Magyar Hirlap, 1928. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

2 1928 január 1. ges megállapodásoknak kormányszankciókért is bocsásson a rendelkezésére. A másik, kissé lokális jellegű, de önként ered Baltazár Dezső püspök egyéniségéből, amely bizonyos kérdésekben nem ismeri a megalkuvást. Megtudjuk ugyanis, hogy a fényes győzelem, amelyet a debreceni liberális párt a községi választásokon aratott,annak a ballépésnek tudható be elsősorban, hogy a debreceni guvernementális párt a községi választásokra szövetkezett a debreceni fajvédő párttal. Baltazár püspök emiatt teljesen távol tartotta magát a községi választásoktól, mert semmi körülmények között nem óhajtott együtt dolgozni a fajvédőkkel, akiknek minden törekvésük az, hogy éket verjenek a város társadalmi rétegei közé és a „Kálvinista Rómát“ kiforgassák eredeti jellegéből. Barabás Ernő Huszár Károly elbúcsúzott a képviselőház tisztikarától A Munkákbiztosító Intézet új vezetősége január 2-án foglalja el hivatalát ünnepélyes külsőségek között. Huszár Károly elnök és Alföldy Béla alelnök, akik eddig képviselők voltak, már bejelentették a Ház elnökének, hogy képviselői mandátumukat — miután a törvény értelmében ez új állásukkal összeférhetetlen, — leteszik. Huszár Károly ma délelőtt megjelent a képviselőházban, ahol elbúcsúzott a Ház tisztviselői karától. Palmer Kálmán elnöki főtanácsos meleg szavakkal búcsúzott a tisztviselők nevében a távozó alelnöktől, akivel éveken keresztül dolgoztak együtt. Huszár Károly válaszában hangsúlyozta, hogy őt, mint a magyar politikai élet exponensét, állították új posztjára, ahol nemzetének és hazájának akar szolgálatot tenni és reméli, hogy ott is olyan, kitűnő tisztviselői karral fog együttdolgozni, mint amilyennek a Ház tisztviselőit megismerte. " Huszár Károly, egyébként Zsitvay Tiborhoz intézett hosszabb levélben mondott le mandátumáról és a Ház alelnöki méltóságáról. Levelében többek között a következőket írja: Lelkiismeretes meggyőződéssel mindenkor arra törekedtem, hogy a magyar parlamentarizmus legtisztább hagyományai szerint teljesítsem hivatásomat, mint: alkotmánytiszteltSípképviselő, mint a kormányelnök a magyar história legválságosabb korszakában éy£ utóbb mint a tisztelt Háznak alelnöke. A magas háznak tekintélyét mindenképpen fordítottam, hogy a tanácskozás rendjét, s szólásszabadságot biztosítsam, hogy ennek a magas Háznak tekintélyét mindenképen idegáljam. Azzal a megnyugtató érzéssel távozom magas tisztemből, hogy nemzetemnek szerény és hű munkása voltam és csak a közérdek becsületes szolgálatára törekedtem. Hálás köszönetet mondok a t. Ház minden tagjának pártkülönbség nélkül, mert tudom, hogy csak az ő értékes és hathatós támogatásuk, jóindulatuk és bizalmuk tette nekem lehetővé, hogy gyarló emberi erőkkel mégis híven teljesíthettem a magas közjogi méltósággal járó kötelmeket. J mindenapi OVOMALTíNE-ünket add meg nekünk jó Anyánk, így esdekel a kisgyermek, mert az OVOMALTíNE kellemes, jóízű, erősítő tápszer. A fejlődésben levő gyermeknek a gyarapodás, a növés, a csontosodás, vérképzés elősegítésére kitűnő táplálkozásra, erőt adó tápszerekre van szüksége, hogy ezt kb . a szervezetet leélhesse, gyarapíthassa a szöveteket. A gyermeki és serdülő korban a szervezetet a rendes táplálkozáson felül többlethez, nagyobb erőforráshoz kel juttatni, hogy a fokozott igények kielégíttessenek. Ilyen erőforrás az OVOMALTINE. Az ?OVOMALTINE a legnemesebb tápszerek minden tápértékét és vitaminját koncentráltantartalmazza. Kellemes, jó izű, könnyen emészthető. A rendes táplálkozás mellett a gyomor megterhelése nélkül adható (nem úgy, mint a nyalánkságok, amelyek még az étvágyat is elveszik le A betálalt meleg tejbe, vagy kávéba 2—3 kás véskanál OVOMALTINE-t hintve, hatalmas energia és táperőtöbblethez juttatjuk a szervezetet. Ára a doboz nagysága szerint P 5.9, P 2.80, P 1 50. