Magyar Hirlap, 1927. szeptember (37. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
Csütörtök Millstatti értesítés szerint Forgács Anna halálakor Erdélyi Béla egyedül tartózkodott vele a szobában Erdélyi Bélát átszállították az ügyészség fogházába Szerdán délután fél háromkor a főkapitányság Béla ucca 1. számú kapuja előtt egy autotaxi állott meg, amelyből dr. Bernfeld Imre, dr. Gál Jenőnek, Erdélyi védőjének jelöltje lépett ki és besietett a kapu alá. Néhány perc múlva egy rendőrrel és egy feltúrt gallérú burberrykabátos fiatalemberrel tért vissza a gépkocsihoz. A fiatalember jókora csomagot szorongatott hóna alatt, amelyben párnák, takarók voltak. A feltúrt kabátú fiatalember Forgács Anna meggyilkolásával gyanúsított dr. Erdélyi Béla volt, aki beszállt a gépkocsiba a rendőr és dr. Bernfeld társaságában. Az automobil az ügyészség fogházának Koháry utcai bejárója elé vitte a társaságot és néhány perc múlva dr. Erdélyi Béla már belajstromozott, megszámozott vizsgálati fogollyá lett. Dr. Erdélyi Bélával szerdán délután megérkeztek az ügyészség fogházába azok az iratok is, amelyeket eddig a külföldi rendőrségek Budapestre küldtek. Ezek az iratok csütörtök délelőtt kerülnek föl dr. Polányi Géza főügyészhez, az ügyészség elnökének helyetteséhez, aki kijelöli Erdélyi Béla bűnperének ügyészségi referensét. A büntetőtörvényszék elnöke ugyanekkor szignálja ki az ügyet valamelyik vizsgálóbíróra. A főkapitányságon egyébként az a vélemény, hogy Erdélyi Bélát csütörtökön vagy pénteken ismét vissza kell vinni a rendőrségre, mert az útnak indított és így valószínűleg rövidesen megérkező iratok Erdélyi újabb kihallgatását teszik majd szükségessé. Vogel rendőrkapitány szerdán délben több mint két óra hosszat kihallgatta Erdélyi Béla egyik orvosismerősét, aki régi jóbarátja volt Forgács Anna családjának, ő volt ugyanis az, akit Forgács Anna hónapokkal ezelőtt történt állítólagos öngyilkossági kísérlete után Erdélyi Béla sürgősen a Britannia-szállóba hívott feleségének a megvizsgálására. Erdélyi annak idején — a tanúvallomás szerint — azt mondotta, hogy feleségén a régi idegessége tört ki, valószínűleg azért lett öngyilkossá. Amikor azután az orvos négyszemközt maradt Forgács Annával és megkérdezte tőle, hogy miért lett öngyilkos, az asszony — mint ahogy már a Magyar Hírlap jelentette — így válaszolt: — Én nem tudok semmit. Esküszöm, hogy nem vettem be semmiféle mérget. Én nem mérgeztem meg magamat. Kihallgatták egyébként a főkapitányságon még Békeffy István kabaréírót és feleségét, Turay Idát is. Erdélyi biztosítási ügyével kapcsolatban. Kijelentették Vogel rendőrkapitány előtt, hogy a biztosítási ügyről semmit se tudnak. Az Erdélyi-házaspárral nagyon gyakran voltak együtt. Erdélyiék sokszor veszekedtek és ezek a jelenetek néha nagyon elfajultak. Erdélyi Béla váltóügyei A rendőrséget most Erdélyi Béla különös váltóügyei foglalkoztatják, mert ennek a tisztázása révén próbálnak az eseményekbe hatolni. Megállapította a rendőrség, hogy Erdélyi már régebben manipulált váltókkal, először az apja nevét írta rá, az ügyből baja nem lett, mert apja a váltót visszavásárolta. Amikor azután olasz pénzügyi körökkel való kapcsolata révén nagyobb összegre lett volna szüksége, ismét megpróbálkozott hamis váltók elhelyezésével. Az egyik budapesti nagybank igazgatóját kereste fel és elmondotta, hogy az olaszországi üzleteihez pénzre volna szüksége. A tárgyalások során váltókat mutatott fel, amelyeken igen előkelő nevek szerepeltek. Az igazgató végül is kiutalt neki 25.000 pengőt. Ez néhány héttel millstadti utazásuk előtt történt. A rendőri adatok szerint ezután Erdélyi már egészen rendszeres váltóhamisítási „akciót“ indított. Barátait kapcsolta be a nagyszabású „üzletekbe" és