikor a háború alatt a német csapatok előrenyomultak Oroszország szí­vébe, mindkét tábor sokat megölt a vadak közül, hogy azoknak húsával pótolják a hadtestek élelmezését. Évről-évre pusztultak a bölények és a cári uralom végén már csak 150 élt közülük. Amikor a bolsevizmus hullámai végig­hömpölyögtek Oroszországon, a pa­rasztok kipusztították a bölényeket és 1921-ben az utolsót is lelőtték.­­ Most híre jár, hogy a Kaukázusban még van harminc-negyven bölény. Az oro­szok a nyáron expedíciót küldtek ki, amely­nek célja az, hogy megállapítsa, él-e bölény és ha igen, mennyi a Kaukázus úgyneve­zett kubáni területein? Bölény vagy őstulok? Most dr. Antonius, a bécsi állatkert igaz­gatója, az osztrák csoport vezetője ismer­teti előttünk érdekesen az őstulok eredetét és pusztulását. — Háromszáz éve már annak, — mondja — hogy kipusztult az őstulok, de érdekes, hogy már a XVI. században összekeverték az őstulok fogalmát a bölénnyel. Az ős­tulok tulajdonképpen a bivaly őse. A magyarországi bivaly például Indiá­ból származik és a törökök honosítot­ták meg Magyarországon. A bison, az amerikai bölény, amelynek megmentése érdekében az Újvilágban is alakult egy társulat, rokon az európai bölénnyel és ha nép­szerűen akarnám magam kifejezni, an­nak unokaöccse. A kongresszuson megjelentek ezután arról beszéltek, hogy milyen gyakorlati eszközök­kel lehet megmenteni az európai bölényt. A legfontosabb szempont az, hogy ne össz­pontosítsanak sok bölényt egy területre, mert így a járvány könnyen pusztíthat kö­zöttük. Nagyon fontos még a jól összeválo­gatott tápanyag, mert a bölények szervezete a háború alatt a rossz táplálkozási viszo­nyok miatt nagyon legyengült. Szerdán az esős idő dacára is megtekin­tették a kongresszus résztvevői a főváros Állatkertjét és a legnagyobb elragadtatással beszélnek róla. A bölény­fentartó kongresszus tagjai szerdán este az Állatkertben ismerkedési estére gyűltek össze, amelyen Bucsánszky Bertalan a székesfőváros nevében üdvö­zölte a vendégeket. Dr. Priemel Kond köszönetet mondott a szíves üdvözletért. A bölényfentartó társaság nagygyűlésének szeptember 1-én az Állatkert előadótermé­ben két része van. Egyik az adminisztratív, abban dr. Priemel az évi jelentésről beszél, Hans Heinrich Hanck bankár a pénztári je­lentést, dr. Pohle, a hivatalos folyóirat ki­adója, a kiadványokról tesz jelentést, Prie­mel Erna titkári jelentést, W. Mohr Erna le­vélbeli jelentést ad. Azután következik a legközelebbi nagygyűlés helyének és idejé­nek megállapítása, majd két előadás. Egyi­ket dr. Lutz­ Heck titkos tanácsos, a berlini állatkert igazgatója tartja vetített képekkel, a másikat W. D. Koch, Münchenből. Délután három órakor ismét előadások következnek. Előadók : dr. Pohle, Berlinből, két előadást tart, dr. Lutz-Heck, szintén Ber­linből, dr. Antonius pedig Bécsből. Az európai bölény pusztulásáról és védelméről tanácskoznak a budapesti bölényügyi kongresszus résztvevői A háború előtt még több ezer bölény élt Európában, de ebből összesen csak 56 maradt meg A müncheni szállodások a zászló­affér ügyben csatlakoz­tak a berlini szállodásokhoz Berlinből jelentik: A birodalmi zászló­affér hullámai még mindig nem csitultak el. A müncheni szállodatulajdonosok szövet­sége ma táviratot intézett a berlini szállodá­sok szövetségéhez, amelyben kijelenti, hogy a birodalmi lobogó kérdésében a berlini szállodásokkal teljesen szolidáris álláspon­tot foglal el. Gombos nyerte Európa kardvívóbajnokságát A második Terstyánszky, a harmadik Glykais lett, Petschauer sérülése miatt visszalépett Vichyből jelentik. Az európai kardbaj­nokság végső eredménye — miután Pet­­schauer kezén megsebesült és kivált — a következő: 1. Gombos (Magyarország) 8 győzelem, 2. Terstyánszky (Magyarország), 3. Glykais (Magyarország) 5 győzelem, 4. Bini (Olaszország) 4­­győzelem, 8 tus, 5. De Yong (Hollandia) 4 győzelem, 3 tus, 6. Anselmi (Olaszország) 4 győzelem, 7. Sa­­lafia (Olaszország) 3 győzelem, 8. Rozgonyi (Magyarország) 1 győzelem. A cári őserdő bölényei Most a háború előtti időkről beszél dr. Priemel, arról az időről, amikor még a bö­lények ezrei éltek Európában.­­ A legtöbb bölény 1860-ban élt Bjalo­­wiesben, a cári őserdőnek 125 ezer hektár nagyságú területén. 1860-ban még kétezer bölény bolyongott ebben az őserdőben és számuk 1910-ig ezer és kétezer között vál­takozott. 1910-ben azonban egy rég nem látott borzalmas járvány pusztított a cári ős­erdőben a vadak között és a járvány következtében ötszázra apadt a bölények száma. A legnagyobb hibát a cári erdőőrök követték el, mert harmincezer vadat tartottak egy nagyon kicsiny és szűk helyen.­­ Érdekes az a regiszter, amely számon­­tartja, hogyan pusztultak ki évről-évre az oroszországi bölények. 1910-től 1914-ig si­került őket gondos ápolással szaporítani ———————non—na———«»aaMww wihwwb—i O. K. I. SZ. „HO NO RIA« Kereskedelmi Szaktanfolyam és Verő­sdei internátu­sa Budapest, VI., Jókai ucca 1. Telefon : T. 288—13. Elméleti és gyakorlati kereskedelmi kép­zés. — Idegen nyelvek teljes elsajátítása, államérvényes bizonyítványok MÉRSÉKELT DÍJAK

Next