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban, lőszerez csemegekereskedésekben. Magyarországon gyártja, mintát és ismertetést ingyen küald a dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár r.-t., budapest, 10. postavók. X„ Keresztúri út 30/c. HÁNLAP_______________ EURÓPA ÚJÉVE ÍRTA AUER PÁL Elmúlt az esztendő. Alkonyodig és újból ránk köszönt a Szilveszter-est. Szerte a világon folyik a pezsgő és ömlik a könny. Akinek nincs gondja, nem törődik a világ száz bajával, aki pedig küzd és szenved, dehogy is ér rá egyetemes problémákkal foglalkozni. Ugyan kinek jutna eszébe, hogy feltegye a kérdést: Quo vadis. Európai Régen elfelejtettük már, hogy 1914-ben néhány politikustól függött mindnyájunk sorsa, hogy élet, vagy halál, jólét vagy nyomorúság, nemzeti lét, vagy bukás azon múlott, hogy azok az államférfiak, akik a népek sorsát intézték, kritikus órákban és azokat megelőzően miként teljesítették kötelességüket. Hogyan fogadkozott millió és millió ember a harctéren ébren töltött hosszú éjszakákon és otthon, míg hozzátartozóiért rettegve virrasztóit, ha vége lesz a háborúnak, nem fogja közömbösen szemlélni, hogy néhány ember hogyan játszik a külpolitika klaviatúráján, jobban kedvelvén a fortissimókat, mint a harmóniát, hanem követelni fogja a régi politikával való szakítást. Hol vannak ezek a fogadkozások és hol késik ez a szakítás? Európa újra hatalmi csoportokra oszlott, mint a háború előtt és csodák csodája, ha a puskaporos hordó nem robban fel hamarosan. A sok veszedelmet rejtegető probléma közül főkép az olasz—francia ellentét az utóbbi hónapokban erősen éleződött ki és fölötte nyugtalanító. Olaszországhoz Spanyolország, Albánia és Magyarország állnak legközelebb, míg Franciországnak a kisentente államai, Lengyelország és Belgium a szövetségesei. A népek, az istenadta népek, jóformán észre sem veszik, mint áll egymással szemben, részben állig felfegyverezve, a két hatalmi csoport, míg a harmadik: a lefegyverzett Németország lesben áll, hogy egyedül, vagy Ausztriával és Oroszországgal szövetkezve, beavatkozzék az egyik vagy másik fél oldalán, ha ezzel saját magának kiverekedhet valamit. Hogy a hatalmak két, illetve három csoportja közötti háború megint nem oldatná meg a függő problémákat, valószínű. Az azonban bizonyos, hogy az újabb vérveszteség és a sok óriási improduktív kiadás még koldusabbá és züllöttebbé tenné Európát. Emellett újabb csapást mérne kultúránkra, mely háborús időkben és szegénység és szenvedések közepette nem fejlődhetik. Kétségtelen az is, hogy ismét forradalmakat idézne elő. Végeredményként pedig még inkább a gazdag, erős és egységes Amerika gyarmatává süllyesztene minket és egyúttal teljesen véget vetne az európai civilizáció presztízsének Ázsiában, sőt Afrikában is. Elsősorban tehát nem is a béke áldásairól, hanem Amerika és Ázsia ellen való védekezésről kellene beszélni. Mindezt látja minden józan, intelligens ember Európában. És mégis rohanunk tovább vesztünkbe. Teljesen igaza volt gróf Coudenhove-Kalerghi-nak, mikor az európai államok összefogását sürgette Minden egyéb megoldás Európa öngyilkosságát jelenti. Nem fontos a forma, nem fontos az elnevezés. Akinek Páneurópa nem tetszik ne használja ezt az elnevezést. És aki fázik a pacifizmustól, maradjon meg saját ideáljainál. Azt azonban meg kell értenie mindenkinek, hogy az európai kontinensen véglegesen