így sikerült is nagyobb összegeket fölvennie. Olyan ügyesen csinálták a dolgot, hogy Erdélyi nyugodtan folytathatta ezt a veszélyes pénzszerzési módot. Mielőtt Erdélyiék Millstadtba utaztak, az egyik banknál kiderült, hogy az ott elhelyezett váltók hamisak. A rendőri nyomozás során kipattant a váltóhamisítási história, kitudódott a bűnszövetkezet tagjainak névsora is, Erdélyi bűntársai azonban megneszelték a dolgot és elszöktek Budapestről. A különös az ügyben az, hogy a fiatalemberek éppen akkor távoztak el Budapestről, amikor Forgács Anna halálhíre ideérkezett, fölmerült tehát a rendőrségen az a gyanú, hogy a fiatalemberek még a rendőri nyomozás előtt tudták, hogy mi történt Millstadtban. A rendőrségen ezek után azt akarták tisztázni, hogy a gyanús exisztenciájú fiatalemberek honnan szereztek egyszerre pénzt az elutazáshoz. Megállapították, hogy valamennyien ugyanazt a mesét adták elő szüleiknek: elmondották, hogy külföldön nagyszerű állást találtak és így sürgősen el kell utazniok. Ezt az egyöntetű tervet közös megbeszélésen határozták el. A pénz megszerzése után Hamburgba utaztak és most innen próbálnak valamiképpen Amerikába jutni. A tanuk kihallgatása után Vogel rendőrkapitány dr. Erdélyi Bélát vezettette maga elé, aki meglepetéssel vette tudomásul a beidézett tanuk terhelő vallomásait. Hangoztatta ártatlanságát és a váltóügyekkel kapcsolatban azzal védekezett, hogy apjának vállalata súlyos anyagi válságba került és ő nem tudott másképpen pénzhez jutni, mint hogy ilyen „nem eredeti“ aláírásokat tartalmazó váltókat hozott forgalomba. Szerdán egyébként távirat érkezett Klagenfurtból Budapestre, amely szerint a millstatti esettel kapcsolatos újabb nyomozati iratokat csak szerdán este tették postára, úgyhogy azok legjobb esetben is csak pénteken reggel érkezhetnek meg a budapesti rendőrségre. A főkapitányság telefonértesítést kapott szerda délután arra vonatkozóan is, hogy milyen adatokat tartalmaznak azok az iratok, amelyek még nem érkeztek meg Budapestre. A kapott válasz szerint a legfontosabb momentumok közé tartozik az, hogy Forgács Anna halálakor dr. Erdélyi Béla egyedül tartózkodott vele a hotelszobában. Külü célra keresünk megfelelő lelgkínt Ajánlatokat „Kiállítás“ jeligére a kiadóhivatalba kérünk mSLAV 1927 szeptember 9. 3 Dr. Gál Jenő a váltóhamisításról és a biztosításról Dr. Gál Jenő, Erdélyi Béla védője egyébként szintén megkapja majd ezeknek az iratoknak a másolatait és értesítést arról, hogy Forgács Anna halálával kapcsolatban a külföldi rendőrség milyen irányú nyomozást végzett. Az ügyre vonatkozóan egyébként dr. Gál Jenő védő a következőket mondotta munkatársunknak: — Megállapítottam, hogy azok a váltóhamisítások, amikről széltében-hosszában beszélnek, valójában nem is léteznek. Azok a váltók, amelyek valamily ilyen üggyel kapcsolatba is hozhatók, már régen ki lettek egyenlítve és dr. Erdélyi Bélának semmiféle ehhez hasonló váltótartozása nincs. Nagyon fontos emellett az a bizonyos biztosítási ügy tisztázása is. Erre vonatkozólag is kutattam és kiderítettem, hogy az életbiztosítást tulajdonképpen dr. Erdélyi Béla hitelezőinek felszólítására kötötték, a biztosítási kötvény a váltótartozások fedezetére szolgált és ilyen körülmények között nyilvánvaló az is, hogy Forgács Anna halálával Erdélyi egyetlen fillért sem kapott volna a biztosító társaságtól, mert hiszen a biztosítási kötvény nem az ő kezei között volt. Ami pedig arra vonatkozik, hogy Erdélyi Forgács Anna halálakor táviratozott Budapestre a biztosító intézethez, nem felel meg a valóságnak, mert dr. Erdélyi a hitelezőknek táviratozott. a—.............