békét kell teremteni. Nem azért, mert embert ölni gyalázat, nem azért, mert a béke áldásos. Istennek tetsző és jóleső dolog — ezt úgyis hiába hirdetné az ember —, hanem azért, mert az egységes, gazdag, belső nemzeti és európai értelemben vett szociális harcokat nem ismerő Amerikával szemben az egymásra agyarkodó, egymással gazdasági és fegyveres háborút viselő, fegyverkezésre, improduktív célokra rengeteget pazarló, szegénysége következtében szinte megoldhatatlan szociális bajokkal küzdő Európának el kell buknia és a színes fajok is teljesen emancipálni fogják magukat vele szemben kulturális és gazdasági tekintetben egyaránt. A legbuzgóbb nacionalistának is tisztában kell lennie azzal, hogy Európa békéje, az európai kultúra megmentése saját nemzetének is érdeke, mert gyarmattá sülylyedt, szegény és kultúráltan Európában egy nemzetre sem vár dicső jövendő. Mi bizonyára nem járhatunk elül az európai államok kölcsönös kibékítésének munkájában. Ez elsősorban a nagy államok és főkép a győztes népek feladata. De azért mi sem téveszthetjük szem elől az egyetemes európai érdekeket, amelyek nélkül a mi érdekeink sem érvényesülhetnek. Ez legkevésbé sem jelentheti a mostani helyzetbe való beletörődést. Sőt éppen rá kell mutatnunk, hogy Európa békéje csak a természetellenes megoldásoknak, a nyugalmat veszélyeztető helyzeteknek reparálása esetén biztosítható. Ez tehát a prius, amely után a locarnói paktumoknak következniük kell. De ha a sérelmek jóvátételét békés eszközökkel kívánjuk, azon kell lennünk, hogy oly atmoszférát teremtsünk, amely mellett az ily jóvátétel lehetséges. Kétségtelen, hogy e tekintetben sem indulhat ki tőlünk a kezdeményezés és üldözésekre nem felelhetünk szeretetteljes szavakkal. Ahol és amikor azonban lehetséges, a reparációt nem gyűlölködő, hanem olyan hangon kell követelnünk, amely a békési megegyezést nem teszi lehetetlenné. Ha a mai államcsoportok rendszere megy marad, elbukik Európa, de az elszegényed deli kontinensen belül mi magyarok sem várhatunk semmilyen lényeges javulást- Ha ellenben Franciaorszság és Olaszország meg-s békülnek, Olaszország és Jugoszlávia között enyhülnek az ellentétek és a locarnói politika folytatódik, van remény, hogy — ha magunk nem rontunk rajta — a mi helyzetünk is javulni fog, megteremtődnek a dunai Locarno előfeltételei, orvosoltatni fognak sérelmeink, aminek lehetősége most már a kisentente államférfiainak beszédeiben is meg-megcsillan, és létrejön a végleges béke a Duna völgyében. Ez a kisentente-nak épúgy érdeke, mint nekünk. Mindez nem kis mértékben függ a különböző nyugati államokban az elkövetkező évben tartandó választásoktól is és így az 1928-as esztendő Európának kritikus esztendeje lesz. Szorongó érzéssel kezdjük megaz új évet: várjon milyen sors vár Európára és szegény magyar hazánkra? A Duna—Száva—Adria Vasút helyettes vezérigazgatója, Pogány Sándor szintén ma adta ki a kinevezésekről szóló körözvényt, amely nyolcvanöt nevet tartalmaz. A Duna—Száva—Adria Vasútnál főként az alsóbb rangosztályban levő segéd- és altisztek léptek elő. A magasabb rangosztályba lépők közül Szakváry Sándort főintézővé nevezték ki, míg előléptetésben Mihálka Pál, Fojtik Imre felügyelők, valamint Szmrecsányi Kálmán, Bayer Ágoston főintézők részesültek. Újévi kinevezések a MÁV-nál és a Duna-Száva-Adria Vasútnál A Magyar Államvasutak hivatalos lapja ma közli az újévi előléptetéseket és kinevezéseket. Samarjay Lajos elnökigazgató most gyakorolta első ízben a kinevezésekre és előléptetésekre vonatkozó jogát és a mai napon közel 250 tisztviselőt részesített kinevezésben és előléptetésben. Több újítást léptetett életbe. Így négy új főfelügyelőt nevezett ki és pedig Simay Istvánt, Gosleth Bélát, dr. Bárdos Istvánt és dr. Dániel Dezsőt. Az illetők eddig igazgatósági csoportvezetők voltak. Samarjay Lajos elnökigazgató ugyancsak honorálta a háborús érdemeket is, amennyiben most azokat a tisztviselőket is előléptette, akik a háború miatt ebben nem részesülhettek. Húsz középiskolát és tanfolyamot végzett fiatal tisztviselő is megkapta újévre a kinevezést, míg 30 C-listás tisztviselőt az A listára helyeztek. Egyébként a magasabb rangosztályokban többek között a következők léptek elő: Az V. fiz. osztály B) fiz. csoportjának 2-ik fiz. fokozatából ugyanazon fiz. osztály A) fiz. csoportjának 2-ik fiz. fokozatába: Mohi■ Lajos, Steiner Elemér, Radó Dezső, dr. Végh István, dr. Osvald János, Lizer Ferenc Károly, Tóth Tibor, dr. Takács Antal, dr. Vas Frigyes, Rohácsy Ferenc, Mayer Ferenc, Eicher György, Vanicsek Ferenc felügyelők — előléptek. — A VI. fiz. osztály D. fiz. csoportjának 1-fő fiz. fokozatából ugyanazon fiz. osztály A) fiz. csoportjának 1-ső fiz fokozatába: dr. Kiszely József, dr Horváth Gyula, dr. Klintó Jenő titkárok, Kürti Imre főmérnök, dr. Fehér Géza titkár, Gráf Frigyes, Udvarhelyi Zoltán főmérnökök, dr. Kodály Pál titkár, Girardi Géza, Tóth Oszkár főmérnökök, dr. Gremsperger Lajos, dr. Nagy György, dr. Pacher Kornél titkárok, Zsivay Jenő főmérnök — előléptek. — A Vll. fiz. osztály B) fiz Csoportjának 1-ső fiz. fokozatából ugyanazon fiz. osztály A) fiz. csoportjának 1-ső fiz. fokozatába■ dr. Ruszt László, dr. Fecseg Imre, vitéz dr Szepesy Antal, dr. Maroevich Tibor, dr. Bezzegh János, dr. Rybarcz József, dr. Szabó Árpád, dr. Vajda Hugó segédlilkiírok. Marsovszky Gyula mérnök, dr. Szabadfy József s titkár — előléptek. — A Vili fiz osztály A) fiz. csoportjának l-sö fiz. fokozatából a Vll fiz. osztály A) fiz. csoportjának 3-ik fiz. fokozatába: Kónya László, Csorba Sándor mérnökök — kineveztettek. — A Vill. fiz. osztály A) fiz csoportjának 3-ik fiz. fokozatából a Vll. fiz. osztály A) fiz. csoportjának 3-ik fiz fokozatába: Tornai Jenő fogalmazó s.-titkárrá — kineveztetett. — 1 92. évi február 1-től a főiskolás tisztviselők státusában az V fiz osztály A) fiz. csoportjának 1-ső fiz. fokozatából a IV. fiz. osztály A) fiz. csoportjának 3-ik fiz fokozatába, dr. Andó László felügyelő igazgatósági csoportvezető főfelügyelővé kinevezteteil. — Új kinevezések 1028 január 1-től kezdődő hatállyal. A főiskolát végzett tisztviselők státusába: a Vili. fiz. osztály A fiz csoportjának 3-ik fiz. fokozatába: Körösi Gábor, Csiky György oki. gépészmérnök, órabércsek Metz István, Frank Károly, Tarján Jenő, Lévárdi Dömötör műszaki gyakornokok, Kiss György oki. gépészmérnök, órabéres, Nádrai Jenő, Körtye József, Theodorovits Iván, Dékay László műszaki gyakornokok mérnökökké kineveztettek. A RÁF-nál a szolgálatot mindössze négy főtisztviselőnek mondották föl, így, miután a szolgálati időt már betöltötték, nyugdíjba megy Horváth Géza főfelügyelő, Nagy Izsó, Rásky István, Stark Sándor felügyelők és Miertus József főintéző. Vasárnap Politikai gyorsfénykép az 1927-es évről Sietve búcsúzzunk el a múló esztendő politikai eseményeitől, mert a magyar liberális és ellenzéki polgárságnak vajmi kevés öröme lehetett az 1927-es évben. Demokrácia és liberalizmus semmit sem kapott a kimúlt évtől, amely már első napjaiban egy sivár jövő perspektíváját vetette előre. A nyílt választások „hajtóvadászata“ után január végén ült össze az a képviselőhöz, amelyben az ellenzéknek úgyszólván csak hírmondói maradtak. Januárban voltak a felsőházi tagválasztások, amelyek azt a