■MIMI i —pan— A kongresszusok mostani esztendejében is különösen érdekes az az összejövetel, amelyet az európai bölényfaj fentartására alakult társaság most tart meg Budapesten. A kongresszus résztvevői szerdán délben már meg is érkeztek és délután négy órakor zártkörű választmányi és elnöki ülésre jöttek össze az Állatkert tanácstermében. A Geselschaft für Erhaltung des Wiesens, az európai bölényfaj fentartására alakult társaság 1923-ban jött először össze Berlinben. 19 ország 415 delegáltja tartozik az egyesülethez, amelynek tagjai most jönnek negyedszer össze. 1923-ban aakult meg a társaság Berlinben és ugyanabban az évben tartottak kongresszust a német fővárosban. Az első összejövetel, amelyet külföldön tartottak, a múlt évben Schönbrunnban volt és ebben az esztendőben két város között, Stockholm és Budapest között kellett választani a kongresszus elnökségének, amely úgy döntött, hogy Budapesten tartja meg ezévi összejövetelét. Az Állatkert tanácskozó termében kerestük föl a kongresszus résztvevőit, akik tanácskozás közben rövid szünetet tartottak és felvilágosítást adtak munkatársunknak a kongresszus programjáról és céljairól. Csupa komoly tudásból áll az egyesület elnöksége, mindegyikük mögött több évtizedes tudományos múlt áll. Az asztalok tele iratokkal, kimutatásokkal, statisztikákkal és mindegyik résztvevő kabátján kitűzve a jelvény, amely egy bölényfejet ábrázol. Az elnök dr. Kurt Priemel, a frankfurti állatkert igazgatója. Vele jött fiatal, mindig mosolygó felesége is, Erna Priemel, aki egyúttal titkárnője a társaságnak. — A társaság — mondja dr. Priemel — közös munkára gyűjtötte össze mindazokat, akik tudatában vannak annak, milyen fontos tudományos szempontból az európai bölények megmentése. Jelenleg Európában 56 olyan bölényről tudunk, amelyek tenyésztési szempontból értékesíthetők. Különösen értékes volt Sziléziában a plessi herceg bölényállománya. A háború előtt vadaskertjében még hetven darab bölény volt, de később ezeket a bölényeket más vadakért kicserélte az orosz cárral és a lengyelországi fölkelés alatt annyira kipusztultak, hogy csak három maradt birtokában. Most öt darab bölény van a plessi herceg vadaskertjében. Nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozza bölényeit a belfordi herceg is és bölényei a legszebb példányok közé tartoznak. Tudomásunk van róla, hogy Magyarországon milyen féltékeny gonddal őrzik és ápolják azt az öt bölényt, amelyet a budapesti Állatkert szűk kifutóiból a visegrádi királyi vadaskertbe telepítettek ki, és 1914-ben hétszáz bölény volt már a cár erdejében. Mikor a háború alatt a német csapatok előrenyomultak Oroszország szívébe, mindkét tábor sokat megölt a vadak közül, hogy azoknak húsával pótolják a hadtestek élelmezését. Évről-évre pusztultak a bölények és a cári uralom végén már csak 150 élt közülük. Amikor a bolsevizmus hullámai végighömpölyögtek Oroszországon, a parasztok kipusztították a bölényeket és 1921-ben az utolsót is lelőtték. Most híre jár, hogy a Kaukázusban még van harminc-negyven bölény. Az oroszok a nyáron expedíciót küldtek ki, amelynek célja az, hogy megállapítsa, él-e bölény és ha igen, mennyi a Kaukázus úgynevezett kubáni területein? Bölény vagy őstulok? Most dr. Antonius, a bécsi állatkert igazgatója, az osztrák csoport vezetője ismerteti előttünk érdekesen az őstulok eredetét és pusztulását. — Háromszáz éve már annak, — mondja — hogy kipusztult az őstulok, de érdekes, hogy már a XVI. században összekeverték az őstulok fogalmát a bölénnyel. Az őstulok tulajdonképpen a bivaly őse. A magyarországi bivaly például Indiából származik és a törökök honosították meg Magyarországon. A bison, az amerikai bölény, amelynek megmentése érdekében az Újvilágban is alakult egy társulat, rokon az európai bölénnyel és ha népszerűen akarnám magam kifejezni, annak unokaöccse. A kongresszuson