szenzációt hozták, hogy Andrássy Gyula gróf még ide sem tudott bejutni. A képviselőház első ülésén megjelent, mint ajonnan megválasztott képviselő,Héjjas Iván is, akit a baloldal a legnagyobb felháborodással fogadott és aki azóta egyetlenegyszer sem volt a parlamentben. Januárban adta ki Scitovszky Béla belügyminiszter azt a híres erkölcsrendeletet, amelyről annak idején annyi szó esett. A téli hónapok elég csendesen teltek el a politikában és új politikai szenzációt csak az jelentett, amikor április 2-án Bethlen István gróf miniszterelnök Rómába utazott, ahonnan husvétra érkezett vissza. Bethlen és Mussolini Rómában barátsági szerződést kötöttek s az olaszmagyar barátságról természetesen azóta is sokat beszélnek. Már előzőleg Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter járt az olasz fővárosban, hogy olasz-magyar kulturális kapcsolatokat teremtsen A belpolitikai életben fontos esemény volt a munkásbiztosító törvény tárgyalása, amely ellen az ellenzék heves harcokat folytatott, a kormány azonban saját ízlése szerint alkotta meg a törvényt. Július 25-én halt meg Csernoch János hercegprímás és a Magyar Hírlap alig néhány nappal a kiváló főpap halála után jelentette, hogy a Szentszék Serédi Juszlinán bencés pátert akarja esztergomi érsekké kinevezni, a kormánynak azonban Szmrecsányi Lajos egri érsek vagy Glattfelder Gyula csanádi püspök a jelöltje, ... ...... .., Bárczy István, akit a harcos ellenzék már előzőleg elveszített, nyáron bejelentette a kormánypártba való belépését. A főváros demokratikus közönsége kénytelen volt tudomásul venni azt a lépést, amellyel Bárczy István sokévtizedes közéleti és politikai múltjával szakított. Szeptemberben a Paléologue-jegyzék ismeretes ügye került felszínre s a politikai világban hetekig beszéltek róla. Egész váratlanul és meglepetésszerűen történt, hogy október 19-én Bethlen István miniszterelnök a kormánypárt értekezletén bejelentette a numerus clausus tevvbevett módosítását. Rá néhány napra a Nemzeti Színház előtt viharos tüntetések folytak Szomory Dezső Nagyasszonya miatt. Bod János pénzügyminiszter ősszel Londonban járt, ahol különböző pénzügyi tanácskozásokat folytatott. A miniszterek külföldi útja ezzel még nem fejeződött be mert decemberben a miniszterelnök, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter Genfben járt, hogy a népszövetségi kölcsön utolsó részletét kérjék, ugyanebben az időben pedig Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter nagy titokban Rómába utazott, hogy az időközben kinevezett Serédi Juszlinán hercegprímással és Gasparri bíborossal tárgyaljon. A decemberi események közé tartozott még Marinovich Jenő főkapitány nyugdíjazása és Bezegh-Iluszágh Miklós főkapitány kinevezése, továbbá a munkásbiztosító intézet új vezetőségének kinevezése. A parlament munkája haladt azon az úron, amelyen döcögnek azok a parlamentek, ahonnan a kormány erőszakos választásai kirekesztik az ellenzéket. A költségvetés és a munkásbiztosító javaslat után nagyfontosságú volt még a büntetőnovella, amelyet az év végére elfogadtak, szerencsére az eredetinél jóval enyhébb szövegben. A hadikölcsönvalorizálról, amelyről a népjóléti miniszter törvényjavaslatot nyújtott be, már nem tudtak letárgyalni, mert a javaslat még a kormánypártnak sem tetszett. Vázlatosan ez volt a magyar belpolitika 1027-es esztendeje. Nem hozott semmit, de akármilyen rossz volt is, nem vihette el azt a reménységünket, hogy egy új esztendő meghozza a liberalizmus és demokrácia diadalát A üsse, iserwag, nyomor és rheums fteteigens segiatásosarcú gyógyvize a Salvator forrás vansaias Kellemes üdítő ital.