megjelentek ezután arról beszéltek, hogy milyen gyakorlati eszközökkel lehet megmenteni az európai bölényt. A legfontosabb szempont az, hogy ne összpontosítsanak sok bölényt egy területre, mert így a járvány könnyen pusztíthat közöttük. Nagyon fontos még a jól összeválogatott tápanyag, mert a bölények szervezete a háború alatt a rossz táplálkozási viszonyok miatt nagyon legyengült. Szerdán az esős idő dacára is megtekintették a kongresszus résztvevői a főváros Állatkertjét és a legnagyobb elragadtatással beszélnek róla. A bölényfentartó kongresszus tagjai szerdán este az Állatkertben ismerkedési estére gyűltek össze, amelyen Bucsánszky Bertalan a székesfőváros nevében üdvözölte a vendégeket. Dr. Priemel Kond köszönetet mondott a szíves üdvözletért. A bölényfentartó társaság nagygyűlésének szeptember 1-én az Állatkert előadótermében két része van. Egyik az adminisztratív, abban dr. Priemel az évi jelentésről beszél, Hans Heinrich Hanck bankár a pénztári jelentést, dr. Pohle, a hivatalos folyóirat kiadója, a kiadványokról tesz jelentést, Priemel Erna titkári jelentést, W. Mohr Erna levélbeli jelentést ad. Azután következik a legközelebbi nagygyűlés helyének és idejének megállapítása, majd két előadás. Egyiket dr. Lutz Heck titkos tanácsos, a berlini állatkert igazgatója tartja vetített képekkel, a másikat W. D. Koch, Münchenből. Délután három órakor ismét előadások következnek. Előadók : dr. Pohle, Berlinből, két előadást tart, dr. Lutz-Heck, szintén Berlinből, dr. Antonius pedig Bécsből. Az európai bölény pusztulásáról és védelméről tanácskoznak a budapesti bölényügyi kongresszus résztvevői A háború előtt még több ezer bölény élt Európában, de ebből összesen csak 56 maradt meg A müncheni szállodások a zászlóaffér ügyben csatlakoztak a berlini szállodásokhoz Berlinből jelentik: A birodalmi zászlóaffér hullámai még mindig nem csitultak el. A müncheni szállodatulajdonosok szövetsége ma táviratot intézett a berlini szállodások szövetségéhez, amelyben kijelenti, hogy a birodalmi lobogó kérdésében a berlini szállodásokkal teljesen szolidáris álláspontot foglal el. Gombos nyerte Európa kardvívóbajnokságát A második Terstyánszky, a harmadik Glykais lett, Petschauer sérülése miatt visszalépett Vichyből jelentik. Az európai kardbajnokság végső eredménye — miután Petschauer kezén megsebesült és kivált — a következő: 1. Gombos (Magyarország) 8 győzelem, 2. Terstyánszky (Magyarország), 3. Glykais (Magyarország) 5 győzelem, 4. Bini (Olaszország) 4győzelem, 8 tus, 5. De Yong (Hollandia) 4 győzelem, 3 tus, 6. Anselmi (Olaszország) 4 győzelem, 7. Salafia (Olaszország) 3 győzelem, 8. Rozgonyi (Magyarország) 1 győzelem. A cári őserdő bölényei Most a háború előtti időkről beszél dr. Priemel, arról az időről, amikor még a bölények ezrei éltek Európában. A legtöbb bölény 1860-ban élt Bjalowiesben, a cári őserdőnek 125 ezer hektár nagyságú területén. 1860-ban még kétezer bölény bolyongott ebben az őserdőben és számuk 1910-ig ezer és kétezer között váltakozott. 1910-ben azonban egy rég nem látott borzalmas járvány pusztított a cári őserdőben a vadak között és a járvány következtében ötszázra apadt a bölények száma. A legnagyobb hibát a cári erdőőrök követték el, mert harmincezer vadat tartottak egy nagyon kicsiny és szűk helyen. Érdekes az a regiszter, amely számontartja, hogyan pusztultak ki évről-évre az oroszországi bölények. 1910-től 1914-ig sikerült őket gondos ápolással szaporítani ———————non—na———«»aaMww wihwwb—i O. K. I. SZ. „HO NO RIA« Kereskedelmi Szaktanfolyam és Verősdei internátusa Budapest, VI., Jókai ucca 1. Telefon : T. 288—13. Elméleti és gyakorlati kereskedelmi képzés. — Idegen nyelvek teljes elsajátítása, államérvényes bizonyítványok MÉRSÉKELT DÍJAK